2024. április 26., péntek

Sarkozy Strasbourgban kér jogorvoslatot

A volt francia államfő felesége szerint egy napon eljön az igazság

Ártatlannak tartja magát az első fokon három év börtönbüntetéssel sújtott volt francia államfő. Nicolas Sarkozy alaptalannak és indokolatlannak tartja az ítéletet, az ügyet pedig – szükség esetén – az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszi.

Erőteljesen megosztja Franciaország lakosságát az a tény, hogy a párizsi büntetőbíróság első fokon egy év letöltendő és két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte hétfőn Nicolas Sarkozyt. A francia exállamfőnek nem kell börtönbe vonulnia, mivel a rá – korrupció és befolyással való üzérkedés miatt – kimondott ítélet (még) nem jogerős.

A bírósági döntés kihirdetése utáni napon a 66 éves bukott jobboldali politikus a Le Figaro lapnak elmondta: nem fogadhatja el, hogy azért bélyegezzék meg, amit el sem követett. Előzőleg pedig jelezte: fellebbez a szerinte „teljesen alaptalan és indokolatlan” ítélet ellen. Ezenkívül további jogorvoslatot is kér; az ügyet a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága elé kívánja vinni.

Felesége, az egykori szupermodell Carla Bruni is elégedetlen a bírák állásfoglalásával. Az interneten azt közölte, hogy amit a hatóságok a férjével művelnek az „értelmetlen boszorkányüldözés”. Megüzente ugyanakkor, hogy nem adják fel, tovább küzdenek, és „egy napon eljön az igazság”.

Sarkozy már a tárgyalás napján gyalázatosnak nevezte és tagadta a terhére rótt törvénytelenségeket. A társaival 2015-ben alapított jobboldali párt, a Republikánusok elnöke is bírálta a verdiktet és az eljárási módot is. Christian Jacob szerint a büntetés aránytalanul súlyos, és a bírói hatalom túlterjeszkedését jelzi. Két befolyásos napilap, a Le Monde és a Le Figaro ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a tárgyalóteremben komoly összecsapás is lezajlott a köztársasági elnöki (azaz a végrehajtói) és a bírói hatalom között.

A vád szerint az exelnök és korábbi ügyvédje (Thierry Herzog) 2014-ben meg akarta vesztegetni a semmítőszék egyik magas rangú bíráját, Gilbert Azibert-et. (Azzal a céllal, hogy az utóbbi információkat adjon át Herzognak egy másik ügyről, amelyben a hatóságok szintén Sarkozy után nyomoztak.) A másik két gyanúsított, vagyis Herzog és Azibert ugyanazt a büntetést kapta (hétfőn), mint a volt államfő.

Sarkozy 2007. május 16-ától öt évig volt Franciaország elnöke. Szerette volna újraválasztatni magát, ám 2012-ben ez nem sikerült. Azóta több eljárás is indult ellene. Ezért március 17-én ismét bíróság elé kell állnia, további tizenhárom személlyel együtt. Ebben az ügyben azzal vádolják, hogy a 2012-es elnökválasztási kampányban a törvényben megengedett 22,5 millió eurónál többet költött saját népszerűsítésére, amit megpróbált letagadni. (A túlszámlázás nyomait egy cég igyekezett eltüntetni.)

A 2007-es elnökválasztási kampányával kapcsolatban is kételyek merültek föl. Sőt felmerült a gyanú, hogy akkor Moammer el-Kadhafi líbiai elnök-diktátortól is kapott (titokban) jó néhány milliót.

Befolyással való üzérkedésért is eljárást indítottak ellene, mert 2019-ben hárommillió euró értékű tanácsadói szerződést kötött egy orosz biztosítócéggel. De már nem politikusként, hiszen a politikai élettől 2016-ban visszavonult.

Az ügyészek úgy számolnak, hogy ha bűnösnek találják a többi ügyben is, összesen akár tíz év börtönnel és egymillió eurós pénzbírsággal is sújthatják.

Egyelőre szabadlábon védekezhet, ráadásul a jogi procedúrái még évekig elhúzódhatnak. Ha viszont a minapi ítélete jogerőre emelkedne, akkor sem kerülne rács mögé. A bíróság határozata alapján ugyanis az egy év börtönt házi őrizetben, nyomkövetővel kell letöltenie. De az a jövő titka, hogy ebből megvalósul-e valami.

Az viszont már történelmi tény, hogy Franciaország újkori történelmében Sarkozy az első a volt elnökök közül, akit tényleges fogságra ítéltek. Hivatali elődje, Jacques Chirac is megjárta, de rá 2011-ben „csak” (két év) felfüggesztettet szabtak ki, amiért párizsi polgármesterként visszaélt hivatalával és korrupcióba keveredett.