A brit hírszerzés (MI6) az elmúlt években átszervezte műveleteit és egyre inkább a növekvő kínai fenyegetésekre összpontosít – jelentette ki Richard Moore, a szervezet főigazgatója az egyesült államokbeli Aspenben rendezett biztonságpolitikai konferencián, amelyről a The Washington Times számolt be. Az amerikai napilap szerint Moore arról is beszélt, hogy a nyugati kormányok és közvélemény számára egyre nyilvánvalóbb, milyen veszélyt jelentenek a kínaiak az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és szövetségeseikre. Ezen megfontolásból alaposan átalakították a brit hírszerzés fókuszát is. Sokkal jobban figyelnek Kínára, mint korábban, sőt „mára ez a hangsúly nagyobb lett minden más konkrét, egyedi országra irányított figyelemnél” – fogalmazott Moore. Közölte: az MI6 törekvései Kína esetében már sokkal többet jelentenek a terrorizmus elleni küzdelemnél. A brit hírszerzés számára – fűzte hozzá – az igazi kihívást a homályos, átláthatatlan kínai kommunista rendszer jelenti, amelyen nagyon nehéz áthatolni.
Az USA hírszerzési közösségének tagjai megerősítették, hogy a kínai elhárítás 2010 óta több tíz, helyben toborzott (kínai) amerikai ügynököt leplezett le. Ez jelentősen korlátozta az amerikai hírszerzés azon képességét, hogy kínai titkokhoz férjen hozzá.
Moore ennek ellenére úgy véli, hogy nem nehéz megérteni Hszi Csin-ping kínai elnök stratégiai szándékait. „A Made in China 2025 (Készült Kínában 2025-ben) című tanulmányban a kínai elnök ugyanis bemutatja Peking stratégiai törekvéseit a technológiai kérdésekkel kapcsolatban, és azt is, hogy Kína szeretné uralni a kulcsfontosságú technológiai területeket. De ha a fenti stratégia mögé akarunk nézni s kideríteni, miként akarják ezt végrehajtani, hogyan szervezik meg magukat, mi a taktikai szándékuk, s milyen képességeket fejlesztenek ehhez, az már egy feketedoboz” – illusztrálta a helyzetet az MI6 főnöke.
Az aspeni konferencián felszólalt William Burns CIA-főigazgató is, és hangsúlyozta: Peking szorosan figyeli Oroszország háborúját Ukrajnában, mivel becsléseket és elemzéseket akar készíteni arról, hogy Tajvan esetleges kínai katonai megszállása milyen kül- és biztonságpolitikai fejleményekkel járna. Közölte: nem becsülné alá Hszi elszántságát, hogy katonai erővel foglalja el Tajvant a következő néhány évben.
