2021. május 15., szombat

Eurointegráció és kisebbségi jogok

A VMSZ-t Kovács Elvira képviselte az Európai Parlament képviselőivel folytatott online-párbeszédben

A köztársasági parlamenti frakciók közül a harmadikként vett részt a pártok közti párbeszéd előkészítő fázisában a Vajdasági Magyar Szövetség. Tegnap Kovács Elvira képviselte a pártot az Európai Parlament képviselőivel folytatott online-párbeszédben. Lapunknak elmondta, a tegnapi beszélgetés záradéka az volt, hogy maga a párbeszéd folyamata is legalább annyira fontos, mint a pártok közti párbeszéd végső eredménye.

A pártok közti párbeszéd előkészítő fázisában a parlamentben jelenlevő pártok folytatnak egyelőre megbeszéléseket az EP képviselőivel. Eddig a Szerb Haladó Párt, illetve a Szerbiai Szocialista Párt képviselőivel folytatott megbeszélést Tanja Fajon, az EU–Szerbia stabilizációs és társulási bizottságának elnöke és Vladimír Bilčik, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője, illetve a korábbi európai parlamenti képviselők Eduard Kukan és Knut Fleckenstein. Tegnap a VMSZ képviselőjével folytattak megbeszéléseket. Kovács Elvira a párbeszédet követően a Magyar Szónak elmondta, a VMSZ az előző fordulókban, és 2019 végén is részt vett. Érdekeltek minden olyan párbeszéd iránt, ami előremozdítja demokratikus folyamatot. Kiemelte, várják a folytatást, hiszen véleményük szerint a kerekasztal-beszélgetés, amelyen mindannyian jelen lesznek, a leghatékonyabb. Szavai szerint, amint az európai parlamenti képviselők számára is megszűnnek az utazási korlátozások, sor kerül az élő találkozóra is Szerbiában.

Kovács Elvira (Ótos András felvétele)
Kovács Elvira (Ótos András felvétele)

– A beszélgetés során örültek annak, hogy a részletes válaszaimnak köszönhetően megismerhették a VMSZ-t, nemcsak mint a hatalmi koalíció részét, hanem mint a legnagyobb kisebbségi pártot – számolt be a beszélgetés nyilvános részleteiről.

Tegnap tartották az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének hibrid ülését is, amely során Strasbourgban vendégül látták Angela Merkelt, Németország kancellárját. Kovács Elvirától megtudtuk, hogy ezen az ülésen lehetőség nyílt arra, hogy kérdéseket tegynek fel a német kancellárnak. A kérdezők között ott volt ő maga is. Az eurointegráció kapcsán kérdezett volna, ám az idő rövidsége miatt a kérdezők többsége nem került sorra.
– Angela Merkel betartotta a szabályokat, 18 percig tartott a beszéde. Ezt követően 75-76 érdeklődő volt a listán, én voltam a 14., de az idő rövidsége miatt mindössze 10 kérdésre válaszolt – tudtuk meg Kovács Elvirától. Hozzátette: – Az utolsó felszólaló Németh Zsolt (az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése politikai bizottságának elnöke), a közgyűlés magyar delegációjának vezetője volt, aki a kisebbségi jogokra kérdezett rá. Nagyon remélem, én Marija Pejčinović Bujićhoz, az Európa Tanács főtitkárához fordulhatok kérdéssel ebben a témában.
Kovács Elvirával folytatott beszélgetésünk során azt is megtudtuk, hogy hétfőn este az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta a Nemzeti kisebbségek megőrzése Európában című jelentését, amit még az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Esélyegyenlőségi és Diszkriminációellenes Bizottságának korábbi elnökeként készített, és amivel az volt az elsődleges céljuk, hogy a 23 éve hatályban levő kisebbségi keretegyezmény alkalmazását megvizsgálják, hiszen az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt a 47 tagállamból 39 ratifikálta, illetve további négy aláírta.
– Érdekelt bennünket, hogy az ezekben az országokban élő nemzeti kisebbségek érzik-e a keretegyezményből származó előnyöket, és hogyan lehetne ezen javítani, vagyis az Európa Tanács ezen testülete hogyan tudja segíteni az ellenőrző szervek munkáját – mondta. Kiemelte, Németh Zsolt a vitában üdvözölte az elektronikus módon történő panasz megtételének lehetőségét, mert ha egy bizonyos tagállamban a nemzeti kisebbséghez tartozók úgy érzik, hogy megvonták a jogaikat, vagy csökkentették azokat, így arra gyorsabban lehet reagálni.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a jelentés nem vonatkozik az etnikai csoportokra, sem a migrációk által létrejött kisebbségekre, csupán a hagyományos kisebbségekre és a kollektív kisebbségi jogokra tér ki. Rámutatott, Szerbia alkotmánya elismeri a kisebbségi kollektív jogokat. Szavai szerint csak úgy lehet hatékonyan élni a kisebbségi jogokkal, ha azok nem csak egyéni, hanem kollektív jogok is. A jelentés kitér a kulturális, társadalmi és gazdasági életben, a közügyekben való részvételre is. Hiszen Kovács szavai szerint fontos, hogy a kisebbség is részt vállaljon a döntések meghozatalában.
Hangsúlyozta, a kisebbség és a többségi nemzet közti párbeszédnek folyamatosnak kell lennie.
– Nem csak állásfoglalást hoztunk meg a jelentéssel, hanem ajánlást is, amivel felkérjük a Miniszteri Bizottságot konkrét lépések megtételére – mondta Kovács. Hozzátette: Ezek az ajánlások nem kötelező érvényűek, da van súlyuk, különösen azon országok esetében, amelyek monitoring alatt vannak. Bármelyik tagállam ellen elindulhat a monitoring – mondta, majd kitért arra, hogy a jelentés jó időben került napirendi elfogadásra, hiszen május 1-jétől Magyarország veszi át az elnöklést, és számára kiemelt jelentőségű a nemzeti kisebbségek védelme.