2024. április 27., szombat

Koporsókkal is ünnepeltek a tálibok

Az amerikaiak többsége szerint az Egyesült Államok nem érte el afganisztáni céljait

Afganisztánban megünnepelték az idegen csapatok kivonulását és a majdnem húsz évig tartó háború befejezését. Néhol üres koporsókkal gúnyolták ki a megszállásban résztvevő országokat. Joe Biden amerikai elnök védelmébe vette a kivonulást és felelősséget vállalt a döntéséért. Honfitársai többsége szerint az egész katonai misszió eredménytelen volt, Washington nem érte el afganisztáni céljait.

Gúnyolódás céljából amerikai, brit, francia és NATO-zászlóval letakart, üres koporsókkal tartott meneteken ünnepelték vidéken a hatalmat Afganisztánban magukhoz ragadó iszlamista tálibok a majd’ húsz évig tartó háború végét, s azt, hogy a külföldi csapatok (augusztus 31-ig) elhagyták az országot. A megmozdulás résztvevői a magasba emelték a brit, az amerikai és a francia zászlókkal letakart koporsókat, közben sokan a tálibok lobogóit lengették.

Több településen mentek utcára az emberek ünnepelni röviddel azután, hogy az amerikai katonákat szállító utolsó evakuálási repülőjárat (augusztus 30-án) elhagyta az országot (a kabuli repteret). A fővárosban, Kabulban tűzijátékot szerveztek és a levegőbe lövöldöztek.

AMNESZTIÁVAL HITEGETNEK

Zabihullah Mudzsáhid tálib szóvivő a kabuli repülőtéren a „nyugati erők felett aratott győzelmet” dicsérte. Kijelentette: „Történelmi nap és pillanat ez (...), amikor felszabadítottuk országunkat egy nagyhatalomtól”.

Hekmatullah Vasik, a tálibok egyik katonai vezetője pedig arra bíztatta honfitársait, hogy térjenek vissza a munkahelyükre és megismételte mozgalma korábbi ígéretét, amely szerint általános amnesztiát hirdetnek.

KANDAHÁRBAN EGYEZKEDTEK

A tálib lázadók – akiket 2001 őszén fosztott meg hatalmuktól az amerikaiak vezette nemzetközi katonai koalíció – 2021. augusztus 15-én, néhány óra alatt harc nélkül vonultak be Kabulba, majd bejelentették győzelmüket és az afganisztáni háború végét. Egy ideje már az új kormányzatuk megszervezésén dolgoznak. Legfontosabb vezetőik a minap tanácskozást tartottak Kandahár tartományban. A gyűlésen Haibatullah Ahunzada, az iszlamista mozgalom vezetője elnökölt.

SOKAN FÉLNEK

Az iszlamisták eddig mérsékeltebbnek és békülékenyebbnek mutatták magukat, mint amilyenek 1996-tól 2001-ig tartó uralmuk alatt voltak. Sok afganisztáni azonban nem bízik abban, hogy teljesítik a nyilatkozataikban tett ígéreteiket, sőt egyre jobban félnek a táliboktól. Az utóbbi napokban ugyanis sok hír jelent meg a tálibok által elkövetett jogsértésekről, gyilkosságokról és erőszakos cselekményekről.

Megfigyelők szerint a tálibok hamarosan bemutathatják az ország új vezetését. Egyelőre azonban nem tudni, hogyan akarják kormányozni Afganisztánt.

LECSERÉLNÉK A MINISZTERT

Sajtójelentések szerint több nyugalmazott amerikai főtiszt lemondásra szólította fel Lloyd Austin védelmi minisztert és Mark Milley tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét gondatlansággal vádolva őket az USA katasztrofális afganisztáni katonai kivonulásával kapcsolatban. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig úgy véli: nulla, de az is lehet, hogy negatív eredménnyel, tragédiák sorával zárult az USA afganisztáni katonai jelenléte.

A hadjáratról az amerikai elnök is kifejtette véleményét. Joe Biden a Fehér Házban elmondott beszédében rámutatott: a kivonulással véget ért az amerikai történelem leghosszabb háborúja, amely majdnem húsz évig tartott. Ebben az időszakban összesen 800 ezer amerikai szolgált a közép-keleti országban; közülük 2461 amerikai katona meghalt, 20744 megsebesült.

BIDEN NEM ÉRT EGYET

Biden ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem ért egyet azokkal, akik bírálják az amerikai erők afganisztáni kivonulását, és azokkal sem, akik szerint az evakuálást korábban kellett volna megkezdeni. „Felelősséget vállalok a döntésért. Most egyesek azt mondják: hamarabb kellett volna megkezdenünk a tömeges evakuálást, vagy azt kérdezik: nem lehetett volna ezt precízebben végrehajtani? Tisztelettel, nem értek egyet” – közölte.

Hozzáfűzte: végrehajtották a történelem egyik legnagyobb, légihídon történő evakuációját, több mint 120 ezer embert mentettek ki Afganisztánból (a kabuli reptéren keresztül) és helyeztek biztonságba; köztük volt mintegy 5500 amerikai is. Biden rendkívül sikeresnek nevezte a mentőakciót. (A sikerhez alighanem hozzájárult az is, hogy egy állítólagos amerikai-tálib megállapodás értelmében dzsihadista harcosok a kabuli légikikötőhöz kísérték a távozni akaró amerikaiakat, akiket egy titkos ajtón engedtek be a létesítménybe.)

„MÉG NEM VÉGEZTÜNK VELETEK”

Az amerikai elnök kijelentette: Washington immár arra fog törekedni, hogy a tálibok teljesítsék kötelezettségvállalásaikat, beleértve a távozás lehetőségének biztosítását azok számára, akik el akarják hagyni az országot. Megígérte, hogy hazája folytatja a terrorizmus elleni küzdelmet. Az Egyesült Államok „ott üldözi a terrorizmust, ahol ma van, nem pedig ahol húsz évvel ezelőtt volt” – jegyezte meg. Az Iszlám Állam terrorszervezetnek pedig azt üzente: „még nem végeztünk veletek”.

MÁSKÉNT ÍTÉLIK MEG

Biden honfitársainak többsége szerint az Egyesült Államok nem érte el afganisztáni céljait. Erre az eredményre jutott a Pew közvélemény-kutató intézet a legfrissebb felmérésében. A célkitűzések megvalósítását illetően alig mérhető eltérés az elnököt támogató demokrata pártiak és republikánus politikai ellenfeleik véleménye között, hiszen az előbbiek 69, az utóbbiak 70 százaléka véli úgy, hogy jórészt eredménytelen volt az egész katonai misszió.

A csapatkivonás végrehajtását már másként ítélik meg: míg a demokrata párti szavazók 70 százaléka gondolja megfelelőnek a műveletet, a republikánusok közül csak 34 százalék.

Az amerikaiak 54 százaléka jó döntésnek tartja a kivonulást Afganisztánból, ám 42 százalékuk ennek ellenkezőjét vallja.