A boszniai vagy szerbiai származású, ám akár generációk óta Németországban, Svájcban, Ausztriában dolgozó gastarbeiterek komoly vásárlóerőt jelentenek külföldön és itthon egyaránt – írja a b92.
A külföldi vendégmunkások első generációja még az 1950-es évek végén indult el valamelyik nyugati országba, a jobb megélhetés reményében. Azok, akik már akár 50 éve is kint tartózkodnak, jelentős mértékben integrálódtak, és általában olyan életszínvonalon élnek, mint az őslakosok. A Statista oldal becslései szerint a csaknem egymilliós létszámú csoport tagjainak vásárlóindexe, vagyis az, hogy személyenként éves szinten mennyit költenek, 23 600 és 40 700 euró közötti összegre tehető. Németországban a vásárlóerő 23 637 euró, Ausztriában 24 232 Svájcban pedig valamivel több mint 40 000 euró.
E jelentős vásárlóerő miatt amikor a diaszpóra hazalátogat külföldről, általában a származási országának gazdaságát is felserkenti. A Szerbiai Nemzeti Bank adatai szerint a külföldről Szerbiába érkező legális pénzátutalás jelentős része – mintegy 54 százaléka – Ausztriából, Svájcból, Németországból érkezik, a maradék pedig az összes többi országból. E tranzakciók értéke 1,89 milliárd euró volt. Ebbe csak a hivatalos pénzutalások vannak beleszámítva. A pénz Szerbiába pedig leggyakrabban vonattal, busszal, személygépkocsival érkezik, tehát a reális összeg ennek akár a duplája is lehet.
