2024. április 27., szombat

Ünnep környezettudatos módon

Karácsonyi díszeket készít egy óbecsei fiatal pár

Közeleg a karácsony, az év talán legjobban várt ünnepe. Ez az az időszak, amikor összegyűlik a család, és a hetek, hónapok intenzív előkészülete végre beérik. A légkör, a fények, az illatok, az ételek mind-mind megteremtik a varázslatos karácsonyi hangulatot. A karácsonyi díszek készítése sokaknál elválaszthatatlan része az ünnepi készülődésnek. Ehhez csupán némi leleményesség és ötlet szükséges.

– Magát az ötletet elsősorban a környezettudatosság szülte, néhány évvel ezelőtt saját részünkre készítettem el néhány dekordolgot. Kíváncsi voltam, hogy lehet-e mellőzni a sok vacak műanyagot az életünkből. Természetes anyagokkal próbálkoztam, mint a papír, a karton, azonfelül faszeletekből és egyéb, a természetben fellelhető matériákból szerettem volna készíteni karácsonyi apróságokat. Ez később kinőtte magát, mert a családunk részére készítettem különböző asztali – természetesen szintén karácsony témára – vagy felakasztható ékeket. Őszintén, soha nem gondoltam volna, hogy a nagyközönség elé tárjuk őket, de a barátnőm biztatására és azon barátok unszolásának is eleget téve, akik megcsodálták a későbbi adventi díszeimet, feltettem az internetre – meséli az óbecsei Rókus Zoltán, aki barátnőjével, Magyar Rékával közösen készít karácsonyi díszeket.

Mint mondja, tapasztalatai szerint rengetegen kezdtek bele az idén a karácsonyi dolgok készítésébe kisebb-nagyobb sikerrel, de nem tudatosan.

– Mi úgy készítjük a dolgainkat, hogy azok az unokákat is kiszolgálják, de ha elvesznek vagy elporlanak, akkor nekik vagy az ő gyerekeiknek a mi dolgaink ne okozzanak gondot. Hiszen ezt a földet bérbe kaptuk utódainktól, és egyszer majd vissza kell nekik adnunk – teszi hozzá Zoltán.

Tavaly a pandémia időszakában, amikor mindenki tudott egy kicsit saját magával foglalkozni, Zoltán már jó előre bekészített minden hozzávalót, hogy majd a hideg idő beköszöntével neki is láthasson a munkának.

– A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának a színésze vagyok. A színházakat tavaly lényegében lezárták, így maradt időm az alkotásra. Senkit nem szeretnék áltatni, én mindennél jobban szeretek a színházban alkotni, mint színész, mint rendező, viszont ott is nagyon sokszor élem ki az alkotásnak olyan formáját, mint a szcenográfia, ami a díszletek és kellékek készítését foglalja magában. Ezért gondolom azt, hogy az alkotónak – legyen az bárki, és alkosson bármit – ha egyik helyen megszűnik a létjogosultsága, akkor a produkció vágya átültetődik valahova máshova. Ezek az én esetemben a karácsonyi díszecskék.

Megvallom őszintén, azért lettem színész és előadó, mert nem vagyok kereskedő és eladó, tehát az értékesítés ezen formájához nem értek. Azt tudom, milyen egy tanyaszínházi előadás után kalapozni a kedves közönségtől, de ott mindenki annyit ad, amennyit jónak lát, itt viszont nekem kellett megszabnom az árakat – mondja Zoltán. Az elkészült karácsonyi díszek kitartó kutatómunka eredményei.

– Lényegében kutatómunkával gyűjtök rengetek ötletet, amit aztán vagy előbányászok a kisagyamból, vagy sem. Az ötlet aztán szinte megalkotja önmagát, de ez sokszor több nap. Persze amikor már megvan a sablon, akkor könnyebb a reprodukció, de akkor is marad az alkotás, hiszen ez kézi munka, a természetes alapanyagok szabályszerűen nem egyformák, így minden kopogtató vagy asztali dísz lényegében más és más lesz, még ha azt is mondjuk első látásra, hogy ugyanaz a kettő – teszi hozzá Zoltán.

Zoltán és Réka tavaly hozott létre Facebook-oldalt Waste Salv–AGE névvel. Ide töltik fel mindazokat a dolgokat, amelyeket készítettek.