2024. április 27., szombat

Az államfő visszaküldte a kisajátítási törvényt

Aleksandar Vučić a jogszabály több rendelkezését is elvitatta

Nem írta alá a kisajátítási törvényt és azt indoklással ismételt döntéshozatalra visszaküldte a szerbiai képviselőháznak, erősítette meg tegnap esti rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vučić köztársasági elnök. Elmondása szerint az infrastrukturális beruházások megsokszorozásának és gyorsabb kivitelezésének a céljával javasolta a köztársasági kormány a korábban elfogadott módosítást, hozzátéve, hogy akármennyire is nemes volt a cél, ő sem értett egyet minden rendelkezéssel.

Mint azt Aleksandar Vučić a folytatásban kiemelte, például a módosított kisajátítási törvénybe foglalt vonatkozó eljárási határidők lerövidítésével nem értett egyet, „habár hasonló határidőkre a kisajátítással kapcsolatban európai uniós országokban is van példa". Emellett az sem jó, hogy a törvénymódosítást nem bocsátották közvitára, a „közszemlére tétel ugyanis nem közvita", mutatott rá Vučić, aki szerint ezt a járvánnyal indokolták, ám ez nem lehet kifogás. Vučić azt is közölte, hogy a törvényben „egyes miniszterek azon igyekezetét is felismerte, hogy mindenbe beleavatkozzanak". Mivel a tulajdonjog az egyik alapvető emberi jog, a kisajátítási eljárás tekintetében különös odafigyelés szükséges, emelte ki Vučić, majd abbéli reményét fejezte ki, hogy ha a kormány ismét kidolgozza a szóban forgó törvény módosítási tervezetét, ezt a széles körű közvitát követően teszi meg. Azon kevés államfők közé tartozik, akik nem először küldtek vissza a parlamentnek törvényt, ezt korábban például a vizekről szóló törvény esetében tette meg, jegyezte meg Vučić. A továbbiakban a Rio Tinto-projektum kivitelezésének a térségében élő polgárokat ismét megnyugtatta, hogy az államvezetés az ő oldalukon áll, majd megismételte, hogy az állam létrehozza az úgynevezett Zöld Alapot, amelyik már 2022. január 1-jétől elkezd működni. A tüntetőknek Vučić azt üzente, hogy amíg nem zárják le az autópályákat, „tüntessenek, amikor csak akarnak".
Az elmúlt hét évet, és ezen belül az utóbbi kettőt főleg az ország rohamos fejlődése jellemezte, fejtette ki Vučić, majd abbéli örömének adott hangot, hogy december 14-én feltehetőleg új klaszter nyílik meg az Európai Unióval való csatlakozási tárgyalások keretében, majd ezt követően az eddig kivitelezett közúti és vasúti infrastrukturális projektumokat méltatta, ismertetvén a folyamatban lévő és a tervezett projektumokat. A szerb kormány további lendülettel szerette volna felgyorsítani a korábbiakhoz képest már ütemesebb folyamatokat, jegyezte meg Vučić.
Korábban, a nap folyamán a köztársasági kormány közleményben erősítette meg, hogy miután a köztársasági elnök nem hirdette ki és visszaküldte a Szerbiai Képviselőháznak a kisajátítási törvényt, „ennek parlamenti eljárásból való visszavonásáról döntött a kormány". Mint hozzáteszik, „a kormány felülvizsgálja, hogy szükségszerű-e az említett törvény módosítása és kiegészítése, és amennyiben igen, akkor ezt széleskörű közvita keretében körvonalazza". Egyébként az ennek a közleménynek a közzétételét követően megtartott sajtótájékoztatón Vučić felháborodottságának adott hangot, amiért a kormány az államfői döntés megerősítését megelőzően hozott vonatkozó döntéseket, majd megerősítette, hogy a kormány eljárása valóban alkotmányellenes, ám szerinte ez az oda nem figyeléssel magyarázható.
Ugyanezen a kormányülésen a végrehajtó hatalom a referendumról és a népi kezdeményezésről szóló törvény 7., 20., 43. és 44. szakaszainak a módosítását javasolta a szerbiai képviselőháznak, áll a kormányközleményben. Mint hozzáteszik, az említett szakaszok a népi kezdeményezéshez szükséges támogatói aláírások hitelesítésére – a 40 dináros illeték eltörlését javasolta a kormány –, továbbá a felhatalmazott javaslattevő a referendumot lebonyolító szervben való képviseletére, valamint a referendum ismételt kiírására – a javaslat értelmében ugyanabban a kérdésben legkorábban négy évvel az adott referendumot követően lehet ismét referendumot tartani – és a referendumon megerősített aktus későbbi módosítására – a parlament legkorábban nem kettő, hanem négy éven belül módosíthatná a népszavazáson megerősített döntést – vonatkoznak.
Savo Manojlović, az Indulj-Változtass! (Kreni-Promeni) elnevezésű csoportosulás aktivistája, a szombati tüntetések egyik vezéregyénisége, a kormányközlemény közzétételét követően Twitter-bejegyzésben közölte: „Ha a folyamat péntekig formálisan is befejeződik, a Köztársaság téren ünneplünk, ha nem, akkor találkozunk a Gazela hídon".