2024. április 27., szombat

Az EP döntésre szólítaná fel Szerbiát

Az országjelentés tervezetében a szankciókhoz való csatlakozást sürgetik

Mivel Oroszországot nem fegyelmezhetik kedvükre, Szerbiát vették célba, reagált Aleksandar Vučić államfő az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentés-, illetve határozattervezetére, amelyben egyebek mellett az EU Oroszországgal szembeni szankcióihoz való csatlakozásra buzdítják Szerbiát, összefüggésben a kül- és a biztonságpolitikai harmonizációval. Mint azt Vučić megjegyezte, még jó, hogy az EU-nak nincsenek súlyosabb problémái és marad ideje Szerbiának üzengetni.

– Gratulálok nekik. Abban reménykedtem, hogy bölcsebb dolgokkal is tudnak foglalkozni. Szerbia rendkívül tiszteli az EU-t és rendkívül fontos számára, ám remélem, hogy senki nem haragszik, amiért számunkra fontosabbak a szerbiai állampolgárok és a Szerbiai Képviselőház. Szerbia tudomásul vesz minden Brüsszelben elhangzó észrevételt. Sok bölcs dolgot hallottunk már, ám számunkra mindig saját érdekeink álltak előtérben. A szabad emberek és a szabad országok nem ultimátumok és a nyomásgyakorlás mentén határoznak, hanem védelmezik országukat. Az ultimátumok megfogalmazása nem annyira egyszerű. Amennyiben mégis ilyesmi történne meg, minden részlettel megismertetnénk a polgárokat. Ami Szerbia álláspontját és alapelveit illeti, ezeket egyértelműen lefektettük a Nemzetbiztonsági Tanács határozatában. Azóta semmi sem változott ebben a tekintetben, függetlenül a hazai és a külföldi sajtóban megjelenő tartalmaktól – fejtette ki a B92 hírportál összeállítása szerint Vučić.

Aleksandar Vučić a Financial Timesnak nyilatkozva is megerősítette, hogy Szerbia a nyugati országok és az EU nyomásgyakorlásának ellenére sem veszélyezteti államérdekeit az Oroszországgal szembeni szankciókhoz való csatlakozással. Szerbia egyrészről államérdekeit védelmezi, másrészről az államvezetés nem hiszi, hogy a szankciók bármit megváltoztatnak, emelte ki.

MIELŐBBI LÉPÉSEKRE SZÁMÍTANAK

Az EP az Európai Bizottság tavalyi országjelentésére támaszkodó, Szerbiáról szóló jelentéstervezetében „sajnálattal veszik tudomásul, hogy Oroszország ukrajnai agresszióját követően Szerbia nem hangolta össze kül- és biztonságpolitikáját az EU-val”. Ezzel összefüggésben felszólítják a választásokat követően újonnan megalakuló államvezetést, hogy tegyen tanúbizonyságot az uniós értékek iránti elkötelezettségről, azaz Szerbia csatlakozzon az uniós kül- és biztonságpolitikához, beleértve ebbe az Oroszországgal szembeni szankciókat.

A Külügyi Bizottság tegnapi ülésén David McAllister elnök reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a szerb kormány újonnan megalakuló összetétele hamarosan felveszi a kapcsolatot az Európai Parlamenttel, illetve az EU intézményrendszerével és a jogállamiság mellett foglal állást, valamint remélhetőleg az EU kül- és biztonságpolitikai intézkedéseihez is csatlakozik a Szerb Állam az Oroszország elleni szankciók tekintetében.

Az árnyék-jelentéstevők április 27-e délelőtt 11 óráig nyújthatják be módosító indítványaikat a dokumentum tervezetére, majd ezt követően a bizottság várhatóan június közepén szavaz a dokumentumról. Az országjelentés, határozat formájában, az EP júliusi plenáris ülésén kerülhet napirendre.

A PARTNEREK ŐSZINTÉK

Vladimir Bilčik szerbiai jelentéstevő kiegyensúlyozottnak minősítette a jelentés tervezetét. A bővítés a politikáról, az értékekről, a szabadságjogokról és a közös európai projektumról szól, emelte ki, rámutatván, hogy az EU politikai és pénzügyi előnyei az elvekből és az értékekből származnak, nem pedig fordítva. A partnerek a válságban is támogatják egymást, illetve mindig őszinték egymással, jegyezte meg Bilčik, mondván, hogy az orosz agresszió új helyzetet teremtett.

– Amikor Ukrajna európai uniós törekvéseit Oroszország rakétákkal jutalmazza, az a vágyam, hogy Szerbia lehetőséget kapjon a szuverén országok szuverén döntéshozatali jogát védelmező intézkedéseink támogatására. Remélhetőleg Szerbia európai törekvései megerősödnek a választások után – fejtette ki a jelentéstevő, aki a későbbiekben a Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Pártjának elnöke és a Vučić közötti találkozóra is kitért, mondván: ez optimizmusra ad okot a szerinte evidens szerbiai társadalmi megosztottság esetleges enyhítésének a szempontjából.

EGYSÉGRE SZÓLÍTANAK FEL

A Bilčiket követően felszólaló árnyék-jelentéstevők, valamint az Európai Bizottság jelenlevő képviselői egytől egyig támogatták az Oroszország elleni szankciókhoz való csatlakozással kapcsolatos kitételét a jelentéstervezetnek. MichaelMiller, az EB Európai Szomszédságpolitikai és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága Szerbiáért és Montenegróért felelős egységének a vezetője abbéli reményét fejezte ki, hogy Szerbia integrációs folyamata gyorsabbá válik az elkövetkezendőkben. Mint arra rámutatott, az orosz agresszióval kapcsolatban Szerbia az unióstól eltérő álláspontot képvisel, noha követnie kellene az EU kül- és biztonságpolitikai alapelveit, amennyiben tag szeretne lenni. „Reméljük, hogy Szerbia az európai úton marad” – nyomatékosította Miller, aki arra is emlékeztette hallgatóságát, hogy az EU előcsatlakozási eszközökkel támogatja Szerbiát, egyebek mellett annak céljával, hogy gazdasági és energetikai szempontból készen álljon a csatlakozásra. Miller ebben a vonatkozásban a Szerbia és a Bulgária közötti, épülőfélben lévő gázvezetéket említette példaként, mondván, hogy ez majd hozzájárulhat Szerbia Oroszországtól való energetikai függetlenedéséhez.

A Külügyi Bizottság ülésén a koszovói jelentés tervezete is napirenden szerepelt, az erről folytatott vita során szinte minden felszólaló elismerően nyugtázta, hogy Koszovó szankciókat rendelt el Oroszországgal szemben, értékelésük szerint Pristina ezzel bizonyította az EU értékrendje iránti elkötelezettségét.