2024. április 20., szombat

Folytatódik az építkezés

Szijjártó: A vajdasági magyarság a továbbiakban is számíthat az anyaországra

Hozzáfogtak az elmúlt tíz év nemzetépítésének, közösségerősítésének és szomszédságpolitikájának a folytatásához – hangzott el Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének tegnapi szabadkai sajtótájékoztatóján. Szijjártó Péter, akit egyebek mellett Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kísért el Szabadkára, ezt megelőzően a VMSZ és a Magyar Nemzeti Tanács képviselőivel tárgyalt.

Mint arra Pásztor István rámutatott, április 3-át megelőzően azt kérték a magyar szavazópolgároktól, hogy a szerbiai parlamenti választáson a VMSZ jelöltlistáját támogassák, az államfőválasztáson Aleksandar Vučićot, míg a magyarországi országgyűlési választáson a Fidesz–KDNP-t. A pártelnök szavai szerint a már ismert eredmények tükrében a korábbi remények és tervek realitássá váltak, így az együttműködés folytatásáról immár részletekbe menően lehet tárgyalni. Abban állapodtak meg, hogy rövid időn belül egyrészt befejezik a folyamatban lévő projektumokat, illetve ügyeket, másrészt pedig megfogalmazzák a legfontosabb nagy léptékű fejlesztési terveket. Pásztor István rámutatott, megmaradt az elmúlt években létrehozott alap, a magyar–szerb kapcsolatok építése töretlen marad, hiszen ismerve a jelen kihívásait, ez a legfontosabb prioritások egyike.

Magyarországon történelmi jelentőségű és a korábbi rekordokat megdöntő országgyűlési választást tartottak, hiszen a kormányzó pártszövetség rekordtámogatást kapott, emelte ki Szijjártó Péter.

„A demokratikus Magyarország történelmében eddig soha egyetlen párt, vagy pártszövetség sem kapott ennyi szavazatot, mint mi, több mint 3 millió szavazatról beszélünk és soha nem volt még annyi képviselőnk az Országgyűlésben, mint amennyi most lesz.” – hangsúlyozta Szijjártó Péter, hozzátéve, az Országgyűlési választás azért is történelmi volt, mert a magyaroknak a béke és biztonság, vagy a háborúba való sodródás kérdéseiben kellett döntést hozniuk.

– A választás Magyarországon a nemzet jövőjéről is szólt, hiszen az ország és a nemzet határai esetünkben nem esnek egybe. Ezért volt fontos számunkra, hogy a magyar nemzet minden tagja részt vehessen a nemzet jövőjéről szóló döntés meghozatalában. Számunkra, akik a politika nemzeti, polgári és keresztény oldalán állunk, ez természetes, ugyanakkor a magyar baloldal megtagadná, illetve elvenné a szavazati jogot a határon túl élő magyaroktól. Ezért számunkra különösen nagy öröm, hogy a határon túli magyarok is rekordszámban vettek részt a választáson. Összesen 318 ezer szavazatot adtak le a határon túl élő magyarok. Annyit, mint még soha korábban. A részvételi rekord itt, a Vajdaságban, is megdőlt, hiszen Szabadkai Főkonzulátusunkra összesen 60.913 levélszavazat-csomag érkezett. 2018-ban 39.603 levélszavazat-csomag érkezett be a Főkonzulátusra. Köszönetünket és hálánkat szeretném kifejezni a vajdasági magyar közösség tagjainak a rekordrészvételért, és azért, hogy részt vettek a történelmi döntés meghozatalában. Ezzel a döntésükkel a vajdasági magyarok hozzájárultak ahhoz, hogy tovább tudjuk építeni a magyar–szerb történelmi megbékélésen alapuló barátságunkat, amelynek legnagyobb haszonélvezője a vajdasági magyar közösség. A vajdasági magyarok szavazatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a nemzeti kormányzás folytatódhat Magyarországon. A vajdasági magyarok bizonyították, hogy az anyaország számíthat rájuk. Szeretném világossá tenni, hogy a vajdasági magyarok az elkövetkezendőkben is számíthatnak az anyaországra. Folytatjuk a vajdasági gazdaságfejlesztési programot, amelynek keretében eddig 14.123 vajdasági vállalkozást támogattunk, összesen 72 milliárd forinttal, amelynek nyomán 167 milliárd forintnyi beruházás jött létre. Jelenleg 79 mezőgazdasági és szolgáltatóipari vállalkozás pályázatának a kifizetését készítjük elő, ezek 35 milliárd forintnyi beruházást fognak a Vajdaságban jelenteni – fejtette ki Szijjártó Péter.

A szerbiai választásokra kitérve a külügyminiszter abbéli örömének adott hangot, hogy Szerbia történetében most először a magyarok jelöltjét választották meg államfőnek. Rámutatott, Magyarország büszke arra, hogy az államfőválasztást az első fordulóban megnyerő Aleksandar Vučićot jelölő szervezetek egyike a VMSZ volt. Mint hozzátette, „az állandóságot képviselő VMSZ-nek is fontos gratulálni, hiszen a párt ismét önálló frakciót tud alakítani Belgrádban, ezáltal pedig erős, hiteles hangja marad a magyarság képviseletének”.

Válaszolva lapunk kérdésére, hogy milyen elvek mentén folytatódik a gazdaságfejlesztési program, Szijjártó Péter elmondta, készen állnak a folytatásra, hiszen sikeres programról van szó, amely hozzájárult a vajdasági magyarság megerősítéséhez és helyben tartásához, valamint Vajdaság fejlődéséhez. Ha van olyan helyzet, ami magyar–szerb vonatkozásban mindkét fél számára előnyös, akkor az éppen a gazdaságfejlesztési program, emelte ki Szijjártó, hozzátéve, Pásztor Istvánnal abban állapodtak meg, hogy a VMSZ tesz javaslatot arra, hogy jelenleg milyen beruházások támogatására van szükség a Vajdaságban. „A javaslatot természetesen mi is megvitatjuk, ám eddig mindig elfogadtuk a VMSZ javaslatait. Nem hiszem, hogy ezentúl másként lenne. A VMSZ néhány héten belül átadja ezt a javaslatot, ezt követően pedig folytatjuk a programot” – fogalmazott Szijjártó Péter.

Azon kérdésünkre válaszolva, hogy mi Magyarország álláspontja az ukrajnai válsággal összefüggésben Szerbiával szemben erősödő nyomásgyakorlással kapcsolatban, Szijjártó Péter a következőket emelte ki: „Magyarország a lehető leghatározottabban elítéli az Ukrajnával szembeni katonai támadást. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy minél előbb béke legyen. Kiállunk Ukrajna szuverenitása mellett és meg is adunk minden humanitárius támogatást. Ugyanakkor számunkra Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb, ezért nem szállítunk fegyvereket oda és nem engedélyezzük, hogy Magyarország területén keresztül közvetlenül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Eddig minden szankciós rezsimet megszavaztunk, de európai partnereinktől kértük annak a belátását, hogy a mi esetünkben a kőolaj- és a földgázimportra vonatkozó szankciók aránytalan terhet jelentenének és gyakorlatilag az ország működőképességét ásnák alá. Azt kértük, hogy az európai egység fenntartása és az aránytalan károkozás elkerülésének érdekében ne terjesszenek elő olyan javaslatokat, amelyek az Oroszországból Európába irányuló földgáz-, vagy kőolajszállításokat korlátoznák. Sokat küzdöttem azért Brüsszelben, hogy a földgáz- és a kőolajszállítások vonatkozásában ne csak az uniós tagállamok, hanem a tagjelöltek is élvezzenek mentességet. Ha ez nem így lett volna, akkor Szerbia kőolajellátása pillanatok alatt hatalmas problémákkal szembesült volna, azaz gyakorlatilag megszűnt volna. Sikerült elérnünk, hogy a tagjelölt államok is mentességet élvezzenek, így Szerbia energiaellátása is biztos alapokon van jelenleg”.

A sajtótájékoztató folytatásában elhangzott, hogy a Belgrád–Budapest vasútvonal felújításának projektuma 2025-ban zárul le, míg a Szabadka–Szeged vasútvonalat az idén nyáron, vagy ősszel megnyitják a teherforgalom, majd jövő nyáron az utasszállítás számára. Szijjártó szavai szerint mindemellett az a terv, hogy a következő kormányzati ciklusban legalább 2 új határátkelőt nyissanak meg a szerb–magyar határszakaszon.

A Szent Teréz-székesegyházat, illetve annak helyreállítási munkálatait is megtekintették (Molnár Edvárd felvétele)

A Szent Teréz-székesegyházat, illetve annak helyreállítási munkálatait is megtekintették (Molnár Edvárd felvétele)

Ezt követően a felek a Szent Teréz-székesegyházat, illetve annak helyreállítási munkálatait tekintették meg. Pásztor István szavai szerint a következő ciklus egyik legfontosabb kulturális beruházása éppen a székesegyház épületének az állagmegóvása és az eredeti állapotba való visszaállítása. A megbízott mérnöki vállalat elkészítette az épület állagmegóvására, illetve megerősítésére vonatkozó műszaki tervet, a kapcsolódó értékbecslés is elkészült, emelte ki Pásztor István, aki szerint nagyjából 7 és 10 millió euró közötti összegre lesz szükség.