EU-kompatibilissá vált a védettségi igazolás

Keddtől az Európai Unió is elismeri a szerbiai zöld digitális védettségi igazolást, illetve a rajta feltüntetett, hitelesítő aláírással ellátott QR-kódot – erősítette meg Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos, mondván, általa a szerbiai polgárok akadálymentesebben utazhatnak az EU területén. Ezzel a szerbiai védettségi igazolás egyenrangúvá vált az unióssal, ami nemcsak a beutazást könnyíti meg, hanem az adott tagállamban hatályos rendelkezésektől függően a bizonyos létesítményekbe való belépést is.
Az EU digitális védettségi igazolása az Európai Bizottság tájékoztatójának értelmében akkor zöld státusú, ha a második oltás óta legalább 14 nap telt el, azzal, hogy ha valaki már átesett a betegségen, abból a védőoltásból is elegendő egy adag, amelyikkel egyébként kétszer oltanak, vagy az elmúlt 180 napban átesett a koronavírus-fertőzésen – a fertőzés tényét PCR-teszttel állapították meg –, vagy a polgár elvégeztette a koronavírustesztet – PCR-teszt esetében 72 órával korábban, antigénteszt esetében 48 órával korábban.
Tatjana Matić kereskedelmi, idegenforgalmi és távközlési miniszter szavai szerint az eUprava rendszerében keddtől válik elérhetővé az új, az EU-kompatibilis, digitális, zöld védettségi igazolás elnevezésű szolgáltatás. Az ezen található QR-kód leolvasása már mindenhol akadálymentes lesz, tette hozzá, mondván, hogy ezzel párhuzamosan továbbra is igényelni lehet az ország területén alkalmazott védettségi igazolást.

A hét folyamán működőképessé válik a mobiltelefonokhoz igazított rendszer is, amelynek köszönhetően az EU-kompatibilis igazolást le lehet tölteni a telefonra – jelentette be Tatjana Matić, és közölte, hogy a postahivatalokban jövő hétfőtől lehet igényelni az EU-kompatibilis szerbiai védettségi igazolást.
A szerbiai védettségi igazolás teljes mértékben összhangban áll az európai mércékkel, emellett a szerbiai rendszert összekötötték az unióssal – magyarázta a B92 hírportálnak nyilatkozva Dragana Bećić, a szerb kormány IT- és e-közigazgatási irodájának munkatársa, aki szerint megtörténhet, hogy a különböző formalitások okán további 48 órának kell eltelnie ahhoz, hogy a döntést a gyakorlatban is megkezdhessék alkalmazni. Az uniós döntés eredményeképpen az EU polgárai is szabadabban utazhatnak be Szerbiába.
Azzal kapcsolatban, hogy az EU elismeri-e például a Sinopharm védőoltását, Bećić közölte: „Mindegyik tagállam maga határozza meg, melyik védőoltásokat fogadja el, a szerbiai polgárnak az utazást megelőzően erről mindenképpen tájékozódnia kell. Amennyiben valamelyik ország nem ismer el bizonyos védőoltásokat, a polgárnak el kell végeztetnie a koronavírustesztet."
Utóbbi kérdéshez kapcsolódóan az SZRTV hírösszeállításából az derült ki, hogy az EU tagállamai mostantól kötelesek elfogadni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett védőoltások felvételét igazoló bizonylatot. Emellett arra is felhatalmazásuk van, hogy szabadon döntsenek az azokkal a védőoltásokkal való oltás elismeréséről, amelyek megtalálhatók az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sürgősségi listáján. A WHO május elején hitelesítette a Sinopharm védőoltását, így az oltóanyag felkerült a WHO sürgősségi listájára, amely útmutató a nemzeti gyógyszerfelügyeleti hatóságok számára a termék hatásossága tekintetében.
Az Európai Bizottság koronavírus-tájékoztató honlapjának értelmében a bizottság eddig négy oltóanyag, a BioNTech–Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca, valamint a Janssen Pharmaceutica NV által kifejlesztett oltóanyagok vonatkozásában adott ki feltételes forgalmazási engedélyt, miután azok biztonságosságát és hatásosságát megerősítette az Európai Gyógyszerügynökség. Több másik oltóanyag – CureVac, Sanofi-GSK és Novavax – az EMA általi értékelés különböző szakaszaiban van.

TÖBB MINT EGYMILLIÓ HARMADIK OLTÁS

A járványhelyzet kapcsán Mirsad Đerlek egészségügyi államtitkár az aggasztó jelzőt használta az SZRTV-nek nyilatkozva, elismervén, hogy biztató a napi esetszám 8 hét utáni csökkenése. Mindennek ellenére egyetlen érdemi érv sem teszi indokolttá a jelenlegihez képest lazább hozzáállást, emelte ki, mondván, hogy a továbbiakban is óvatosnak és fegyelmezettnek kell lenni. Az emberek fegyelmezetlensége teszi lehetővé, hogy a vírus rátaláljon a védetlen személyekre, majd mutálódjon – nyomatékosította a tisztségviselő. Mint hozzátette, a Covid-beléptető bevezetése, valamint a hosszabb tanítási szünet és a szabályok betartásának szigorúbb ellenőrzése mindenféleképpen pozitívan befolyásolta a járványhelyzetet. Đerlek hiszi, hogy az általános javuláshoz az is hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban növekedett a védőoltás harmadik adagját felvevő polgárok száma; eddig 1.215.000-en oltatták be magukat harmadszor. A nyár folyamán naponta átlagban legfeljebb 2 ezer adag vakcinát adtak be az országban, jelenleg ez a szám 30-40 ezer között alakul, ebből átlagban 7-8 ezer az első adag – magyarázta Đerlek. Ha az esetszám a továbbiakban is csökken, a védettségi igazolás 24 órás alkalmazásának elrendelése biztosan nem élvez majd prioritást. Ha viszont ismét rosszabbodni kezd a helyzet, biztosan szigorúbb korlátozásokat rendelnek el – állapította meg.

A GYEREKEK ÁTOLTOTTSÁGI ARÁNYA MÉG ALACSONY
A tervezettnél hosszabb tanítási szünet a járványhelyzetre gyakorolt esetleges hatásáról országos kimutatás nem készült, belgrádi viszonylatban Zoran Bekić gyermekgyógyász és a Belgrádi Vásáron kialakított oltópont koordinátora elmondta, hogy a Savski Venac Egyészségházban a napokban a korábbiakhoz képest ötször kevesebb gyermek szervezetéből mutatták ki a vírus jelenlétét. A gyerekek epidemiológiai szempontból azért problematikusak, mert körükben alacsony az átoltottsági arány, valamint az esetek többségében nem tartják be a járványügyi szabályokat – mondta Bekić. Szerinte országos szinten is a tanítási szünet miatt csökken az esetszám.
A gyermekgyógyász értesülései szerint a 12 és a 17 év közötti korosztályból – 414 ezer személy – 12.800-an vették fel a koronavírus elleni védőoltást. Az elmúlt napokban a Savski Venac Egészségházban átlagban 20-30 gyermek kapta meg a védőoltást, kétszer annyian, mint korábban – tette hozzá, mondván: jó lenne, ha ösztönző intézkedésekkel szólítanák meg a középiskolásokat és az egyetemistákat.
Bekić szerint az egészségügyi válságstáb a jövőben azt is megfontolja, hogy a Covid-beléptető alkalmazását a síközpontok, a sportrendezvények és a koncertek tekintetében is elrendeljék, de az sem kizárt, hogy a téli tanítási szünet szintén hosszabb lesz.