A jegybank által kibocsátott nemzeti digitális fizetőeszköz (virtuális pénz) bevezetésére készül Oroszország. Az e-rubel első példányainak platformja már elkészült, és a következő lépésként – piaci szereplők bevonásával – megkezdődött a tesztprogram is, amelynek célja a következő fázisok kidolgozása. Egyelőre tizenkét pénzintézet vesz részt a programban; közülük néhány már meg is kezdte az ügyfelek közötti (C2C) utalások tesztelését. Később kerülnek sorra a fizetések egyéb formái is, kezdve a bankközi transzferektől a fogyasztói vásárlásokig.
A kísérletek során derül majd ki, hogy végül használatba kerül-e a digitális rubel.
Ha az orosz központi bank (CBR) sikeresnek ítéli meg a tesztelést, akár már az idén széles körben bevezethetik az e-rubelt, amelyet a készpénz alternatívájaként lehet majd használni. A remények szerint 2030-ban pedig már kizárólag a virtuális jegybanki pénzt fogadnák el az országban.
Az állampolgárok többsége elfogadná a használatát. A CBR is bizakodó. Arra számít, hogy az új megoldás segítségével a lakosság és a vállalkozások könnyebben hozzáférhetnek a meglevő banki szolgáltatásokhoz, gyorsulna a pénzmozgás, csökkennének a tranzakciós költségek, sőt az infláció és a pénzügyi válságok kezelése is könnyebbé válna.
Az e-rubelnek ugyanazok a funkciói, mint a hagyományos bankjegyeknek és pénzérméknek, de a valóságos világban, kézzelfogható formában nem létezik, csak virtuálisan. Bankszámlán, internetes pénztárcában, estleg egyéb helyen tárolható, és komputer vagy mobiltelefon segítségével lehet vele fizetni.
Az utóbbi időben egyre több jegybank gondolkodik a digitális központi valuta (angol rövidítéssel: CBDC) bevezetésén. Néhol a készpénz használatának jelentős visszaesése miatt, néhol egyéb megfontolásokból, de főként azért, mert szinte teljesen felügyelhetik a működését, használatát.
A digitális jegybankpénz olyan fizetőeszköz, amelyet egy ország (központi bankja) hivatalosan bocsát ki, csak éppen nem készpénz formájában. A hagyományos nemzeti valutától az különbözteti meg, hogy kizárólag a virtuális térben létezik, nincs fizikai megjelenési formája. Az eddigi gyakorlathoz híven magánszemélyek és vállalkozások használhatják, de ugyanúgy szolgálhat bankközi jegybankpénzként is.
A nagyhatalmak közül Kína már nagyon jó eredményeket ért el a digitális jüan meghonosításának előkészítésében, és a legközelebb áll országos elterjesztéséhez. Nemzeti bankja már többször is tesztelte néhány nagyvárosban, s az eredmények alapján arra készül, hogy a februárban kezdődő kínai téli olimpiai játékok előtt bevezeti a teljes lakosság körében. A tervek szerint az e-jüant nemcsak vásárláskor lehet majd használni, hanem ki lehet vele fizetni a közlekedési díjakat vagy akár a villanyszámlát is.
Ha az átállás sikerül, Kína a hetedik állam lesz a világon, amely ezt az új fizetési technológiát is alkalmazza. A teljes körű átállás a digitális nemzeti valutára eddig ugyanis már hat államnak sikerült; egy kivételével (Nigéria) mind a karibi térségben található. Alighanem Jamaica is hamarosan követi őket. A szintén karibi szigetország tavaly decemberben befejezte a tesztelést, és kormánya abban bízik, hogy az idei első negyedévben már használatba kerül a virtuális jegybankpénz, azaz a jamaicai e-dollár.
A Latin-Amerika legnagyobb gazdaságaként számontartott Brazília még csak a tesztelést kezdi meg az idén. A tervek szerint ez akár évekig is eltarthat, és a helybeliek legkorábban 2024-ben fizethetnek a brazil digitális jegybankpénzzel, az e-reallal. Az állampolgárok valószínűleg nem bánnák, ha erre már korábban sor kerülne, hiszen az országban nagyon népszerűek a kriptovaluták, amelyek nem minősülnek törvényesnek, mert nem a központi bank vagy állami hatóság bocsátja ki, ellenőrzi és szabályozza őket, hanem egy fejlesztői csoport. Persze ezek is csak a virtuális, internetes térben léteznek, és világszerte már tízmilliók használják őket csere- vagy fizetőeszközként. A kriptopénzek decentralizáltan, központi (banki) ellenőrzéstől mentesen működnek. A CBDC-k ellenben centralizált, törvényes virtuális fizetőeszközök.
A többi ország is igyekszik; némelyek gyorsabban haladnak, mások lassabban, ám az biztos, hogy a világon szinte már mindegyik jegybank eljutott legalább a kutatási fázisig. Jelenleg tizennégy államról tudni, hogy ennél már jóval előrébb, a kísérleti szakasznál jár, további tizenöt pedig folyamatosan fejleszti a saját CBDC-t.
Tavaly az EU központi bankja (ECB) is elindított egy kétéves programot, amely siker esetén elősegítheti a digitális euró bevezetését. A világ húsz legnagyobb gazdasága, vagyis a G20 országcsoport – a Nemzetközi Valutaalappal és több más szervezettel együttműködve – szintén 2021-ben látott hozzá a saját digitális valuta nemzetközi szabványainak elkészítéséhez. A tagállamok 2022-re ígérik a szabályrendszer kidolgozását és a tesztelés megkezdését. Arra számítanak, hogy 2025-re befejezik az egész műveletet, s ugyanabban az évben már náluk is forgalomba kerül a nemzeti valuta digitális változata.
