2024. április 18., csütörtök

Európa Jeruzsáleme

Baráth László Magyarkanizsán is megidézte Szarajevót

Eltévedt lövedékek címmel jelent meg Baráth László zenetanár, zeneművész első könyve, melyben a békeidőktől a borzalmakig, majd a Szűzanya kötőjében hazáig juthatunk a kalandos utazás során.

A magyarkanizsai József Attila Könyvtárban csütörtök este megtartott könyvbemutatón a hallgatóság között Szarajevót a szívükben hordó emberek, barátok, valamint a Cantilena kamarakórus is jelen volt, és igazán bensőséges hangulat alakult ki. Én úgy mondanám: megadták a módját. A Kad ja podjoh na Bembasu bosnyák népdal tárogatókísérettel, Baráth Lászlóval és operaénekes feleségével, Emíliával a könnyekig hatotta a hallgatóságot, nemcsak azért, mert ilyen művészeket ilyen közelről hallani katartikus élmény, hanem azért is, mert a múltjuk tudatában asszociációk sorát indította el a jelenlevőkben. Tóth Vilmossal elbeszélgettek a szerző életútjáról, aki ott volt, úgy érezhette magát, mint aki egy nagy társasági beszélgetésben szivacsszerű hallgató. Könnyedén, érzelmekkel telítve telt az este, humorral és intelligenciával megfűszerezett élmény volt.

Baráth László a könyv kapcsán elmondta, hogy olyan események történtek Szarajevóban, amelyek generációkhoz szólnak.

– Több generáció átélte a befogadóvárosi hangulatot, de a ’92-ben kezdődő borzalmakat is. A mostaniaknak pedig tudniuk kell minderről. Már jó ideje ért bennem a mondandóm, így a könyv nagyon gyorsan, néhány hónap alatt elkészült – mondta a szerző, aki saját élményeit írta le, valamint egykori kollégáival is egyeztetett, hiszen ez a kötet egy dokumentumvallomás, mely teljes mértékben mellőzi a fikciót. – Nem akartam horrorkönyvet írni, de hitelesen szerettem volna átadni az ott megélteket. Szarajevó olyan város volt, ami az emberi alkotóelmét szárnyaira engedte – mondta Baráth László, aki 18 éves korától 42 éves koráig tartózkodott Szarajevóban, amiről a napjainkban úgy látszik, a szerző szerint, hogy rengeteg a fiatal, és a szemükben csillog a reménység, és hisz benne, hogy egyszer még visszatér abba a fénybe, amiben volt, vagyis lehet még a Kelet és Nyugat találkozásának gyöngyszeme.