„Abban az időben János (apostol) így szólt Jézushoz: »Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöket űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket.« Jézus ezt válaszolta: »Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenünk, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben – azért, mert Krisztuséi vagytok –, bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomkövet kötnének a nyakára és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le. Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le. Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki. Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik.«” Mk 9,38-43.45.47-48
Krisztusban, Kedves Testvéreim!
A mai evangéliumban Jézus azt mondta: „Ha kezed, lábad vagy szemed megbotránkoztat, azaz bűnre visz, akkor vágd le kezedet, lábadat, vájd ki szemedet, mert jobb testi fogyatékossággal a mennybe jutni, mint épségben a pokolba.” Nyilván nem szó szerint kell értelmezni, de kitűnik belőle a tanítás, hogy vissza kell utasítani mindazt, ami bűnre vezet. Amit Jézus a bűnre vivő érzékszervek levágásáról, illetve kivájásáról mond, az képes beszéd. Valójában azt akarja lelkünkre kötni Urunk, hogy a mennyország mindennél fontosabb, és minden áldozatot megér.
Ha nem is kíván szó szerint öncsonkítást, de olykor kemény lemondásokat követelhet. Ha a szememet nem is kell kivájnom, van bennem elég minden, amit bizony, ki kell vágni magamból, ha üdvözülni akarok. Hogy mit, azt nekem kell tudnom. Kinek ezt, kinek azt kell kivájnia a szívéből, egyéniségéből. A mai evangéliumban kéz, láb és szem kivájásáról van szó, azaz azokról az érzékszervekről, melyeken keresztül találkozunk a kísértéssel. Ha azonban ebből arra következtetnénk, hogy a kísértések legfőképpen az érzékiséghez, pl. a szexualitáshoz kötődnek leginkább, akkor téves úton járunk. A szexuális kísértés is kísértés, de a kísértések nemcsak az érzékek területén támadhatnak, hanem a vagyon, a hatalom és a hírnév területén is. Sőt, talán nem túlzás azt mondani, hogy a testi kísértéseknél mindig súlyosabbak a lelki kísértések, mint a gőg, a hatalom- és becsvágy. De hogyan is győzhető le a kísértés?
Első mód a kísértés legyőzésére, hogy az imádságunkat kell megerősítenünk, mielőtt még kísértésbe esnénk. Tehát mindennap imádkozzunk rendszeresen. Jézus azt mondja, hogy „Virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41). A kísértés olyan valóságot jelent, amely a tanítvány létét veszélyezteti, s az elpártoláshoz vezet. A Miatyánkban a végzetes kísértéstől való megóvást kérjük: „Ne vígy minket a kísértésbe”. Vagyis a Miatyánkban azt kérjük, hogy ne engedd, hogy kísértésbe kerüljünk. Nem Isten kísért bennünket. „Senki sem mondja, aki kísértést szenved: Az Isten kísért, mert Istent nem lehet rosszra csábítani, és Ő sem csábít rosszra senkit. (Jak 1,13). A második mód, hogy találnunk kell menekülő utat. Ez azt jelenti, hogy maradj olyan távol a bűntől, amennyire csak tudsz. Ne hidd, hogy nem fogsz elesni. Ha felbérelnél valakit, hogy szállítsa el a legértékesebb vagyontárgyaidat, nem mondanád neki, hogy nézze meg, milyen közel tud a szakadék széléhez hajtani.
A Példabeszédek 7. fejezetében egy „értelmetlen ifjú” egy asszony háza közelében bolyong szürkületkor, és „véletlenül” összefut vele. A nő érzékien van öltözve. Azt mondja, hogy a férje elment, és leírja illatos ágyát. Végül a férfi követi a nőt, mint egy vágóhídra induló ökör. A Teremtés könyvében Éva azáltal került bajba, hogy kapcsolatba került a sátánnal, vagyis párbeszédet folytatott vele, és megnézte, milyen finomnak tűnik a gyümölcs. Meneküljünk tehát a kísértés elől! A harmadik módszer, hogy használnunk kell a Szentírást. Emlékezzünk, vissza mit mond Jézus a kísértőnek a pusztában: „Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden tanítással is, amely az Isten szájából származik.” Jézus minden válaszát úgy kezdi, hogy „Meg van írva”, az írásokból idéz, ami az Isten szava. Természetesen a Szentírás idézése kísértés esetén azt jelenti, hogy előbb ismernünk kell a Szentírást, ezért rendszeresen olvasnunk és tanulmányoznunk kell, és befogadnunk a szívünkbe. A negyedik módozat a kísértés fölé kerekedésnek az, hogy kérjünk meg egy testvért, hogy imádkozzon velünk.
Nagyon fontos, hogy folyamatosan imádkozzunk, és még jobb, ha vannak imatársaink is. A Prédikátor könyvében ezt írja: „Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.” (Préd 4 12). Tehát a közösségi imának megtartó ereje van. Az ötödik módszer a kísértés legyőzésére, hogy kérjünk meg valakit, hogy tartson számon minket. Egy lelkésznek egy barátja egyszer ezt mondta: „Amikor a héten visszajövök az üzleti utamról, megkérdeznéd tőlem, hogy néztem-e tévét a szállodai szobában? Amikor egyedül vagyok az utazásokon, kísértésbe eshetek, hogy rossz dolgokat nézzek. Ha tudom, hogy meg fogsz kérdezni, az segíteni fog a kísértés ellen harcolni.” A hatodik stratégia a kísértés felett, hogy emlékeznünk kell Isten hűségére: „Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.” (1Kor 10:13). Isten soha nem engedi, hogy az általa adott erőt meghaladóan kísértésbe essünk, és ha kérjük, biztosítja a menekülés útját, hogy átvészeljük. A hetedik eszköz az, hogy tudatában kell lennünk annak, hogy a bűnnek következményei vannak az életünkben. Pál apostolnak a Galatákhoz írt levelében ez áll: „Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is.” (Gal 6 7). Amikor Dávid házasságtörést követett el Betsabéval, majd gondoskodott férje haláláról, Isten megbocsátott neki, de azt mondta neki, hogy a kard soha nem fog távozni a házából, hogy a saját családtagjai nagy kárt fognak neki okozni, és a gyermek, akit Betsabéval fogant, meg fog halni. (2Sám 12:10-14). A bűnnek mindig vannak következményei.
Kedves Testvéreim!
A kísértés elleni küzdelmünkben jó, ha ismerjük ezeket a módszereket, amelyeket fentiekben felsoroltam. Amikor küzdünk, mindig legyen szemünk előtt, hogy esendőek vagyunk, és hogy a sátán okosabb és tapasztaltabb, mint mi. Ne feledjük, hogy a kísértést a sátán idézi elő, és az a célja, hogy az embert elszakítsa Istentől. A kísértő tevékenysége nem teljesen független, hanem Isten felügyelete alatt áll. Éppen ezért ne bízzuk el magunkat, hanem hívjuk az Urat segítségül, bármilyen ártatlannak és jó dolognak is tűnik a kísértő ajánlata.
Ámen.
