2024. április 27., szombat

Tanácskozással zárult a Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozata Adán

Szarvas Gábor adai születésű nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtőjének tiszteletére szervezett nyelvművelő napok idei rendezvénysorozata szombaton zárult Adán. A résztvevők a zárónapon megkoszorúzták Szarvas Gábor adai mellszobrát, majd a községháza dísztermében tudományos tanácskozást tartottak 150 éves a Magyar Nyelvőr címmel. A szervezők, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, a Szarvas Gábor Könyvtár, a Cseh Károly Általános Iskola és a Műszaki Iskola a kétnapos rendezvényt a nyelvművelés mellett a Magyar Nyelvőr folyóiratnak szentelték, amelyet 1872-ben alapított a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére Szarvas Gábor. A nyitónapon egyébként játékos nyelvi vetélkedőt tartottak a kisiskolásoknak és beszédversenyt a középiskolás tanulóknak, illetve Nyelvőr-kiállítás nyílt a könyvtár kiállítótermében. A nyelvművelő napok megrendezését támogatta Ada község önkormányzata és a Magyar Nemzeti Tanács.

Az adai önkormányzat képviselői megkoszorúzzák a Szarvas-szobrot (Fotó: Csincsik Zsolt)

Az adai önkormányzat képviselői megkoszorúzzák a Szarvas-szobrot (Fotó: Csincsik Zsolt)

A nyelvművelő napokon szombat délelőtt került sor a koszorúzási ünnepségre Szarvas Gábor nyelvész adai mellszobránál. A koszorúzási ünnepségen De Negri Ibolya, a Magyar Nemzeti Tanács képviselője mondott beszédet, amelyben Szarvas Gábor nyelvészeti és nyelvművelői munkásságát méltatta, a szobrát pedig magyarságunk és anyanyelvünk jelképének nevezete.

‒ Egy nemzet legnagyobb kincsét, anyanyelvünket ápolta, tudván, hogy az anyanyelv egy erős kapocs ember és ember között, a társadalmi érvényesülés alapja. Az anyanyelvű nevelés és oktatás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a gyermek megbízható alapot és felkészültséget kapjon a sikeres tudásszerzéshez, a sikeres boldoguláshoz. A többnemzetiségű, többkultúrájú és többnyelvű környezetünkben, itt, Vajdaságban a gyermek anyanyelvű nevelése és oktatása alapvető feltétele annak, hogy a magyar nemzetiségű közösségünk megmaradjon. A család, az iskola feladata, hogy példát mutasson, értéket teremtsen a felnövekvő generációk számára. Hisz anyanyelvünk által tudjuk megőrizni hitelességüket, emberségüket, magyarságukat, de nem elég magyar anyanyelvűnek születni, nyelvünket folyamatosan tanulni, művelni kell. Nyelvőrnek kell lenni mindannyiunknak, ahogy Szarvas Gábor is ezt tette munkássága, élete folyamán – mondta De Negri Ibolya.

A koszorúzási ünnepségen Szarvas Gábor mellszobránál a Magyar Nemzeti Tanács nevében De Negri Ibolya helyezte el a kegyelet virágait, Ada község önkormányzatának képviseletében Bilicki Zoltán, Tóbiás József és Búcsú Attila, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről dr. Hódi Éva, Hodik Péter Krisztina és Szűcs Budai Engelbert. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség nevében Hugyik Richárd koszorúzott, a Szarvas Gábor Könyvtár képviseletében Barna Kolozsi Valéria és Körtvélyesi Bűn Enikő, a magyarországi és a külhoni nyelvészek részéről dr. Pomozi Péter, dr. Zékány Krisztina és Constantinovits Milán, az adai Cseh Károly Általános Iskola nevében Maksó Éva, az adai Műszaki Iskola képviseletében pedig Gilice Hilda.

De Negri Ibolya mondott ünnepi beszédet a koszorúzási ünnepségen

De Negri Ibolya mondott ünnepi beszédet a koszorúzási ünnepségen

A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok rendezvénysorozata az adai községháza dísztermében megtartott tudományos tanácskozással zárult, amelyet dr. Hódi Éva, a nyelvművelő egyesület képviselője nyitott meg. A tanácskozáson hat előadás hangzott el vajdasági, magyarországi és kárpátaljai előadóktól, akik a Magyar Nyelvőr folyóiratról, a nyelvművelésről, a nyelvtanításról, valamint nemzetpolitikai és nyelvpolitikai kérdésekről beszéltek. A tanácskozáson előadást tartott ‒ dr. Hódi Éva (Ada): Gondolatok a Magyar Nyelvőr megjelenésének 150. évfordulója alkalmából; Dr. Molnár Csikós László (Ada): A Magyar Nyelvőr jubileuma; Dr. Pomozi Péter (Budapest): Anyanyelvünk és magyarságunk 2022-ben a Kárpát-medencében, és azon belül Vajdaságban – Hogyan tovább?; Dr. Zékány Krisztina (Ungvár‒Budapest): A magyar nyelvpolitikai helyzet Kárpátalján – Utak és lehetőségek; Constantinovits Milán (Budapest): Netnyelv, digilektus, másodlagos írásbeliség ‒ az új nyelvi jelenségek tanítási kihívásai; Varga Éva (Újvidék): Tudatos nyelvi kompetencia kialakítása a vajdasági magyar tannyelvű általános iskolákban és középiskolákban.