2021. március 7., vasárnap
ORVOSPORTRÉ

Dr. Ménesi, a „repülő érsebész”

Tudom, hogy a cikkem címe nem mondható átlagosnak, de higgyenek nekem, interjúalanyomról is elmondható ugyanez. Dr. Ménesi Rudolf orvos, érsebész specialista és az orvostudományok doktora. Engedjék meg, számomra a mindig is Rudi bácsi marad, aki jókedvével, finom modorával és elképesztő történeteivel már gyermekkoromban képes volt állandóan lekötni a figyelmemet. Sokszor mesélt egyes műtétjeiről is, melyek hallatán, tudom, talán ellenmondásos módon, de még elképzelhetetlenebbé vált számomra, hogy miképp is lehet egy eret összevarrni vagy megműteni. Bár az élet másfelé sodort és a medicina egy másik szegletében kötöttem ki, a mai napig úgy gondolom, hogy egy fontos példája, példaképe lehet minden olyan embernek, aki az orvostudomány valamely ágazatával vagy épp repüléssel szeretne foglalkozni. Várjunk csak, repüléssel?!

Kicsoda is pontosan dr. Ménesi Rudolf? Honnan és milyen értékeket hozol fiatalkorodból?

– 1957-ben születtem Magyarkanizsán. Fiatalkoromat – mai szemmel nézve – a „boldog békeidők” jellemezték. A zentai gimnazistaéveimet szegedi egyetemi évek követték. Az én generációm békében, relatíve jólétben élt, nem voltak jelentős társadalmi feszültségek, nehézségek.

Miért választottad az orvosi hivatást, sőt később a sebészetet, illetve az érsebészetet? Milyen karrierbeli nehézségekkel kell számolnia annak, aki szintúgy ilyen útra akar lépni?

– Kizárásos alapon választottam: a természettudományok mindig is érdekeltek, így az emberi szervezet is. A családban, rokonságban nem volt egészségügyi végzettségű, sőt első generációs felsőfokú végzettségűnek számítok. Az orvosi diploma megszerzése után egyértelmű volt számomra, hogy valamilyen manuális szakmát választok. Először általános sebészetből tettem szakvizsgát, majd arra törekedtem, hogy valamilyen szűkebb területen is képzettséget szerezzek. További specializálódásra egyedül az érsebészeten adódott lehetőség, amit a korábbi tapasztalataim alapján nem választottam volna. Élve az adódó lehetőséggel, elfogadtam az érsebészeti állást, amit hamarosan nagyon megszerettem. Így lett aztán a „kényszerházasságból” igazi szerelem. Mint a manuális szakmák általában, az érsebészet jelentős testi-lelki igénybevételt is jelent: a műtétek hosszúak, tartós koncentrációt igényelnek. Az eredményes műtétek által elért sikerélmény pedig bőven kárpótol a nehézségekért.

Dr. Ménesi Rudolf
Dr. Ménesi Rudolf

Nemrégiben sikerült megszerezned a tudományos fokozatot is. Feltételezem, hogy a tudás- és tapasztalatátadás áll ennek a hátterében. Mindig fontos volt számodra az edukálás, legyenek azok szakmai vagy laikus körök.

– A tudományos fokozat (PhD) megszerzése, hosszú évek tervezése, próbálkozása, megtorpanása után „jobb későn, mint soha” alapon történt. A pályám kezdete óta rendszeresen tartok továbbképző előadásokat, többnyire szakmabeliek számára, emellett fiatal szakorvosok képzésében is elkötelezetten részt veszek. Annak tudatában igyekszem átadni az elméleti és gyakorlati tudást a fiatal szakorvosjelölteknek, hogy egyszer, ha az élet úgy hozza, betegként is bizalommal fordulhassak hozzájuk.

Érsebészként mi az első tanács, amely eszedbe jut, ami egyfajta aranystandard kellene hogy legyen az emberek fejében, hogyha az érrendszerről vagy annak betegségeiről van szó?

– Mind az artériás, mind a vénás betegségek vonatkozásában a rendszeres mozgás alapvető fontosságú. Emellett természetesen a kockázati tényezők csökkentése, megszüntetése is hasonló jelentőséggel bír. Ilyen a dohányzásról való leszokás vagy a „nem rászokás”, a megfelelő testsúly fenntartása, a társbetegségek – cukorbetegség, magas vérnyomás, emelkedett vérzsírértékek – kezelése és gondozása.

Feltélezem, úgy, ahogy a medicina más területein is, a megelőzésnek nagyon fontos szerepe van abban, hogy „megmeneküljünk” a szikédtől. Fiatalkorban is létrejöhetnek érrendszeri megbetegedések, és ha igen, mi a teendő ilyen esetben?

– Fiatalabb életkorban elsősorban a vénás betegségekkel találkozunk, amelyek hátterében döntően a genetikai tényezőket kell keresni. A műtéti beavatkozás csak a gyógyítási folyamat legvégén helyezkedik el, amikor már a konzervatív eszközökkel nem érhető el megfelelő eredmény, panaszmentesség.

Bár elsőként egy, a fiatalokra vonatkozó kérdést tettem fel, a köztudatban mégis az él, hogy a visszérgyulladás és a különböző szívkoszorúér-megbetegedések az idősebb generációt érintik. Mik lehetnek azok az intő jelek, amelyekkel érdemes hozzád vagy egy kardiológushoz fordulni?

– A vénás és artériás betegségeket célszerű külön tárgyalni. A vénás megbetegedések, gyulladások rendszerint látványosak, könnyen észrevehetők (a vénáknak megfelelően tágulat, pirosas elszíneződés jelentkezik, sokszor nyomásérzékenység, fájdalmasság kíséretében). Ezen állapotok kezelése alapvetően konzervatív (belgyógyászati): a kompressziós fásli vagy gumiharisnya viselése mellett alapvető fontosságú a vénás tónust fokozó szerek, az aszpirin-készítmények alkalmazása. A ma már rutinszerűen rendelkezésre álló, ún. alacsony molekulasúlyú heparin-készítmények alkalmazása, a vénában kialakuló rögösödés gátlásában, tovaterjedésének megakadályozásában játszik szerepet. Antibiotikum alkalmazása általában nem szükséges.

A koszorúér-betegségek klinikuma a szívgyógyászokat (kardiológusokat) érinti – az érsebész ezzel a problémával csak érintőlegesen találkozik. A perifériás érbetegségek nagy százalékában egyidejűleg fennáll a szív és az agyi érrendszer érintettsége. Az alsó végtagi érszűkület a járásképesség csökkenésében, comb- és lábikragörcsök formájában jelenik meg. Ezek a panaszok hátterében azonban nem kizárólag érszűkület áll. Hasonló tüneteket hozhatnak létre a gerinc eredetű megbetegedések is.

Gyógyszerészként, természetesen nem tudom megállni azt sem, hogy egy idevágó témára kérdezzek rá. Milyen recept nélkül kapható gyógyszerekkel, táplálékkiegészítőkkel, vitaminokkal vagy gyógynövényekkel lehet pozitívan hatni ezekre az állapotokra?

– Két gyógyszercsoportot említenék meg. Az egyik a mindannyiunk által jól ismert Aszpirin, amelynél jelenleg sincs jobb, hatékonyabb, olcsóbb készítmény, annak ellenére, hogy ez a gyógyszer már a nagyszüleink, dédszüleink számára is ismert volt. Általánosságban elmondható, hogy mind az artériás, mind a vénás rendszer vonatkozásában a megelőzésben alapvető fontosságú szerről van szó, amely minimális mellékhatás és káros következmény nélkül tartósan is szedhető. A másik csoportot pedig a vénás és kapilláris keringésre, az ún. mikrocirkulációra ható szerek (venotonikumok – vénák tónusát szabályzó szerek) képezik. Igaz, hogy a hatás nem látványos, hiszen a már kialakult vénatágulatok nem szűnnek meg, de a késői következmények megelőzése céljából nagyon fontos szerekről van szó.

Valószínű, nagy különbség van egy visszér és egy aorta kezelése között. Hogy kell elképzelni egy érnek a műtéti kezelését?

– A vénás betegségek műtéti kezelése általában nem jelent komoly szakmai kihívást. Néhány éves szakmai tapasztalattal már igen jó eredménnyel végezhetők ezek a műtétek. Ezen a területen inkább a precíz műtét előtti diagnosztika (ultrahangos feltérképezés) és a betegség stádiumára szabott kezelés a fontos. Az artériás betegségek kezelése sokkal komplexebb, igényesebb feladat. A műtéteknek mind a tervezése, mind a kivitelezése jelentős felkészültséget igényel, hosszú évek tapasztalatára, gyakorlatára épül.

Az elmondottak alapján sokszor hívhatnak sürgősségi ellátásba is, ahol azonnal kell cselekedned, egy eret megműtened, és ezáltal megmentened egy ember életét. Mivel szoktad levezetni ezt az óriási stresszt?

– Az érsebészeti sürgősségi ellátásnak komoly tétje van, hiszen vagy végtagmentő, vagy életmentő jelleggel végezzük ezeket a beavatkozásokat. Több mint 30 éve vagyok érsebész szakorvos, így a műtéti megterhelés már nem okoz jelentős stresszt – különösebb „levezetésre” már nincs szükség.

Ha jól tudom, repülőgépet is vezetsz. Kíváncsi vagyok, mégis honnan az ötlet, hogy megtanulj „repülni”?

– A repülés mindig is érdekelt, amelynek kisgépes formában való elsajátítása viszonylag későn, úgy 15 évvel ezelőtt történt. A vonzalom és a lelkesedés azóta is tart, bár az utóbbi években sajnos kevesebb idő jut rá. Az engedélyemet folyamatosan meghosszabbítom, és minden szép leszállást sportsikerként élek meg.

Mindenki sorsában vannak dugulások, fennakadások. Ha képesek lennénk az életen bypassműtétet elvégezni, te bevállalnád?

– A gyakorló sebésznek is kell valamennyi pszichológiai jártassággal rendelkeznie. A magam részéről ezt a műtét előtti szorongás csökkentésére igyekszem használni. Az emberi sorsok, fennakadások vonatkozásában ilyen bypassbeavatkozást kellő szakértelem hiányában nem vállalnék.