2022. július 3., vasárnap

Az idén 3,5-4,5 százalékos lehet a gazdasági bővülés

Áprilisban az évközi infláció 9,6 százalék volt

Az ukrajnai válság kedvezőtlen hatásai miatt a Szerb Nemzeti Bank (NBS) 0,5 százalékkal lefelé módosította a 2022-re vonatkozó, februárban közölt gazdasági növekedési előrejelzését, és eszerint a bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,5 és 4,5 százalék között alakulhat. Ezt Jorgovanka Tabaković bankkormányzó jelentette be az NBS májusi inflációs jelentésének tegnapi bemutatóján, hozzátéve, hogy tekintélyes nemzetközi intézmények is – mint amilyen a Nemzetközi Valutaalap vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank – hasonlóan jártak el.

„Fontos kiemelni, hogy a növekedési kilátások lefelé történő korrekciója a régió országai közül Szerbiára vonatkozóan csaknem a legkisebb mértékű” – hangsúlyozta a bankkormányzó. Szavai szerint a revízió kulcstényezői a nemzetközi folyamatok, a konfliktus negatív hatásai, valamint az euróövezetben és a régióban prognosztizált alacsonyabb gazdasági bővülés. Feltéve, hogy nem fokozódik tovább a geopolitikai feszültség, és globális szinten a gázellátás sem szakad meg, középtávon a GDP-növekedés évi 4-5 százalékos lehet, azzal, hogy a foglalkoztatás is növekszik. Tabaković elmondta még, az évközi növekedés aránylag dinamikus, 4,3 százalékos volt, ami elsősorban a beruházásoknak és a bányászati szektor jelentős exportnövekedésének köszönhető. A külső tényezők nyomására tovább növekedett az infláció, és áprilisban elérte az évközi 9,6 százalékot, de sikerült megőrizni az árfolyam viszonylagos stabilitását.

Savo Jakovljević, a jegybank gazdasági kutatási és statisztikai részlegének igazgatója ismertette, hogy az éves infláció mértékét külső tényezők hatására a februárban prognosztizált 6,4 százalékról áprilisban 9,2 százalékra növelték. Négy faktor nagyjából egyenlő arányban befolyásolja az inflációs várakozást: a kőolaj árának növekedése 0,7 százalékban, az euróövezeti behozatali termékek árának alakulása 0,8, a zöldség- és gyümölcsdrágulás 0,7, a mezőgazdasági alaptermékek ára pedig 0,4 százalékban. Jakovljević emlékeztetett: a kőolaj hordója az ukrajnai háború előtt 90 dollár volt, majd 130-ra ugrott, most pedig 109 és 113 dollár között alakul. A gyümölcs és zöldség drágulására főképpen a műtrágya és az üzemanyag árának emelkedése hatott, de a terményárak csillapodására lehet számítani. A fizetésimérleg-hiányt éves szinten körülbelül 6,5 százalékra becsülik, de fennáll annak eshetősége, hogy az energiahordozók árának normalizálódásával az év végére visszatér az 5 százalékos szintre.