Jóformán minden megdrágult az elmúlt időszakban. Az infláció szerkezetét vizsgálva azonban különféle kategóriákra oszthatjuk az áremelkedések típusát. Több szempontból lehet aztán azt is vizsgálni, hogy hova vezetnek vissza az áremelkedések gyökerei. Így van, ami csak azért drágul, vagy épen annak ellenére sem drágul meg, hogy a termelési költségek, vagy az önköltségi árak emelkednének. Bizonyos esetekben a tömegpszichózis az áremelkedés alapvető oka, de vannak egészen furcsa összefüggések is.
Érdekes folyamatok zajlanak a hazai ingatlanpiacon is. A vonzónak számító kisebb-nagyobb városokban az új lakások már az építés szakaszában gazdára találnak, ami azt jelenti, hogy jelentős a kereslet az ingatlanok iránt. Szintén érdekes módon, a mostani, kiszámíthatatlan időszakban nőtt meg a kereslet. Úgy tűnik, sokak számára az ingatlan nem csupán, vagy esetleg a lakhatási gondok megoldását jelenti, hanem biztosnak tűnő befektetésnek is számít. Ha ugyanis a trend folytatódik és fokozódik, a most megvásárolt ingatlan az idő múlásával mind többet fog majd érni. Annak tükrében, hogy nem tudni, hogy milyen további gazdasági hatása lesz az ukrán–orosz háborúnak, az ingatlanárak is tovább nőhetnek régiós szinten és itt nálunk, Szerbiában is.
Ha Szabadkát vesszük alapul, már most is az a helyzet, hogy akár 1200–1400 eurót is elkérnek az új lakások négyzetméteréért a kivitelezők. Elemzők szerint ez egyrészt az építőipari anyagok drágulásának tudható be. Nem is olyan régen még 1000–1200 euróba került az új lakások négyzetmétere, most azonban többet is elkérhetnek a kivitelezők, amit főként az anyag drágulásával magyaráznak. Egy közepes, 50 négyzetméteres, új építésű lakásért 60–70 ezer eurót is elkérhetnek. Csupán pár hónappal ezelőtt ugyanezt 50–55 ezer euróért meg lehetett kapni. Ez szemlélteti, hogy lehet a lakásokon akár 10 ezer eurót „keresni” rövid idő leforgása alatt.
Újvidéken a lakások és a házak négyzetmétere átlagosan 1700 euróba került. Belgrádban a távolabb eső városi községekben is 1000 eurót meghaladja a négyzetméterár, míg a város központjában akár 5000 eurót is fizetni kell érte. A rendelkezésre álló hivatalos adatok alapján, a legdrágább eladott lakásért – Belgrád luxusnegyedében – nem kevesebb, mint 10 068 eurót fizettek négyzetméterenként. Természetesen az ár mindig függ attól, hogy az ingatlan hol található. Nem ritka, hogy új lakást már hitelre nem is akarnak eladni. Csakis a készpénz jön számításba, az is lehetőleg azonnal, vagy előre kifizetve egy épülő ingatlan esetében. Az ukrán válság óta az árak további 10–20 százalékkal mentek fel. A városokban tapasztalható áremelkedés ugyan kevésbé, de azért érzékelhető a falusi, vidéki ingatlanok esetében is.
„AZ OROSZOK MÁR A SPÁJZBAN VANNAK”
Az orosz–ukrán háború kitörése óta nem csak az ukránok mennek külföldre. Orosz állampolgárok tízezrei hagyták el Oroszországot különféle okokból. A távozók közt magasan képzett fiatalok is vannak. Sokan olyanok, akik azelőtt az IT-szektorban dolgoztak. Az ő munkájuk olyan, amit távolról is el lehet végezni, csupán jó internetkapcsolat szükséges. A távozó orosz fiatalok jellemzően multinacionális cégek alkalmazottai. Ezek közül a vállalatok közül több felhagyott az orosz piacon való értékesítéssel, vagy teljesen ki is vonult az országból.
Csak becslésekre lehet hagyatkozni, de azok szerint a háború kitörése előtt egymilliónál is több IT-szakember dolgozott Ukrajnában, Fehéroroszországban és Oroszországban. Közülük sokan most a régió országaiban próbálnak letelepedni, és mivel jól fizető állásuk volt eddig (is), akár pénzük is van ingatlant vásárolni ott, ahol letelepedni szándékoznak. Állítólag Szerbiában is megjelentek vásárlóként az ingatlanpiacon. A régió országaiban az ingatlanügynökségek már orosz és ukrán nyelvű üzlethelyiségek és lakások ajánlatait kezdték meg közzétenni. Belgrád érdekes célpontként jelenik meg Oroszország és Ukrajna, valamint a nyugatról érkező polgárok számára. Egyfajta regionális csomópont van Belgrádban kialakulóban. A felmerülő kockázati tényezők miatt az iroda- és üzlethelyiségek tulajdonosai nem szívesen kötnek bérleti szerződést néhány hónapra csupán. Ezért döntenek az oroszok és az ukránok gyakran lakások és házak bérlése mellett.
MINDENNEK VAN HATÁRA
Szerbiában csak tavaly 28 százalékkal nőtt az ingatlanforgalom 2020-hoz képest. Összegben a változás még kifejezőbb: csaknem 50 százalékkal több, hatmilliárd eurót meghaladó pénzt költöttek ingatlanvásárlásra. Közel 140 ezer szerződést kötöttek meg. A szerbiai ingatlanpiac 2021-es év utolsó negyedévében összesen 1,8 milliárd eurós forgalmat jegyzett. Ez 33,8 százalékos növekedést jelent 2020-as év utolsó negyedéhez képest. A Köztársasági Földtani Intézet (Republički Geodetski Zavod) adatai alapján a múlt év utolsó három hónapjában rekordmennyiségű, 37 500 adásvételi szerződést kötöttek meg. Már a koronavírus-járvány kitörése is felélénkítette az ingatlanpiacot Szerbiában. A négyzetméterárak növekedése már a 2021-es év elején elérte a 9 százalékos szintet. Voltak azonban olyan községek, illetve kisvárosok, ahol a telkek és az építési területek ára nem kevesebb, mint 300 százalékkal drágult meg, mint például Pancsován.
Szakértők szerint a négyzetméterárak csökkenésére, de még azok stagnálására sem kell egyelőre számítani. Az idei év legelején lelassult az árak emelkedése, a kereslet azonban még így is mindig magas, a négyzetméterárak is tovább emelkednek. Azt is biztosra vehetjük azonban, hogy az ingatlanárak „felfúvódásának” is kell, hogy legyen egyszer majd egy felső határa. A múlt évben eladott ingatlanok 51 százaléka lakás volt. Az intézet adatai alapján 902,1 millió eurót költöttek a lakásokra, amiből csak Belgrád területén 541,9 millió eurót. Az ország területén tavaly megvásárolt lakások 30 százalékát hitelből vásárolták meg a polgárok, míg az esetek 70 százalékában készpénzfizetésről beszélhetünk. Házakra, víkendházakra, nyaralókra a múlt évben 188,5 millió eurót költöttek a vásárlók, építési területre 125,8 millió eurót, üzlethelyiségek vásárlására 102,2 millió eurót, míg mezőgazdasági földterületek megvételére 68,2 millió eurót költöttek.
A szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai alapján, 2021 novemberében 3334 építési engedélyt adtak ki az illetékes szervek, 39,4 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek 85,7 százaléka épületre vonatkozott, annak is 84,3 százalékban lakóépületre. A legtöbb építkezés Belgrádban zajlik, a kiadott engedélyek 19,4 százaléka a fővárosra vonatkozik. A moravai körzetre vonatkozik az engedélyek 19 százaléka, azt követi az engedélyek 7,6 százalékával a mačvai körzet, majd Šumadija következik.
A régió országainak ingatlanpiacain is a szerbiaihoz hasonló növekedés tapasztalható. Az emberek egyre gyakrabban fektetik a pénzüket ingatlanba, mert a történelem és a válságok során bebizonyosodott, hogy valójában ez a legbiztonságosabb befektetés.
