2021. június 23., szerda
PIROS CERUZA

Mennyi a háromszor kevesebb?

Egykor a hazai nyelvészek elutasították a közel határozószó bizonyos jelentésben történő használatát – a tucatnyi jelentés közül –, mondván: a szerb blizu fordítása. Ez a jelentés pedig a majdnem, csaknem, szinte, mintegy, már-már szavak szinonimája: közel ezer dinárba kerül; közel húszéves; közel 30 fok a hőmérséklet; stb. A magyar nyelv értelmező szótárában föllelhető Vas Gereben-idézet viszont arra utal, hogy ha esetleg így van – azaz szerb eredetű –, akkor már száz évnél is régebben került be a magyar nyelvbe.

Tévedhetnek néha a nyelvészek is, de leginkább mégis azt tapasztalhatjuk, hogy megalapozott bírálataikat, tanácsaikat nem szívlelik meg például az újságírók. Ezúttal olyan szavakat és szókapcsolatokat válogattam, amelyek közül némelyik a sajtóban ritkán, mások gyakran előfordulnak, pedig már évtizedekkel ezelőtt (is) fölhívták a hibás használatukra a figyelmet a nyelvünkhöz jól értő szakemberek. Csak egy részük köthető a szerb nyelvhez – java részük a szerbben elfogadott, szabályos, használatos –, a többi más idegen nyelvvel kapcsolatos.

Kétszer több vagy kétszeres? Az újságban szinte már senki sem írja azt, hogy kétszer annyi búzát vetettek, mint tavaly, hanem kétszer többet; a szavazókörökben kétszer több a szabálytalanság; kétszer több képviselő jutott be a parlamentbe; stb. Ennél is idegenebbnek tűnik, amikor a nagyobb mennyiség helyett kisebbet igyekeznek kifejezni ilyen módon: háromszor kevesebb vakcina érkezett, mint amennyit vártak. Tudjuk, persze, matematikából, hogyha egynél kisebb számmal szorzunk, akkor a szorzat csökken, nem pedig növekszik, mégis idegen ez a gondolkodás a „hétköznapi” észjárástól. Nem érthetőbb és egyszerűbb, ha azt mondjuk, hogy a várt vakcinának csak egyharmada érkezett meg? Vagy a kétszer kevesebb helyett a fele. Tízszer kisebb helyett az egytizede.

A lopás mértéke. Súlyos lopást derítettek fel Kruševac városában – adja tudtunkra az újság. Igaz, hogy minden lopásnak van súlya, különösképp megnyilvánul ez majd a büntetés kiosztásakor, a magyar jogászok mégis nagy értékre elkövetett lopást mondanak és írnak, de a sajtó le szokta egyszerűsíteni nagy értékű lopásra. (Ha igyekszünk is kerülni a bürokratikus nyelvet, ezúttal a jogászi stílus a pontosabb, merthogy nem a lopás értéke a nagy, hanem az ellopott holmié.)

Előlát nincs a szótárban. Az előlát szavunk több szempontból is az első példánkat idézi: úgy érezzük, hogy a szerb predviđa „nyomására” használjuk. Valóban nem szerepel a ma használatos értelmező szótárakban, ugyanakkor a Czuczor–Fogarasi-szótár tartalmazza, és régen, a 18–19. században élt a beszédben. Valóban lehet, hogy a szerb nyelv hatására dívik minálunk, Magyarországon ugyanis – nyilván ezért hiányzik a szótárakból – elvétve fordul elő. Tapasztalatom szerint itthon is már ritkábban láthatjuk az írott sajtóban, némely elektronikus médiumban viszont szinte zavaróan következetesen hallhatjuk, így: A Minisztérium előlátja és támogatja az oktató-nevelő tevékenységet a magyar kisebbség számára; A községi költségvetés módosítása több új projektumot is előlát. Pedig rokon értelmű szóval, szókapcsolattal helyettesíthetnénk: előirányoz, tervbe vesz, kitűz (célul), megszab stb.

Fokozott prioritás. Lássunk most néhány, nem a szerb nyelvhez, hanem egyéb idegen forráshoz köthető nyelvi furcsaságot!

Az internetbiztonság most az első számú prioritás; Az első prioritás most az életek megóvása. Ezek a példamondatok akkor tűnnek igencsak nehézkesnek, ha ismerjük a latin eredetű prioritás szó jelentését: elsőbbség, elsőség. Így az említett mondatok első számú elsőbbséget, illetve első elsőséget jelentenek. Sőt olvashattunk már legelső prioritásról is. Persze a prioritások között is lehet eltérés (bár elég furcsán hangzana a második számú elsőség), ilyenkor mondhatjuk azt, hogy a prioritások (rang)sorában is az első stb.

A kiirthatatlan szemafor. A görög forrásból eredeztethető szemafor szavunk különlegessége, hogy csak elvétve használják a nyilatkozók vagy az újságírók szabályos jelentésben. Érdemes idézni a leírását A Pallas nagy lexikonából: „A vasutaknál alkalmazott jelzőárboc, mely a vonatszemélyzetnek egy bizonyos vonalrész járhatóságát vagy járhatatlanságát jelzi. Egy vagy több jelzőkarral van ellátva. Újabban majdnem kizárólag vasból készítik. Magasságuk 8–12 méter; oszlopaik rácsos alakúak vagy gömbölyű keresztmetszetűek. Az éjjeli jelzés céljából lámpákkal vannak ellátva, melyeknek vörös, zöld és fehér üvegei a jelzést sötétségben is lehetővé teszik.” Az itthoni médiumok közlekedési lámpa vagy közlekedési jelzőlámpa megnevezésére használják, annak ellenére, hogy teljesen más berendezésről van szó. A közúti közlekedési lámpa helyett gyakran villanyrendőr szerepel a sajtóban, ez a kifejezés viszont régies, de legalább valóban azt fejezi ki, ami a közlő szándéka.

Mellékesen jegyzem meg, hogy a szemafor újabban már a számítógépes programozók nyelvében is szerepel, de természetesen nem vasúti vagy közúti jelzőberendezésként.

Mi minden nem landol már. Az angol eredetű landol igénk (land – föld) kakukktojásnak is tekinthető a fölsoroltak között. Mivel a légi forgalom évtizedekkel ezelőtt meg sem közelítette a mostanit, így ez a szó is viszonylag ritkán szerepelt a sajtóban. Azt jelenti ugyanis, hogy a repülőgép vagy más légi jármű lefelé ereszkedik, hogy földre szálljon; leszáll, földet ér. Nem is amiatt vettem sorra, mert téves jelentésben szerepelne a sajtóban, hanem azért, mert rövid idő alatt szokatlanul, olykor zavaróan népszerűvé vált, mondhatjuk, hogy egyfajta jelentésbővüléssel, stilisztikai eszközként, nemegyszer könnyed, humoros céllal. Most már ugyanis nem kötik légi járműhöz: a labda a kapuban, a pohár a padlón, a madár a kerítésen landol. A szó ilyesféle kiterjedt használata által azonban elveszíti stílusértékét. Különösképp óvatosan kellene azonban bánni a humoros tartalmával, mert ha a gyerek beletottyan a vízbe, arra még mondhatjuk, hogy a pocsolyában landolt, de amikor egy elgázolt kerékpárosról van szó, már nem írhatjuk le azt, hogy a biciklis az út melletti árokban landolt. Pedig ilyenre is volt már példa.

Rovatunkhoz helyesírási kvíz is kapcsolódik a Magyar Szó Online-on: Melyik a jó válasz?