Húszmillió eurót ruháznak be a kultúrába

Szerbia 20 millió eurós hitelt vesz fel az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától, amit a kulturális intézmények: színházak, múzeumok, galériák, levéltárak, könyvtárak, kulturális központok fejlesztésére, felújítására, bővítésére és korszerűsítésére fordítanak. Ennek a hitelszerződésnek a jogosultságáról folytattak vitát kedden a köztársasági képviselőház tavaszi rendes ülésszakának első ülésén. Vanja Udovičić sportminiszter, a kormány tagja, ismertetve a hitelszerződés lényegét, rámutatott, a kulturális infrastruktúrába tervezett projektum értéke 30 millió euró, amelynek kétharmadát hitelből, míg 10 millió eurót az állami költségvetésből fedeznek.
Udovičić a napirendi pont beterjesztésében arról beszélt, hogy több művelődési intézmény épülete szorul felújításra, a belgrádi Nemzeti Színház, a niši Népszínház, a belgrádi Jugoszláviai Múzeum vagy a Cveta Zuzorić Művészeti Galéria is. Belgrádban a Kosančić körgyűrűnél egy új galéria kiépítését is tervezik, illetve a régi Vasútállomás épületét történelmi múzeummá alakítják át, amelyben a középkori kulturális hagyaték talál majd otthonra, egy egységes egészet alkotva az épület előtt kialakított térrel, illetve az annak a közepén felállított Stefan Nemanja szobrával. Az egykori vasútállomás fűtőházát pedig alternatív galériaként használják majd. Ezenkívül ugyanakkor 11 művelődési központ is számíthat infrastrukturális beruházásra. Mint arra a miniszter rámutatott, ezek a beruházások idegenforgalmi szempontból is jelentősek.
A tatarozások során mindenekelőtt az épületek energiahatékonyságán szeretnének javítani, illetve olyan építészeti megoldásokat alkalmazni, amelyekkel megőrizhető az épületek eredeti arculata.

A felszólaló képviselők többsége támogatta a hiteligénylést. Mint arra többen rámutattak, a hitel sokszor aggodalmat vált ki a polgárok körében, ám ezekre a beruházásokra szükség van, hiszen azzal saját kulturális örökségünket mentjük meg.
A felszólalók között Kiss Nándor, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány többek között a kultúra fontosságára is rámutatott, hiszen a kulturális élmény az, amit a legnagyobb mértékben hiányol a lakosság. Reményét fejezte ki, hogy amennyiben az oltás jó ütemben halad, a kultúra kedvelői visszatérhetnek a színházakba, múzeumokba, képtárakba.
Elmondta, habár a napirenden szereplő hitelszerződés elsősorban a kétmilliós lakosú Belgrádra fókuszál, más művelődési központokban, így Vajdaság területén is történnek beruházások. Felszólalásában azt is ecsetelte, hogy a kulturális intézmények működésében milyen nagy jelentősége van a nemzeti tanácsoknak is. Ő a Magyar Nemzeti Tanács hozzájárulását emelte ki azon intézmények esetében, amelyek kiemelt jelentőséggel bírnak a nemzeti tanács számára. Mint mondta, az MNT hozzájárulása nélkül ezek az intézmények még nehezebb körülmények között működnének.
Elmondta, reméli, hogy az elmítettekhez hasonló jellegű beruházások a későbbiekben is történnek, hiszen több kulturális intézménynek is szüksége lenne támogatásra. A párt számára kiemelt jelentőségű intézményként a szabadkai Népszínházat emelte ki, amelynek munkálatai a végéhez közelednek. Várhatóan a jövő évben már bemutatják az első színházi darabot is itt.
A parlament másik napirendi pontja a Legfelsőbb Bírói Tanács által javasolt bírák megválasztása volt. Az érintetteket első alkalommal nevezik ki erre a tisztségre.

A tavaszi ülésszak első ülése a himnusz felcsendülésével kezdődött, majd ezt követően a képviselők képviselői kérdéseket intézhettek a végrehajtó hatalomhoz és az állami szervekhez. Kovács Elvira, a VMSZ képviselője a családvédelmi és demográfiai miniszterhez intézte észrevételét. Azt rótta fel, hogy a mezőgazdasággal foglalkozó nők negatív megkülönböztetésben részesülnek a törvénybe foglaltak szerint, ugyanis amíg egy foglalkoztatott nő a szülést megelőzően legalább 18 hónapig köteles fizetni a jövedelme után a járulékokat, a mezőgazdaságból élő nők esetében ez 24 hónap. Miután több panasz is érkezett a civil szervezetek részéről, de a korábbi demográfiai tárca nélküli miniszter is rámutatott a visszáságra, a nemek egyenjogúságával foglalkozó biztos az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megvizsgálják a rendelkezés alkotmányosságát. Múlt év decemberében az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvényrendelkezés alkotmányellenes. Kovács arra szólította fel Radomir Ratko Dmitrović minisztert, hogy az Alkotmánybíróság döntésével összhangban minél előbb dolgozzák ki a törvény módosítását.
Vojislav Vujičić, az Egyesült Szerbia képviselője Ivica Dačićhoz, a parlament elnökéhez intézte kérdését, miszerint abban az időszakban, amikor a válságstáb a személyes kapcsolatok minimális csökkentésére szólít fel mindenkit, szükség van-e parlamenti ülésekre. Dačić határozottan elutasította az ilyen kérdés felmerülését is, mint mondta, a parlament összetételét a nép választotta meg és természetes elvárása, hogy minden körülmények között az érdekeit képviselje. Hangsúlyozta, ő mindaddig össze fogja hívni a parlamenti üléseket, amíg arra adottak a körülmények.