2021. június 21., hétfő

Barátkozás és szakmai képzés a népzenészeknek

Nyolcadik alkalommal tartották meg a Vajdasági Népzenész Találkozót

Tóthfalu, a horgosi Túró-tanya és kishegyesi Kátai-tanya után az idén, immár sorrendben nyolcadik alkalommal, az óbecsei Pannónia center adott otthont a Vajdasági Népzenész Találkozónak, amelynek szervezője a Juhászok Civil Szervezet volt. Az eddigi években január elején tartják meg a rendezvényt, de a vírusjárvány miatt most került rá sor. A három nap alatt, május 7-e és 9-e között, mintegy negyven vajdasági népzenész vett részt a találkozón, ahol pénteken elsősorban a tamburásokra és a vajdasági népzenére, szombaton pedig a vonósokra és szatmári népzenére volt a hangsúly fektetve.

Árendás Péter és Halmos Attila a szatmári népzenéről tartott előadást (Fotó: Ricz Róbert)

– Előadásokat, gyakorlati képzéseket és kerekasztal-beszélgetést tartottunk. Ezenfelül a népzenei rendezvényeink, a képzések és fesztiválok, illetve koncertek, táncházak, táborok és kiadványok is szóba kerültek. Az első nap a vajdasági népzenéről, illetve a tamburamuzsikáról szólt. Jelen voltak a csantavéri tamburások, Bolyos Mikiék Péterrévéről, illetve a Fokos és a Juhász zenekar tagjai is. Juhász Gyula tartott előadást a vajdasági népzenei gyűjtésekről, majd pedig Keszég Ákos és Szerda Balázs a törökkanizsai és az óbecsei népzenei hagyatékról beszélt – mondta Juhász Gábor, a szervezők egyike, aki azt is hozzátette, hogy a pénteki napon mintegy húsz fő vett részt a találkozón.

– A Fokos zenekar által kiadott törökkanizsai és óbecsei népzenei hagyatékokról beszéltünk Keszég Ákos barátommal a résztvevőknek, illetve nem is annyira a kiadványokról, hanem inkább arról, hogy miként gyűjtöttük össze az anyagot. A hangsúlyt a személyes élményekre fektettük, hiszen azt szerettük volna kihangsúlyozni, hogy a népzenegyűjtés nem egy „véges dolog”, hanem igenis ma is, ha nyitott szemmel járunk, akkor találhatunk olyan képviselőit ennek a letűntnek hitt kornak, akik itt élnek közöttünk és képviselik azt az értéket, amit mi színpadra állítunk vagy képviselünk egy-egy muzsikálás alkalmával. Mindenkit arra buzdítottunk, hogy a „saját háza táján”, a saját szűkebb régiójában végezze el ezt a munkát – emelte ki Szerda Balázs, a Fokos zenekar vezetője.

A résztvevők szerint a zenésztalálkozó kötetlen, barátkozásról is szól, ahol rég nem látott ismerősök is összejönnek. Vajdaság minden tájáról, Szabadkától és Hajdújárástól egészen Temerinig és Pancsováig voltak résztvevők. A budapesti Nemzeti Kulturális Alap Halmos Béla-programja és a Csoóri Sándor-program támogatásával megvalósult rendezvényen a barátkozás mellett szakmailag is képezték magukat a résztvevők.

Az együtt muzsikálás öröme (Fotó: Ricz Róbert)

A szombati nap elsősorban a vonósokról szólt, többek között jelen voltak a temerini Berbence, a pancsovai Csörömpölő, illetve a Fokos és a Juhász zenekar mellett a szabadkai Duhaj zenekar tagjai is. A szakmai részben Árendás Péter, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa a szatmári népzenéről, illetve a szatmári adatközlőkről tartott egy érdekes előadást, majd pedig Halmos Attila, a Tükrös zenekar prímása tartott szatmári mesterkurzust. Az esti program pedig az örömzenélésről szólt, és az együtt muzsikálás sem maradt el.