Az energiaválság és a magas rezsiárak a német lakosság mindennapjait is megnehezítik. Már Európa legnagyobb gazdaságában sem tud annyit takarékoskodni a lakosság, mint korábban.
Németország lakosságának jelentős része nem tud már pénzt félretenni a rendkívüli áremelkedés, így például a megnövekedett rezsidíjak miatt. A német szövetkezeti bankok szövetsége (Bundesverband der Deutschen Volksbanken und Raiffeisenbanken, BVR) kedden közzétette becslését, amely szerint a megtakarítási ráta 2014 óta először csökkenhet egy számjegyűre az idén.
A kedden publikált tájékoztatás alapján a BVR 2022-re 9-10 százalékos lakossági megtakarítási rátával számol.
A magánháztartások eszerint minden száz euró rendelkezésre álló jövedelem után kilenc-tíz eurót tudnak félretenni.
Ezzel szemben a koronavírus-járvány idején sokaknak több pénze maradt, mint normális időkben. Egyebek között amiatt, mert a nyaralások elmaradtak, és a szabadidős létesítmények ideiglenesen bezártak.
A szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis legfrissebb adatai szerint Németországban
a megtakarítási ráta 2020-ban rekordot ért el a rendelkezésre álló jövedelem 16,4 százalékával, és 2021-ben is viszonylag magas, 15,1 százalékos maradt ez a mutató.
Az energiaár-válság már a középosztályban is aláássa az előtakarékosságra épülő gondoskodást – figyelmeztetett Andreas Martin, a BVR igazgatótanácsának tagja.
Elmondása szerint az áremelkedés okán az egy főre jutó havi százeurós többletkiadás miatt a háztartások akár 44 százaléka már nem lesz képes megtakarításokat felhalmozni.
Egyre inkább a régmúlt homályába vész a híres német precizitás. A fiatalabb korosztályok munkakedve és munkáltatói iránti lojalitása egyre alacsonyabb. A négynapos munkahét iránti igény egyre magasabb.
