2024. április 27., szombat

Irán egyezkedne az atomprogramról

Irán hajlandó folytatni a tárgyalásokat sokat vitatott atomprogramjáról, illetve az azt szabályozó hathatalmi megállapodásról, amelyet egyik aláíróként az Egyesült Államok néhány éve egyoldalúan felmondott. Elvárja ugyanakkor, hogy az egyezkedés eredménnyel záruljon, ami abban is megnyilvánulna, hogy Washington feloldja a szankciókat.

Irán szeretné elérni, hogy a külföldön sokak által ellenzett atomprogramja körül keletkezett vitát végre megnyugtató módon rendezzék. Mármint azok a hatalmak, amelyek 2015-ben megállapodást kötöttek Teheránnal az iráni nukleáris program korlátozásáról.

Az egyezkedés ezúttal azért szükséges, mert az Egyesült Államok előző elnöke, Donald Trump 2018-ban egyoldalúan felmondta a megállapodást és visszaállította a szankciókat a közép-keleti ország ellen. A Joe Biden elnök vezette amerikai kormányzat azonban hajlana a megegyezésre. A tárgyalások áprilisban meg is kezdődtek Bécsben, ám időközben szünetet rendeltek el.

Azóta a keményvonalas Ebrahim Raiszi került az iráni elnöki székbe, aki a héten, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának általános vitájában közölte: hazája készen áll a szankciók feloldásához vezető tárgyalásokra, bár ő már nem bízik az amerikai kormányzat ígéreteiben. Azt is felrótta az Egyesült Államoknak, hogy maximális nyomást gyakorol Iránra, pedig ehelyett sokkal jobban tenné, ha megszüntetné a büntetőintézkedéseket.  

Előzőleg az iráni kormány jelezte: heteken belül folytatódnak a tárgyalások arról, hogy az USA visszatérjen a 2015-ös hathatalmi megállapodáshoz, amelyben Irán megígérte, hogy legalább tíz évig korlátozza atomprogramját a vele szemben elrendelt külföldi szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter a minap (New Yorkban) találkozott német hivatali kollégájával, Heiko Maasszal, aki a tárgyalások mielőbbi újrakezdésére és eredményes befejezésére biztatta.

Trump annak idején azért rúgta föl az egyezséget, s állította vissza a szankciókat, mert szerinte Irán megszegte a megállapodásban vállaltakat. Teherán válaszul korlátozta az atomalkuból fakadó egyes kötelezettségeinek teljesítését, amivel lényegében megsértette az ENSZ által is hitelesített szerződést. Májusban pedig korlátozta a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) ellenőreinek mozgásterét, bár azt lehetővé tette számukra, hogy továbbra is felügyelhessék az iráni nukleáris létesítményeket.

Februárban Teherán még feltételhez kötötte az atommegállapodás helyreállítását. Azt szerette volna elérni, hogy Washington előbb oldja fel a szankciókat, s csak utána kezdődjön meg az egyezkedés a szerződéshez való visszatérésről.

Azóta pedig többször fenyegetőzött is. Ali Khamenei ajatollah, az ország legfontosabb politikai és vallási vezetője azt üzente, hogy készen állnak az engedélyezett húsz százalék helyett akár hatvan százalékos tisztaságúra dúsítani az uránt, ami már majdnem megfelelő szint az atomtöltet elkészítésére. Megismételte azonban, hogy hazája nem akar nukleáris fegyvereket kifejleszteni, mivel atomprogramja békés célokat szolgál. Hangsúlyozta: ha mégis szándékukban állna az atombomba előállítása, abban senki nem tudná megakadályozni Iránt.