2022. október 2., vasárnap

Kegyeletadás a katonasíroknál

A nagybecskereki katolikus temetőben tegnap délután megkoszorúzták az egykori katonasírok helyén – Magyarország kormányának a támogatásával – tavaly állított négy első világháborús emléktáblát. Az emléktáblákon az elhunyt katonáknak és az első világháborús áldozatoknak a neve áll, akiknek a sírját a múlt század hatvanas éveiben számolta fel a helybeli temetkezési vállalat.

A megemlékezésen Molnár Attila, a Magyar Nemzeti Tanács tagja és a Magyar Összefogás lista jelöltje, beszédében hangsúlyozta, hogy hosszú idő után sikerült törleszteni az adósságot, nemcsak az itt eltemetett katonák iránti kegyeletből, hanem azok leszármazottai iránt is.

A koszorúzást megelőző alkalmi műsorban fellépett az Emmanuel kamarakórus, Sziveri Emese szavaló és Süveg Emma, a nagybecskereki Zeneiskola növendéke. A kegyelet virágait a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, Nagybecskerek Város önkormányzata, a Szent György Lovagrend bánáti Priorátusa és a nagybecskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesület képviselői helyezték el.

A nagybecskereki katonasírok történetét Csömöre Zoltán nagykikindai történész kutatta fel. Az adatokat a száz évvel ezelőtt működő császári és királyi tartalékkórház halotti anyakönyveiből merítette, amelynek két kötetében a négy háborús év alatt elhunyt 522 katona nevét írták fel. Ezeknek a katonáknak a többségét a nagybecskereki római katolikus temető katonai parcelláján temették el. Összesen 282 katonáról vezettek nyilvántartást a háború után és az eddigi kutatásnak köszönhetően 258 katona nevét sikerült azonosítani. A katolikus temetőben eltemetett katonák döntő többsége, kb. 85 százalékuk, az Osztrák–Magyar Hadsereg kötelékében szolgált. Közülük 15 olasz és négy orosz katonát temettek itt el, akik katolikusok voltak.

A nagybecskereki katolikus temetőben a múlt század hatvanas éveinek az elején még több mint száz fehér márványkereszt állt az első világháborúban elesettek emlékére. Ezeket a kereszteket a hívek hozzájárulásával állíttatták, Jung Tamás püspök kezdeményezésére. Az egyház gondozta ezeket a sírokat. A halottak napján egy-egy keresztnél volt aki gyertyát gyújtott, talán egy idegen földben nyugvó saját családtagjának az emlékére. Aztán 1963 októberében a temetőt elvették a katolikus egyháztól és gyorsan, már 1964 elején, felszámolták a katonatemetőt.

Az áldozatok iránti százéves adósságot az emléktáblák felállításával próbálta az utókor törleszteni.