2022. szeptember 26., hétfő

Jogos korlátozások és korlátolt jogok

A világjárvány jogi aspektusait vitatták meg a Vajdasági Magyar Jogász Egylet konferenciáján

Nagyon kevés magyar fiatal választja Vajdaságban a jogi egyetemet, és ennek következményeként egyre kevesebb olyan bíró van Vajdaságban, aki magyarul is tud és akar is bíráskodni – hangzott el azon a konferencián, amelyet a Vajdasági Magyar Jogász Egylet (VMJE) szervezett meg a hétvégén. A szervezők ugyanakkor kiemelték, hogy sok fiatal jogász érdeklődik a találkozók iránt, így fontosnak tartották, hogy a helyzettel dacolva is megtartsák az idei, kilencedik konferenciát.

A járványügyi helyzet miatt azonban kénytelenek voltak korlátozni a résztvevők létszámát a Fruška gorán található Ceptor Andrevlje konferenciaközpontban, így idén az előadásokat 15 jogász hallgathatta élőben – ismertette a lehetőségeket az esemény elején Szedlár Erich fiatal ügyvéd, aki már negyedik alkalommal vett részt a találkozók megszervezésében. Hangsúlyozta, hogy az előző években rendszerint 70–80 jogászt is bevonzott a tanácskozás. A korlátozások miatt idén a távol maradtak az egylet közösségi oldalán online formában követhették az eseményeket.

A világjárvány jogi szemmel

A konferencia központi témája (is) a világjárványhoz kapcsolódott. A háromnapos találkozó fő célja az volt, hogy minél több szempontból áttárgyalják a járvány által okozott helyzet jogi vetületét – mondta Szakállas Zsolt, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet titkára.
– Mindannyian reménykedünk, hogy az egyre növekvő beoltottságnak köszönhetően minél hamarabb kilábalunk a jelenlegi helyzetből, de továbbra is aktuálisak a járványhelyzetben alkalmazott intézkedések jogi megközelítései. Magának a rendkívüli helyzetnek a bevezetésekor is olyan rendelkezéseket foganatosítottak, amelyeket a jogi keret és a jogrend biztosít. Ezeknek egyik sarkalatos példája a kijárási tilalom, de példaként említhetnénk, hogy az oktatási rendszer sem tud ilyen körülmények között úgy működni, ahogy azt elvárnánk. Az előállt helyzetet a jogrend keretein belül is kezelni kell. Ennek módjaira próbáltunk rávilágítani a konferencián – mondta az oktatási titkár.

A találkozó első előadója dr. Apró Arnold volt. A Zentai Közkórház belgyógyász onkológusa a világjárvány pszichoszomatikus következményeit ismertette az érdeklődőkkel. Az orvos előadásából a jogászok megismerhették azokat a pszichikai és fizikai gondokat, amelyekhez az elmúlt egy évben alkalmazott rendelkezések vezettek.

A probléma jogi vetületeit Szilágyi Miklós óbecsei ügyvéd vetette fel: előadásában a jogi élet azon aspektusait világította meg, amelyeket a rendkívüli állapot, illetve a veszélyhelyzet bevezetése megváltoztatott.
– Szinte nincs is olyan jogi aspektusa az életnek, amely az elmúlt időszakban ne változott volna: módosultak a büntetőjogi és a szabálysértési rendelkezések, a munkajog, de a határátlépés, illetve a mozgásszabadságnak a korlátozása is jogi keretet feltételez. Nem csinálhatjuk már azt, amit akarunk, és nem mehetünk oda, ahova akarunk, és ahogy szeretnénk. Fontos volt tehát, hogy megvitassuk a jelen helyzet gyakorlati kezelését – emelte ki Szilágyi.

Reformok és tervek

A világjárvány jogi vetülete mellett a konferencián az alkotmánymódosítás, illetve az igazságügy reformjaival is foglalkoztak a jogászok. Szombaton ugyanis magyarországi kollégák is csatlakoztak a vajdasági résztvevőkhöz. Online előadást tartott dr. Kruzslicz Péter, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanársegéde, aki a Magyarország Alaptörvényének elfogadásáról és módosításáról szóló véleményezést vitatta meg: a Velencei Bizottság jelentésén keresztül az alkotmányozás nemzetközi standardjait ismertette. A témához dr. Hajas Barnabás, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának docense is csatlakozott. A magyarországi igazságügyi reformok mellett a hazaiak is szóba kerültek: a szerbiai törekvésekről Búcsú Árpád, az Óbecsei Alapfokú Bíróság bírája beszélt.

A vajdasági magyarság számára kiemelten fontos, hogy minél több jogász képviselje az érdekeiket – emelték ki idén is a konferencia részvevői. Hangsúlyozták, hogy a jogi érdekképviselet elsősorban a részarányos foglalkoztatás terén csúcsosodik ki, amely által munkahelyek nyílnak meg a vajdasági magyarok előtt. A 2016-ban alapított VMJE eddig is külön figyelmet szentelt a jogi egyetem népszerűsítésének, de ezentúl még nagyobb hangsúlyt helyeznek a fiatal magyar jogászok képzésére – emelték ki a konferencia szervezői.