2024. április 26., péntek

A szerbiaiak jól állnak a tartozásokkal

A statisztikai adatok elemzésének egyik módja szerint

Az ex-jugoszláv tagköztársaságok közül Szerbiában a legalacsonyabb a polgárok tartozása a bankok irányában – olvashattuk a Tanjug hírportálon. Az elemzést a Biznis.rs portál készítette, az eredmények természetesen nem fehérek-feketék, mivel egy adott ország lakosainak tartozása több módon is vizsgálható. Az összehasonlító kutatás elvégzéséhez az egykori tagállamok központi bankjai által közzétett januári adatok szolgáltak.

Az elemzés eredményeinek egyik értelmezési módja szerint a legtöbb adóssága a horvátországi állampolgároknak van az ex-jugoszláv tagköztársaságok közül. Esetükben egészen pontosan 18 milliárd euróról van szó. Második helyen van Szlovénia, a harmadik helyen pedig Szerbia. Szlovénia lakosai 11 milliárdos tartozást halmoztak fel, Szerbia pedig 10 milliárd eurós tartozást. Az elemzés szerint legkisebb adóssága a legkisebb volt tagköztársaság lakosainak, a montenegrói polgároknak van, csupán 1,39 milliárd euró.

Az összeállítási sorrend természetesen megváltozik, amikor az adósság összértékét elosztjuk a lakosok számával. Ebben az esetben már a szerbiai lakosok adóssága elenyésző a többi egykori tagköztársasághoz képest. A polgárok legtöbb kölcsönt az egyébként legnagyobb átlagfizetéssel rendelkező Szlovéniában halmozták fel, ahol a fejenkénti adósság elérte az 5286 eurót. Ezt követően Horvátországot találjuk a listán 4208, majd Montenegrót 2239, Bosznia-Hercegovinát 1536, Észak-Macedóniát 1452 euróval, és végül az utolsó helyet a szerbiai polgárok foglalják el a fejenkénti 1443 eurós átlagadóssággal.

Nem túl meglepő módon a polgárok adóssága csak növekedett a járvány sújtotta 2020-as évben, még ha nem is túl drasztikus módon, mindössze néhány százalékkal. A járványhelyzet legkevésbé Horvátországban érintette a lakosok eladósodását. A szomszédos országban mindössze 1,8 százalékkal növekedtek a tartozások a bankok felé, Szerbiában ez pedig elérte az igen magas 11,2 százalékot.

Az elemzés szerint az adósság felhalmozódását Szerbiában leginkább a moratóriumok bevezetése okozta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek keretében. A lakosok jelentős többsége élt a különféle kifizetések felfüggesztésének, illetve halasztásának lehetőségével, ugyanakkor sokan folyamodtak további kölcsönök felvételéhez, amikor erre lehetőség mutatkozott.