2024. május 8., szerda

Infrastruktúra és biztonságos működés

Kern Imre: Ha nem áll rendelkezésünkre nagy anyagi keret, azokra a problémákra kell fókuszálni, amelyek megoldása nem igényel nagy összeget

2022-re befejeződik a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítása. Jelenleg is folynak a munkálatok az Y-elágazás egy szakaszán, ahol egy felüljáróval könnyítik meg elsősorban a földművesek helyzetét. Várhatóan csökken a beruházások száma. Többek között ezek a témák is felmerültek a Kern Imrével, Szabadka alpolgármesterével folytatott beszélgetésünk során.

Az elmúlt időszakban az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkáraként tevékenykedett. A közelmúltban jelen volt azon a megbeszélésen, amelyen a Szabadka–Szeged vasútvonal felújítása volt terítéken. Hogy áll jelenleg ez a projekt?

– csütörtök óta Lálity Urbán Emese tölti be az államtitkári posztot, de a kontinuitás miatt részt vehettem egy videokonferencián, amelyen fontos dolgokról állapodtunk meg az említett vasútvonal kapcsán. Elsősorban arról, hogy minél előbb meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyeket egy nemzetközi közbeszerzései eljárás esetén le kell folytatni a stratégiai partner kiválasztása érdekében. Bizonyos dolgokat még az előző kormányösszetételben sikerült meghatározni, illetve már kész tervdokumentációval rendelkezünk. A tervek szerint 2022-re befejeződhet a szerbiai rész felújítása. Ez azért fontos, mert ha megkezdődik a Belgrád–Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának renoválása, megszűnik a vasúti közlekedés Kiskunhalas és Kelebia között. Addig készen kell lennie a Szabadka–Szeged vonalnak, ami helyettesíti azt az áruszállításban. Nekünk azonban fontosabb, hogy ez a vasútvonal kiszolgálja a polgárok szükségleteit, kényelmes és gyors összeköttetést biztosítson Szabadka és Szeged között. Mind a magyar, mind pedig a szerb oldalon teljesen felújítják a vasútvonalat, a töltéseket megerősítik, új síneket helyeznek le. Egy modern, elektromos vasútvonal lesz, Európa-szintű jelző és biztonsági rendszerekkel. Emellett a vasútállomásokat is felújítják, és aluljárókat alakítanak ki ezeken a helyeken.

Körülbelül egy éve adták át rendeltetésének az Y-elágazást. Azóta elkezdődött egy felüljáró kialakítása is Kelebiánál. Hogy áll ennek az építése?

– Megállapíthatjuk, hogy az Y-elágazásnak köszönhetően a város és különösen Kelebia fellélegezhetett, hisz normalizálódtak a közlekedési feltételek. Az Y-elágazáson 1,5–2 kilométer hosszan állnak a kamionok, ami azt jelenti, ha nem lenne ez a szakasz, a tehergépjárművek Kelebia központjáig is elérnének. A Mélykúti-felüljáró kiépítése folyamatban van, és ha az időjárási körülmények engedik, az év végéig elkészülhet. Ezzel a kelebiaiak problémája megoldódik, de emellett van még egy kötelességünk, ez pedig a Pacséri úti felüljáró kiépítése, ami a reményeink szerint jövőre el is készül. Az idén még befejeződik egy jelzőberendezés kialakítása, amely szabályozza a teherjárművek beállását a vámterminálra, amivel biztosítani tudjuk a zavartalan közlekedést a kelebiai körforgalomnál.

Ön is részt vett a VMSZ házhoz megy elnevezésű akcióban, amelynek keretén belül, mint korábban megtudtuk, körülbelül 400 problémát sikerült detektálniuk. Ön személy szerint mit tapasztalt a terepen?

A hónap végéig befejeződhet a Mélykúti-felüljáró kiépítése (Fotó: Gergely Árpád)

A hónap végéig befejeződhet a Mélykúti-felüljáró kiépítése (Fotó: Gergely Árpád)

– A polgárok szükségleteit illetően nem értek bennünket meglepetések, hiszen három alapvető problémára hívták fel a figyelmünket, elsősorban az út-, a vízvezeték-, valamint a szennyvízcsatorna-hálózattal kapcsolatos kérdések merültek fel. Ezen a téren a városnak hatalmas lemaradása van. Az úthálózat terén több száz kilométerben tudjuk meghatározni azon utcák hosszát, amelyeket szilárd útburkolattal kell ellátni. Hasonló a helyzet a vízvezetékek esetében, a csatornahálózattal kapcsolatban pedig rosszabb a helyzet. Ezen problémák teljes megoldása hatalmas pénzösszegeket igényel, és hosszú időt vesz igénybe. Azonban azt is el kell mondani, hogy bizonyos problémákat már sikerült megoldani, és habár ezek apró dolgok, fontosak a polgárok számára. De nemcsak az infrastruktúrára kell figyelni, hanem az oktatásra és az iskoláskor előtti intézményekre is, és ezen a téren szintén sikerült rövid idő alatt eredményeket elérnünk. Ha nem áll rendelkezésünkre nagy anyagi keret, azokra a problémákra kell fókuszálni, amelyek megoldása nem igényel nagy összeget. A város jövő évi költségvetésében viszonylag alacsony összeget irányoztak elő a beruházásokra, és ezek az összegek kapcsolódnak azokhoz az állami költségvetési támogatásokhoz, amelyek a Népszínház, a palicsi wellnessközpont, a Gerontológiai Központ és a Kolevka gyermekotthon kiépítésére, felújítására érkeznek. Az összes többi beruházást elodáztuk az elkövetkező időszakra. Bízom benne, hogy a Szerbia Útjai Közvállalat segítségével sikerül mart aszfaltot biztosítani több kilométernyi útszakasz szanálásához, emellett remélem, hogy sikerül a mezőutakat is szanálnunk, amire az állami földek bérbeadásából tudunk eszközöket biztosítani.

A koronavírus-járvány hogyan hathat ki a Szabadkán működő gyárakra, illetve ezen keresztül a városra?

– A városnak két alapvető jövedelme van. Ezek közül az egyik a fizetések utáni adók. Ha a multinacionális cégek termelése csökkenne, a költségvetésünk is csökkenne, amivel nehezen tudnánk biztosítani az önkormányzat működését. A gazdaságunkról nem mondhatjuk, hogy autonóm, hisz tudvalévő, hogy az ipari zóna nagy része az európai autógyáraknak termel. Ha a koronavírus miatt sérül az autóipar, abban az esetben itt is komoly problémák lehetnek. Jelen pillanatban úgy látjuk, hogy a termelés és a költségek szinten tarthatók, és ha ez így marad az elkövetkező hónapokban, akkor átvészeljük ezt a krízist. A másik jövedelemforrásunk az ingatlanadó. Ezzel kapcsolatban olyan határozatot hoztunk, hogy nem használjuk ki annak lehetőségét, hogy nagyobb mértékben növeljük. Szabadka fejlett önkormányzatnak számít, így az állami transzfereszközökre csak a nagyobb beruházások esetén számíthatunk. Bízom benne, hogy a közösségünk, ahogy a korábbiakban is tette, átvészeli ezt a krízist is, sőt erősebben jön ki belőle, amihez a magyar államtól is megkapjuk a segítséget.

A közvállalatokkal kapcsolatban mik a meglátásai az elkövetkező időszakra vonatkozóan?

– Fontos, hogy a közvállalatok megértsék, hogy milyen helyzetben van az ország és a régió. Ezt figyelembe kell venniük, amikor a saját terveikről, beruházásaikról, működésükről döntenek. Néha nehéz megértetni velük, hogy bizonyos költségeket vissza kell fogni, és egyes beruházások megvalósítását el kell odázni. Az eszközöket most a rendszer működésére kell fordítani. Az elmúlt hónapokban sikerült egyezségre jutnunk, és azt hiszem, nem fog előállni olyan helyzet, hogy valamely közvállalat nem tudja teljesíteni a kötelezettségeit.