2021. május 12., szerda

Tavaszi szél vizet áraszt…

Már legalább két alkalommal kimostam a gépben mosható „téli sportos, bélelt kabátokat” is, mert a novembertől kezdődő zimankós idő bizony elhúzódott! Márciusban a melegebb napok fellelkesítettek, hogy a szekrényben hátra tegyem a vastag holmikat, előre pedig a vékonyabbakat, és a csizmaféléket elvittem megsarkaltatni a jó cipészmesteremmel. Rendbe téve, megjavítva szeretem elrakni az idényjellegű lábbeliket is. S ahogy lenni szokott, utána csak újra jöttek hűvös napok is, s elő kellett szedegetni a megjavított, meleg lábbelit, akár egy-egy alkalomra. A kora reggeli fagyoktól kezdve estig változott az idő, és annak, aki reggel elment otthonról, napközben több helyen megfordult munkaügyben vagy munka után, fel kellett készülnie a tavaszi időjárás szeszélyeire. Ki-ki tapasztalta, hogy jó megoldás a réteges öltözék. Hétvégén igazán tavaszias felmelegedés volt. Vasárnap azonban a rövid, reménykeltő napos időt szomorkásabb váltotta fel, időnként szemerkélt az eső a székvárosban. A távfűtéses lakásokban az embernek, ha nem akart fagyoskodni, magára kellett vennie a pulcsit.

(Illusztráció – Pixabay.com)

Egyetlen ellenségem a hideg idő, ezért nagyon várom az igazi tavaszt! Sokakat testileg-lelkileg feldobta már az a tény, hogy naptárilag megérkezett a tavasz. Így nem ritka látni a városban kora reggel férfit rövid ujjú pólóban, rövid nadrágban és nyári papucsban, mezítláb a lakótömb közeli bolt előtt cigiért, energiaitalért várakozva. Mintha a komputer melletti éjszakai online munka után a fűtött szobából szaladt volna le éppen a boltba… Az utóbbi hónapok életkörülményei miatt egyre több emberből lett éjszakai bagoly, egyre többen dolgoznak vagy szórakoznak online felületeken, közösségi oldalakon, egyre többen múlatják az idejüket a tévé képernyője előtt, leszoktak a mozgásról, s már csak bevásárolni járnak ki.

Fiatalok, idősek panaszkodnak a kimerültségre. Ez egyik oka, hogy huzamosabb ideig stresszes életet élünk, és nem alszunk eleget. Az alváshiány mindig súlyos következményekkel jár. A szakemberek figyelmeztetnek arra, hogy a kiesett alvásidő nem pótolható hétvégi túlalvásokkal: a krónikus alváshiány rombolja az egészségünket, lelkiállapotunkat, teljesítőképességünket, és nem utolsósorban emberi kapcsolatainkat. A mozgáshiány, valamint a helytelen táplálkozási szokások és a szorongások rányomják bélyegüket a kedvünkre, egészségünkre. A gyorséttermek és üres kalóriák helyett okosan teszik, akik fáradtságukban, ingerlékenységükben inkább energiát adó gyümölcs- és zöldségféléket, káposztát, sárgarépát, karfiolt, céklát, spenótot… fogyasztanak nyersen, valamint mandula, mogyoró, napraforgó, dió és más olajos magvak mellett döntenek. A fokhagyma, a petrezselyem például jó természetes magnéziumforrások, a banán pedig tökéletes választás minden időhiányos helyzetben.

A szülők a kis gyermekeket, a nagyszülők a kis unokákat, a kutyagazdik pedig a kedvenceiket igyekeznek kivezetni a szabadba – az utcára, a ház elé, a parkba… De közben legtöbben nem arra figyelnek, akivel vannak, hanem a mobilon írogatnak, telefonálnak, lájkolják az érkező fontos tartalmakat. Egyre inkább az online világ rabjává válunk, valós kapcsolatainkat feladjuk.

Hogyan hat Önre a tavasz?

Teljesen feldobja a hangulatomat – 14%

Alig várom, hogy több időt tölthessek a szabadban – 30%

Megnyugtat a természet ébredésének látványa – 30%

Nincs rám különösebb hatással – 16%

Kijön rajtam a tavaszi fáradtság – 10%

Alig várjuk, hogy több időt tölthessünk a szabadban – mondják a gyermekes szülők. „Boldogok”, hogy amikor kedvez az időjárás, kávé, üdítő mellett kiülhetnek a városi „friss” levegőn, a művirágokkal, műfával, műfűvel befuttatott kávézók kerthelyiségeibe, amelyek egyes helyeken úgy lettek kialakítva, hogy műanyag kellékekkel felszerelt, bekerített játszótér is várja az óvodás korú gyerekeket.

Azokat a járókelőket, akik észreveszik az út menti virágzó bokrot, fát, talán megnyugtatja a természet ébredésének látványa. Gyaloglás közben a Duna-parton vagy a parkban olykor tízpercnyire leülök egy padra, és semmire nem gondolva, élvezem a napsugarak simogató melegét. Kertecském nincs, ezért csak gyönyörködöm azokban az egyszerű, gondozott kis kertekben, amelyeket a tulajdonosok nem zárják el műkerítéssel a járókelő szeme elől.

A kert egyre fontosabbá válik azok számára is, akik szorgoskodnak benne. A legtöbb szenvedélyes kertész a kertjét a „boldogság helyének” tartja, maga is tapasztalja, hogy a kertészkedés tényleges fizikai cselekedete csökkenti a stresszt, és emeli a hangulatot.

Arról olvastam, hogy a kutatók természetes antidepresszánst mutattak ki a földben. A Mycobacterium vaccae baktériumot az emberek lenyelik vagy belélegezik, amikor a természetben töltenek időt és kertészkednek. Dorothy Matthewsnak és Susan Jenksnek a Sage Colleges-en végzett kutatásai szerint az említett baktérium, amelynek eredeti élőhelye a talaj, stimulálja az agy azon részét, amely felelős a szerotonin termeléséért. „Ez a kutatás azt sugallja, hogy ez a baktérium potenciálisan szerepet játszhat a szorongás kezelésében és az emlősök tanulásának javításában” – fogalmazott Mathews. A baktérium nem csupán serkenti az agynak a szerotonin termeléséért felelős részét, hanem javítja a kognitív funkciókat is. Érdekes feltételezni, hogy ez a baktérium pozitív hatással lehet az iskolák tanulóira, új iskolai környezet megteremtésével, például kertekkel és a diákok számára végzett új tevékenység részeként. A szabadban tartózkodás gyakoribb lenne, és ezáltal a talajban található M. vaccae baktériumnak lenne kitéve, amely javíthatja a tanulók megismerési képességét az iskolai feladatok megoldása során, és csökkentheti a szorongást.

„Tavaszi szél vizet áraszt, / virágom, virágom. / Minden madár társat választ, / virágom, virágom.” Magamban dúdolgatom a moldvai-csángó népdalt, s közben abban bizakodom, tavasszal sok fiatal pecsételi meg szerelmét, házasságát az oltár előtt kimondott igennel, örök hűséggel, vállalva felelősséggel az életet. A téli hónapokban meg már gyermekkacaj öröme fogja felmelegíteni otthonaikat.