2024. március 28., csütörtök

Bábozás és jó hangulat

Keviben a szülők tartottak bábelőadást a gyerekeknek

A tornyosi Tömörkény István Általános Iskola kevi kihelyezett tagozata karácsonyi műsort tartott december folyamán a kevi Móra István Művelődési Egyesületben. Az ötletgazda Perpauer Attila osztálytanító, az egyesület elnöke, aki megálmodta, hogy bábelőadást szeretne rendezni az elsős osztályával. Mivel a gyerekek még kicsik ahhoz, hogy ők szerepeljenek egy színpadi produkcióban, ezért más irányból szerette volna megközelíteni a témát. Úgy vélte, a legjobb az lenne, ha a diákok szülei báboznának a gyerekeknek.

– Amikor szülői értekezleten először megemlítettem, hogy mit szeretnék véghez vinni, szerintem senki sem vett komolyan. Szerencsére nagyon összetartó közösségről van szó, és végül mindenki vállalta a bábozást – mesélte Attila.

Minden családból egy szülő vett részt az előadásban, vagy az anyuka, vagy az apuka. Az előadás a Télapó kesztyűje címet kapta, amit Kopasz Ildikó zentai óvónő rendezett. A bábozás nagyon fontos a gyerekek személyiségfejlődésében, mivel nem mi adjuk ki az utasításokat a kicsik részére, hanem a báb, így könnyebben elfogadják azt. Az óvodásokra és a kisiskolásokra nagyjából 10 éves korig lehet hatni a bábozással, mivel könnyen tudnak azonosulni vele.

A próbákat novemberben kezdték el, és december végére már be is gyakorolták a szülők a darabot.

Perpauer Attila elmondása szerint azért gondolta úgy, hogy ez a közös produkció jó ötlet lenne, mivel közösségépítő, és ennek köszönhetően jobban megismerik egymást a szülők, a diákok és az osztálytanító.

– Jobban belelátok a családok mindennapjaiba, hogy hogyan élnek, milyen körülmények között, és ugyanúgy ők is jobban megismernek engem. Ennek köszönhetően könnyebben kommunikálunk egymással, és idővel kialakul egy olyan bensőséges viszony, amikor a tanító a család része lesz. A gyerekeket tanítóként egy bizonyos életszakaszukon végigkísérem, ezért másképp viselkednek velem, és másképp otthon a családban. A gyerek látja a szülőt, hogy egy produkcióban vesz részt, és tesz a közösségért, ezért várhatóan később majd ő is így fog tenni, ezért ez is fontos a személyiségük fejlődésben – folytatta Attila.

– A mai világban fontosak a személyes élmények, mivel a virtuális tér nem tudja úgy lekötni a figyelmet. Tanítóként úgy gondolom, hogy ezek a technikák segítenek abban, hogy saját maga felé forduljon a gyerek, felismerje önmagát, és ezáltal a közösség felé is nyitottabb lesz, és egészséges felnőttként tud majd később élni.

A gyerekeket az előadás során az első két sorba ültették, hogy közel legyenek a színpadhoz, és be tudjanak kapcsolódni, ha akarnak. Attila szavaival élve majd felugrottak a székről a produkció alatt, aktívak voltak. Bekiabáltak, segítettek a nyuszinak megkeresni a Télapó kesztyűjét, vagy amikor meglátták a farkast, esetleg a vadászt, figyelmeztetően odaszóltak, hogy vigyázz, ott jön a farkas. Fantasztikus élmény volt a szülők és a gyerekek számára is – mondta örömmel az osztálytanító.

Egykori óvónőjük, Bálint Brigitta volt a bábelőadás főszereplője, a szülők pedig a mellékszerepeket játszották.
Kopasz Ildikó zentai óvónő és a Dárika bábcsoport vezetője rendezte az előadást, aki elmesélte, hogy egy korábban már játszott darabot írt át egy kicsit, és azt gyakorolták be a szülőkkel.

– A saját képünkre formáltuk át ezt a darabot, hogy megfeleljen erre az alkalomra. Attilának volt már ilyen ötlete régebben is, és novemberben felhívott, hogy a szülők beleegyeztek a szereplésbe. Egyáltalán nem volt nehéz munkám, nagyon jó volt dolgozni az anyukákkal és az apukákkal. Némi iránymutatás után már egészen jól ment nekik, de ezek is csak annyiból álltak, hogy mikor mit mozgassanak, mikor tartsanak szünetet stb. Azt hiszem, összesen három-négy próba alatt sikerült elsajátítaniuk a színdarabot, mindenki nagyon ügyes volt. Óvónőként úgy vélem, pedagógiai szempontból a bábozás fantasztikus dolog, mindent át tudunk vele adni, anélkül hogy tanítanánk. Játékosan, egy élmény révén tudunk átadni értékeket a gyerekeknek. A kicsiknek fantasztikus érzés lehetett, hogy a szüleik szerepeltek a darabban, véleményem szerint ez ajándék is volt számukra – mondta Ildikó.

Igazi kihívás lehetett ez a szülőknek, hiszen aki sohasem bábozott, biztos egy picit ideges volt az első próba előtt, hogy vajon mi is fog történni. Molnár Csikós Frigyes alakította a Télapót, felesége, Molnár Csikós Elvira pedig a medvét. Frigyes kiemelte, hogy pozitív élmény volt számára, annak ellenére, hogy a próbák túlnyomó részén nem tudott részt venni munkája miatt.

– Az volt a legjobb, amikor a gyerekek bekapcsolódtak a darabba, bekiabáltak, és segítették a szereplőket. Látszott rajtuk, hogy nagyon élvezik az előadást, és akkor jutott eszembe, amit Ildikó mondott a próbák alatt, hogy akkor igazán jó egy bábelőadás, ha a gyerekek bekapcsolódnak – mesélte Frigyes.

Felesége, Elvira szerint nagyon izgalmas volt megtanulni bábozni, és úgy érezte, mintha újra gyerek lenne, igazi kaland volt számára.
– A kislányunk nagyon örült annak, hogy mindketten szerepelünk a darabban, látszott rajta, hogy ő is izgul, és várja az előadást. Máskor is szívesen részt veszünk hasonló kezdeményezésekben, amennyiben az időnk engedi – fogalmazott Elvira.

Hegyi Klaudia, egy másik szereplő úgy véli, hogy egy ilyen esemény összekovácsolja a szülőket, elmondása szerint azóta sokkal többet beszélgetnek, és jól érzik együtt magukat.

– Szerintem jó, hogy a szülők jobban megismerik egymást egy csoporton belül, így a felmerülő problémákat is sokkal könnyebben tudjuk majd kezelni. De egyébként is, ez egy összetartó közösség – mondta Klaudia.