2024. április 27., szombat

London nem hallotta a lövéseket

Diplomáciai adok-kapok következett a fekete-tengeri orosz–brit incidens után

Diplomáciai adok-kapok alakult ki Moszkva és London között, amiért egy brit romboló vakmerő akcióra szánta el magát a Fekete-tengeren. Behatolt az orosz felségvizekre a Krím-félszigetnél, amire figyelmeztető lövésekkel válaszolt egy járőrhajó, egy harci gép meg bombákat dobott le a közelben. A romboló visszafordult, de Londonban ebben tegnap sem láttak semmi különöset, viszont a történtek miatt Moszkvában előzőleg beszélgetésre hívták a brit katonai attasét és a nagykövetet.

Forró helyzetet okozott a vakmerő HMS Defender brit hadihajó a Fekete-tengeren: a Fiolent-foknál: 19 kilométerre megközelítette a Krím-félsziget partjait, és szerdán orosz felségvizekre „tévedt”. Moszkva szerint három kilométer mélyen behatolt Oroszország felségvizeire.

A határőrök emiatt először csak felszólították, hogy forduljon vissza, ám erre nem válaszolt. Ezután egy orosz őrnaszád kétszer is lövéseket adott le az irányába, egy SzU-24M típusú repülőgép pedig négy bombát dobott le a brit romboló haladási útvonalán, amely ezt követően elhagyta az orosz felségvizeket, és folytatta útját az eredeti célba, Georgia felé. De már nem egyedül: nyomában több mint húsz orosz harci repülővel és a határőrség két hajójával.

Különös módon a BBC közszolgálati televízió tudósítója is a fedélzeten volt, amely arra utalhat, hogy a hajó útvonalának tervezői számíthattak a dühös reakciókra. Az újságíró szerint az oroszok folyamatosan zaklatták a brit rombolót.

Az HMS Defender az ukrajnai Odessza kikötőjéből indult. A legrövidebb út Georgiába a Krím partjainál vezet, amely a britek szerint ukrán felségterület, ráadásul nemzetközileg elismert hajózási útvonal. Épp ezt igyekezett demonstrálni a hadihajójuk is. (A Krímet és Szevasztopolt a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától, amelyet a nemzetközi közösség többsége elfogadhatatlannak tart, s ezért nem ismeri el a határok önkényes megváltoztatását sem.)

Az oroszok szerint a HMS Defender megsértette az ENSZ tengerjogi konvencióját. London tagadja ezt. Első reakciójában a brit kormány azt közölte, hogy az oroszok csak lőgyakorlatot tartottak, amelyre már korábban is volt példa arrafelé, vagyis mindaz, amit Moszkva állít a HMS Defenderrel kapcsolatban, meg sem történt.

A brit külügyminiszter tegnap ismét tagadta, hogy az orosz őrhajó figyelmeztető lövéseket adott le a romboló felé. Dominic Raab leszögezte: az orosz védelmi tárca magyarázata a fekete-tengeri incidensről pontatlan, ahogy azt „előre meg is lehetett jósolni”. George Eustice brit környezetvédelmi miniszter is megismételte: nem történt semmi abnormális dolog, és nem is kell az esetet túlragozni.

Pedig az incidenssel nem ért véget a történet. Moszkvában néhány órával később bekérették a külügyminisztériumba Deborah Bronnert brit nagykövetet. Előzőleg pedig a nagykövetség katonai attaséját hívták beszélgetésre az orosz védelmi minisztériumba, ahol közölték vele, hogy a brit romboló „veszélyes műveleteit” az ENSZ 1982-es tengerjogi egyezményének súlyos megsértéseként értékelik.

Az orosz külügyi tárca az incidenssel kapcsolatban megjegyezte: durva és szándékos brit provokáció történt, amely nemcsak a nemzetközi joggal, hanem az orosz törvényekkel is ellentétes. A külügyminiszter helyettese tegnap meg arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország megvédi területét. Szergej Rjabkov közölte: ehhez politikai-diplomáciai eszközöket vesznek igénybe, és szükség esetén „katonai módszerekhez” folyamodnak.