2024. április 25., csütörtök

Kompromisszum: a lehetetlen küldetés

Kétség sem fér hozzá, hogy nem a megbékélés, megállapodás irányába mozdultak el a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok az elmúlt hetekben, a mögöttünk álló napokban pedig sajnos újra veszélyes irányba tartó fordulatot is vettek: ismét gyűlöletről, üldözési kísérletekről lehet hallani, s az efféle kijelentések alapján egyértelművé válik minden szemlélődő számára, hogy messze még a konfliktus vége. Sokan az ukrajnai háborúval is összefüggésbe hozzák a nyugat-balkáni régió minden történését, ebben a kontextusban pedig csak még rosszabbnak tűnik a helyzet olyankor, amikor egy-egy történés nem a béke és stabilitás irányába halad, hanem éppen ellenkezőleg, olyan irányba, amelyről soha sem lehet tudni pontosan, milyen végső állomást tartogat majd az utasok számára, akik ebben az esetben átvitt és szó szerinti értelemben is a koszovói albánok és szerbek.

Megint minden az autókkal, a rendszámtáblákkal indult. Hat hónap alatt sem sikerült ugyanis megoldást találnia a koszovói adminisztratív átkelők használata során alkalmazott eljárással kapcsolatban a szerbiai gépkocsik rendszámtáblájáról a belgrádi és pristinai tárgyalócsoportnak április végére. Akkor járt le az előzőleg megszabott határidő a végleges megállapodás megkötésére. Mint ismeretes, tavaly októberben, kölcsönösségre, reciprocitásra hivatkozva, Pristina megtagadta területén a szerbiai rendszámtáblák elismerését, ezért napokig ellehetetlenítette a normális átlépést az átkelőkön. A megállapodás értelmében ezt követően alkalmazni kezdtek egy ideiglenesnek nevezett megoldást, az öntapadós matricák rendszerét, mellyel összhangban a szerb rendszámokra az átkelőn matricát ragasztanak a szerbiai állami szimbólumokra, s így már közlekedhetnek Koszovó területén a gépkocsik, vagy legalábbis közlekedhettek mindeddig. Az ideiglenes megoldás már néhány hónap után nem is tűnt annyira ideiglenesnek, amikor csak tárgyaltak ugyanis a kérdésről, rendre eredménytelenségről árulkodó arcok hagyták el a brüsszeli irodákat, úgy tűnt tehát, hogy a megoldás még jó ideig hatályban marad majd. Úgy tűnt, de ahogyan az ilyen esetekben lenni szokott, Koszovónak ezúttal is volt egy meglepetése a nyilvánosság számára. Ahogyan máskor is, megint a kölcsönösségre hivatkozva újabb határozatot fogadott el a koszovói kormány, melyet, úgy tűnik, még ez alatt az idő alatt éppen Pristinában tartózkodó Miroslav Lajčák dialógussal foglalkozó uniós különmegbízottnak sem sikerült leállítania, elodáznia, egyik sajtónyilatkozatában csak annyit közölt, a pristinai adminisztráció hamarosan új állásfoglalást ismertet a kérdés kapcsán. Ekkor még nem lehetett sejteni, hogy ennek az új döntésnek nemcsak a rendszámtáblákra lesz kihatása, hanem a szerbiai dokumentumokra is.

Albin Kurti kormányfő bejelentette, a továbbiakban nem ismerik el Koszovóban a szerbiai személyi igazolványokat, így azok, akik ilyen dokumentummal kívánják átlépni a határt, a helyszínen egy ideiglenes okmányt kapnak, s ez jogosítja majd fel őket a Koszovóban tartózkodásra, és az intézményekben is ezzel igazolhatják kilétüket. A koszovói városok nevét tartalmazó szerbiai rendszámtáblákat sem ismerik el, így a PR, KM, PZ, GL, UR, PE és ĐA jelzésű táblákkal októbertől nem lehet közlekedni a déli tartomány területén, át lehet azonban koszovói köztársasági jelzésű táblákra cserélni eddig az időpontig valamennyit. Aki ezt nem teszi meg, gépkocsija elkobozását kockáztatja, hangzott a bejelentés, melyről Belgrádban már Aleksandar Vučić államfővel folytatott megbeszéléseket Lajčák.

Várható volt a heves szerb reakció. Észak-Koszovóban és Belgrádban egyértelműen szerb- és párbeszédellenesnek minősített rendeletekként véleményezték a koszovói kormány új döntését, maga Vučić a nemzethez intézett beszédében közölte, hogy a koszovói szerbség életének az ellehetetlenítése a pristinai kabinet célja, egy újabb Vihar hadművelet kezdete ez, melyet ezúttal a koszovói albán politikusok hajtanak végre. Igaz, kizárta mindenféle katonai reakciónak a lehetőségét, mégis úgy fogalmazott, hogy a szerb reakció heves, de józan megnyilvánulás lesz, s bejelentette, hogy újabb országok vonják majd vissza a koszovói függetlenség korábbi elismeréséről hozott döntésüket. Figyelmeztetett arra is, hogy eszébe ne jusson senkinek a szerbek vagyonát, gépkocsiját elkobozni azért, mert az esetleg nem megfelelő rendszámtáblával rendelkezik.

Miközben az EU a koszovói kérdés megoldását szeretné mielőbb látni, addig a szemben álló felek között egyre élesebb a hangvétel, s kevés esélyt lehet látni a rendezésre. Brüsszel most mielőbbi Vučić–Kurti találkozót sürget. Kérdés azonban, ilyen elharapódzott kedélyek mellett, vajon lehet-e sikeres egy magas szintű találkozó…