A közelmúltban Kishegyes Értéktár Egyesület elnevezéssel új civil szervezet jött létre Kishegyesen. Az egyesület célja a helyi értékeknek a felkutatása és archiválása. Dr.Szőke Anna, az egyesület elnöke arról számolt be lapunknak, hogy a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok külhoni gyűjtésére 2015-ben teremtődtek meg a jogi alapok. Létrejött egy vajdasági szintű értéktár, s ennek a mintájára alakult meg most a kishegyesi egyesület.
Dr. Szőke Anna
– Vajdaságban 2016-ban kezdték feltérképezni a vajdasági magyar értékeket, feltárásuk és begyűjtésük azóta folyamatos. A Kishegyes Értéktár Egyesület ebből kifolyólag jött létre, hiszen Zentán létezik a központi Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság. Ennek elnökségi tagja vagyok, és innen jött az elgondolás, hogy miért ne lehetne Kishegyesnek is ilyen. Az egyesület célja a település értékeinek meghatározása, védelme, megőrzése és archiválása. Olyan lokális és kulturális elemekről van szó, amelyek közösségépítő szerepet is betöltenek, és nagyban formálják az identitástudatunkat. Ezek a szülőföldhöz való kötődést is megerősítik. A kishegyesi értékek idővel bekerülnek a vajdasági értéktárba is – közölte az elnök, majd arról is szólt, hogy az egyesületet decemberben jegyezték be hivatalosan, és lassan kezdi a munkát, de a járványhelyzet ebbe is közbeszólt.
A feladatokról az elnök asszony elmondta, hogy a falu területén fellelhető nemzeti értékek feltárása a céljuk, de idővel lehet, hogy egy gyűjtemény is létrejön. Egyelőre csak egy gyűjteménykötetben gondolkodnak. Az egyesület elnöke úgy véli, hogy a helyi értékek feltárása a Kishegyeshez való ragaszkodást is felerősítené. Jelenleg a településen a helytörténeti kutatások a dominánsak, értékfeltáró kutatás eddig nem igazán folyt. Szőke szerint több feladat is vár az egyesületre.
– Nagyon szeretném, ha feldolgoznánk a kishegyesi viseletet 1900 tájékától 1950-ig. Ezt régi fényképek alapján tudjuk megtenni, később rajzokkal fogjuk kiegészíteni. Fontos tudni, hogy Kishegyesnek nem volt népviselete, csak viselete. Elmondható, hogy nagyon érdekes és színes volt, és a begyűjtése már megkezdődött. Ennek kapcsán arra kérem a kishegyesieket, hogy ha van olyan fényképük, amelyen álló női alak van, hozzák el, hogy szkenneljük. Egy másik feladat, ami terén szintén tettünk pár kezdő lépést, a sírfeliratok feltárása. Ezekből le lehet szűrni, hogy az adott település mennyire volt vallásos vagy polgári kötődésű. Kishegyes inkább a polgárság felé hajlott, nagyon kevés a bibliai idézetünk a sírokon. Kishegyes vonatkozásában érdekesek a napsugaras oromzatok is. Vannak fényképeim 20-30 évvel ezelőttről, amikor még volt mit lefényképezni. Az építészetünk az, amit fényképekkel meg kell örökítenünk. A malmok feltárása is feladatunk, de ehhez kell azoknak a kishegyesieknek a segítsége, akik még emlékeznek rájuk. Sok érdekesség derül ki a feltárások során. Például a Nyugati temetőben, a kápolna mellett van egy Szűzanya-szobor. Kevesen gondolnák, hogy az a szobor a központban, a gyógyszertár előtt állt, és az első világháború után tűnt el onnan – mondta el az elnök, majd hozzáfűzte, hogy ugyancsak gyűjtésük tárgyát képezi majd a hímzés. Kishegyesen erős volt a fehér hímzés, a színesnek viszont nem volt hagyománya. A kalocsaival akkor kezdtek foglalkozni, amikor az 1960-as évékbe a téglagyár felvette a kapcsolatot Kalocsával.
Sok feladat vár az egyesületre, és az elnök azt szeretné, ha ezekbe a falu is bekapcsolódna. Annál is inkább, mert ezek helyi értékek, és ez mindenkor visszahúzza az elszármazottakat – fogalmazott.
