2021. április 19., hétfő

A magyarok Itáliája

Bene Zoltán: Isten, ítélet

A magyar művészetet, ezen belül is főleg az irodalmat és a filmművészetet gyakran éri az a kritika, hogy e területen alkotók nem szentelnek kellő figyelmet történelmünk dicső korszakainak. Az írókat és filmrendezőket sokszor bírálják azért, mert egyes meglátások szerint ritkán dolgozzák fel nagy magyar uralkodók életét, nem mutatják be győztes csatáinkat, hadjáratainkat. Talán van némi igazság abban, hogy kevés mű születik történelmünk dicső korszakairól, de ez nem jelenti azt, hogy egy kis keresés után ne bukkannánk rá például egy jó olvasnivalóra. Ilyen Bene Zoltán Isten, ítélet című történelmi regénye, amely a XIV. századba kalauzol el bennünket.

A történet Károly Róbert és Nagy Lajos uralkodásának idején játszódik. A regény központi alakja Szórád Lőrinc, egy Szeged környéki földesúr fia, aki Zách Felicián kíséretében kerül a királyi udvarba. Főhősünk legfőbb célja, hogy elvégezze egyetemi tanulmányait, azonban belekeveredik a Károly Róbert elleni merényletbe, s közben megmenti a királyi család életét. A merénylet során tanúsított bátorsága meghatározza sorsának további alakulását. Eljut az itáliai Páduába, ahol megkezdheti egyetemi tanulmányait, de a királyi udvar nem feledkezik meg helytállásáról, és számos alkalommal bízzák meg veszélyes feladatok elvégzésével. Ennek köszönhetően rengeteg kalandba keveredik. Utazhat például a királyi kíséret tagjaként, rablók fogságába esik, belekeveredik az 1345 évi András calabriai herceg elleni merényletbe, és szemtanúja Nagy Lajos nápolyi hadjáratának is. Közben Szórád Lőrinc történetével párhuzamosan kísérjük végig egy Esta nevű lány életútját is. A cselekmény a két szereplőt végzetszerűen sodorja egyre közelebb egymáshoz.

Kortárs Kiadó, Budapest, 2020, 380 oldal

A fenti kis ismertető már elég ahhoz, hogy megállapítsuk: a regény kitűnő olvasmány a magyar történelem szerelmeseinek. Különösen azoknak ajánlott, akik egy olyan korról szeretnének olvasni, amelyben az Adriai-tengeren magyar hajók cirkáltak, amikor Itália nagyvárosaiban az ember lépten-nyomon magyar lovagokba és kémekbe botlott, és a félsziget uralkodói udvaraiban Nagy Lajos készülő nápolyi hadjáratától rettegtek. Itt meg kell említeni a regény egyik nagy erényét: a korhű ábrázolásmódot. A könyv szinte minden lapján érezhető, hogy Bene Zoltán mennyire mélyrehatóan ismeri a kor történetét, kultúráját és az akkori emberek gondolkodásmódját. Ennek köszönhetően a lapokon szinte megelevenednek a magyar és itáliai városok utcái, a kastélyok folyosói vagy éppen a rabokkal zsúfolt várbörtönök dohos tömlöcei. Természetesen, mivel egy regényről van szó, itt sem minden úgy történik, ahogy a történelemkönyvekben és krónikákban le van írva. Az András herceg elleni merénylet például a történelmet jól ismerők számára is váratlan fordulattal zárul. Ez azonban olyan fordulat, amelyre azt lehet mondani: tudjuk, hogy nem így történt, de akár még így is történhetett volna.

Az eddig leírtak alapján az Isten, ítéletről megállapíthatnánk, hogy egy remek szórakozást nyújtó történelmi kalandregény, azonban ez a könyv sokkal több ennél. Bene Zoltán nem pusztán azért választja regényének idejéül a XIV. századot, mert a középkori Magyarország ekkor állt hatalmának egyik csúcspontján, hanem mert ez Európa számára is egy fontos korszakhatár. Ez az időszak jelentette a középkor végét, valamint a humanizmus és a reneszánsz kezdetét. A regény legtöbb szereplőjének gondolkodásmódja még a középkort tükrözi. Sorsuk alakulását tőlük független földöntúli erőknek tulajdonítják. Minden szerencsétlenségüket, balsorsukat Isten ítéletével magyarázzák. De ahogy olvasás közben egyre gyűlnek az elolvasott lapok, sejtjük, itt a változás szele közeledik. Ezt a benyomást csak erősíti a háború és a nyomában tomboló pestisjárvány is, kicsit úgy, ahogy a Gyűrűk ura című filmben elhangzik: „Más lett a világ. Érzem a vízben, érzem a földben, érzem a levegőben.” Megelőlegezhetjük, hogy sok olyan olvasó lesz, aki a könyvet befejezve kicsit úgy érzi majd, hogy ez a regény nemcsak a XIV. századról, hanem talán egy kicsit a jelenünkről is szól. Ahogy Szórád Lőrinc sem tudta, hogy egy régi korszak elmúlásának szemtanúja, talán úgy mi sem sejtjük, milyen új éra kezdetén is állunk manapság.