Az elmúlt nyolc hónapban rendszeresen tudósítottunk a koronavírus-járvány miatt leginkább érintett gazdasági ágazat, az idegenforgalom problémáiról. Igyekeztünk a lehető legtöbb tényt feltárni, amelyek az egyre szaporodó gondokat okozták, ám sokszor csak homályos, nem egyértelmű válaszokat kaptunk, és tessék-lássék intézkedésekre bukkantunk.
Felkerestük hát a 25 éves tapasztalattal büszkélkedő Németh Andrást, a zentai Domus Utazási Iroda tulajdonosát, és arra kértük, hogy tárja fel a közvélemény előtt a turisztikai ügynökségek kilátástalannak tűnő helyzetének okait.
– Az alapvető gondoknak semmi közük a járvány okozta nehézségekhez: a vírus csak rátette a koronát a cirkuszra. A problémák akkor kezdődtek, amikor a csaknem másfél éve érvényesített idegenforgalmi törvényben észszerűtlen kategorizációt határoztak meg. A rendelkezések szerint ugyanis a legkisebb iroda 1000 utast vihet egy évben nyaralni, és ehhez 200 ezer euró biztosítási garanciát kell letétbe helyeznie. A következő kategóriába az 1000–5000 utassal foglalkozó irodák tartoznak, amelyeknek 250 ezer euró értékű biztosítási kötvényt kell felmutatniuk működésük engedélyeztetéséhez. A harmadik csoport 350 ezer euró értékű garanciával 5000–10 000 utassal dolgozhat, az ennél több utassal foglalkozó irodáknak viszont elegendő a 400 ezer eurós biztosítás a működéshez. A legkisebb és legnagyobb ügynökségeket összehasonlítva tehát szembetűnő a különbség: megtízszereződő utasszámért mindössze megduplázott biztosítást követelnek az illetékes szervek. Ez nemcsak aránytalan, de értelmetlen is.
A tulajdonos egy egyszerű szorzással is alátámasztotta az állítását: a kért 200 ezer euró értékű biztosítási kötvény 24 millió dinárnak felel meg, ami háromszorosa annak az összforgalomnak, amit rendes körülmények között a zentai Domus Utazási Iroda évente meg tud valósítani.
– Külföldön ezt a problémát már nagyon régen megoldották. Az utazások biztosítása a következőképpen zajlik: az ügyfél foglal egy nyaralást, utazása értékének 1-1,5 százalékát befizeti biztosításként. Így amennyi kötvényt ad el az utazási iroda, annyit fizet ki a vele leszerződött biztosítótársaságnak. Egyszerű és hatékony eljárás, nincs megkülönböztetés a kis és a nagy irodák között. A területeinken alkalmazott törvénymódosítás azonban kizárólag a nagy utazási irodáknak kedvez: a rendelkezésekben tehát személy szerint a kisvállalkozók elfojtásának célját láttam és látom a mai napig. Az sem lehet véletlen, hogy az eddigiekben mindig egy évre adták ki a működési engedélyeket, az idén januárban viszont csak kilenc hónapra – fejtette ki véleményét Németh András.
SZÚR A SZÖG, AMIKOR KIBÚJIK A ZSÁKBÓL
Mindeközben a közmédia folyamatosan boncolgatta a témát: foglalkozott a görög és horvát határzárakkal, a lemondott utazásokkal, a szerbiai turisták külföldön rekedt millióival, és egy-két bekezdésben említette az utazási irodák kéréseit, segélykiáltását, majd követeléseit is. A közvélemény figyelmét azonban csak az korbácsolta fel, amikor szeptember 30-án az ország összes utazási irodájának megszűnt a működési engedélye. A biztosítók ugyanis a járványhelyzetre hivatkozva megtagadták a kötvények kiadását: az utazásokkal foglalkozókat a magasan kockázatos kategóriába sorolták.
– Ekkor Rasim Ljaljić, az akkori idegenforgalmi miniszter azt ígérte, hogy 10 napon belül a szerb kormány megoldást talál a gondokra. Mivel azonban a bankok és a biztosítók továbbra sem voltak hajlandóak kiadni a garanciákat, suba alatt hoztak egy új szabályzatot. Ennek értelmében az utazási irodák országos szövetségei (szerző megj.: öt ilyen szervezet létezik Szerbiában) kötelesek a tagságukért fedezetet vállalni, és ily módon kiválthatóak lesznek a biztosítási kötvények. Ezt a terhet azonban még a legnagyobb szövetség, a YUTA (Utazási Irodák Szerbiai Szövetsége) sem volt hajlandó bevállalni. Nyomásgyakorlásra egyes pénzintézetek idővel megengedtek, de kijelentették, hogy csak háromszoros lefedettséggel vállalják a fedezetről szóló dokumentumok kiadását. Magyarán, ez azt jelenti, hogy a legkisebb irodáknak – mint amilyen a Domus is – a 200 ezer eurós lefedettség mellett egy 600 ezer euró értékű ingatlant is le kellett volna táblázniuk, és kifizetniük a 8400 eurós letétet, hogy végigjárhassák a működési engedély kiadását. Erre mondtam én azt, hogy ha nekem, mint tulajdonosnak ekkorra értékű ingatlanom lenne, akkor elköltöznék a Maldív-szigetekre és koktélokat kóstolgatnék a tengerparton, nem pedig turizmussal foglalkoznék Vajdaságban.
Németh András hangsúlyozta, hogy az említett feltételek teljesítésére olyan időszakban kötelezték az utazási irodákat, amikor már több mint 8 hónapja teljes bevételkieséssel működik az idegenforgalmi ágazat, és senki sem merne fogadni arra, hogy a következő egy évben bármilyen utazás megvalósulhat.
– A járványhelyzet miatt csupán 2-3 kisebb kirándulást valósítottunk meg az idén: lemondtuk az összes nagyobb külföldi utunkat, és rengeteg lefoglalt diákkirándulás is kútba esett. Huszonnégy kötvényt tudtunk beváltani a 11 hónap alatt, ami azt jelenti, hogy a fedezetként befektetett összeg 80 százalékát kidobtuk az ablakon – támasztotta alá álláspontját a tulajdonos.
OROSZ RULETT
A Domus Utazási Iroda vezetőjétől megtudtuk azt is, hogy az elmúlt egy hónapban a biztosítótársaságok közül három úgy döntött, hogy mégis vállalja a kötvények kiadását. A társaságok azonnal hozzátették, hogy szakembereik döntik el, hogy mely irodák kaphatják meg a biztosítást, és milyen feltételekkel.
– A kérelmünket fogadó biztosítóktól perceken belül megérkezett a válasz: két társaság azzal érvelt, hogy nincs lehetősége további kötvényeket kiadni. A harmadik társaság viszont úgy fogalmazott, hogy „az utazási irodánknak kedvezve” kiadnák a besorolásnak megfelelő kötvényeket, amennyiben az értékük másfélszeresére betábláznánk ingatlanokat. Ők tehát a bankokkal összehasonlítva immár „csak” 300 ezer euró értékű ingatlan betáblázását kérték az olyan kis irodáktól, mint a miénk. A mai világban ekkora pénzt befektetni a végletekig bizonytalan megmaradásba olyan, mint egy tölténnyel megtöltött orosz pisztollyal farkasszemet nézni.
NEM ODA KERÜL, AHOL SZÜKSÉG VAN RÁ
Az elmúlt hónapokban napilapunk is rendszeresen foglalkozott azzal a témával, hogy a járványhelyzet kezelésére foganatosított gazdaságélénkítő csomagok egyike sem vonatkozott a pandémia által legjobban sújtott ágazatra: az idegenforgalomra. Nyolc hónapnak kellett elmúlnia ahhoz, hogy november 5-én a költségvetés módosításával 150 millió dináros értékű biztosításkötvényi szubvenciót irányozzon elő a szerb kormány az idegenforgalmi irodák támogatására. Tatjana Matić nemrégiben kinevezett idegenforgalmi miniszter akkor kijelentette, hogy „az intézkedés célja az utazási irodáknak és a kisebb utazásszervező cégeknek a támogatása, hiszen ezeknek a fennmaradását veszélyezteti leginkább a válság”.
– A miniszter asszony értesítésében az áll, hogy a 150 milliós támogatás azok között osztják ki, akik vállalják, hogy kiveszik a működési engedélyt, s miután megtörténik a kiváltás, ebből a támogatási összegből részben megtérítik az irodáknak az engedélyre befektetett költségeket. Eddig a pillanatig, azok között, akikről tudjuk, hogy megkapták az engedélyeket, egyetlen olyan iroda sincs, amely tagja lenne bármelyik országos szövetségnek. Félő tehát, hogy az állami támogatás nem oda kerül, ahol szükség van rá.
Beszélgetésünk ideje alatt érkezett a hír, hogy az illetékes minisztériumok módosítottak a banki kötvények kiadásának besorolásán és feltételein is. Az új rendelet szerint a legkisebb irodák azok, amelyek az elmúlt egy évben 300 ügyfél utazását szervezték meg: ezek 50 ezer eurós garanciát kötelesek biztosítani, amelyhez 300 eurós letétet kell fizetniük. A következő kategóriába a 300–600 utassal dolgozók tartoznak, ezek a 100 ezer eurós lefedettséget 500 eurós letéttel biztosíthatják, a 600–1000 személy nyaralását szervezők 200 ezres garanciája 1000 euróért váltható ki, az 1000–5000 ügyféllel rendelkezőknek pedig 1500 eurós letét szükséges a 250 ezer eurós biztosítás megvalósításához. Az 5000–10 000 ügyféllel dolgozó nagy irodákat 350 000 eurós biztosításra kötelezték, 2500 eurós letét fejében, az ennél több utassal rendelkezőknek pedig 3500 euróba kerül a 400 000 eurós garancia biztosítása. A biztosítás alapjául szolgáló utasszámot az előző évi nyilvántartás alapján határozzák meg – áll az utazási irodákra vonatkozó szabályzat módosításában.
MARADUNK A TISZA-PARTON
Németh András elmondta, hogy a legújabb határozat könnyítést jelent ugyan, de az aránytalan megfizettetés problémáját nem oldja meg. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ha továbbra is tyúklépésekkel haladnak a végleges megoldás felé, akkor a szerbiai utazási irodák zöme lakat alá kerül, vagy viszonteladóvá válik.
– Mindkét esetben kérdésessé válik az ügyfél érdeke is. Bezárás esetén ugyanis elvesznek mindazok a csereutalványok, amelyeket a járványügyi intézkedések miatt a befizetett nyaralások fejében adtunk az ügyfeleinknek. Másik esetben viszont kérdéses, hogy viszonteladóként hajlandóak-e az irodák azt a kínálatot népszerűsíteni, amit a nagy irodák nyújtanak. Merem állítani, hogy az utazási irodák többsége az évek alatt megszerzett kincset, azaz az ügyfelek bizalmát nem hajlandó kockára tenni. Kérdezem: melyik belgrádi nagy iroda fog magyar szellemiségben kirándulásokat szervezni Erdélybe, a budapesti Parlamentbe, a mohácsi busójárásra? Egyértelmű, hogy egyik sem. Számukra a bevételt a külföldi nyaralások, a hosszú távú és költséges csoportos üdülések jelentik. Egy kicsit sem áll érdekükben, hogy a vajdasági kisebbségeknek, azaz a magyaroknak, románoknak, szlovákoknak a pénztárcájukhoz és óhajaikhoz igazítsák az ajánlataikat. Ne legyen senkinek sem kétsége affelől, hogy a nagy irodák a tejfölt akarják lefölözni, a savót meg igya meg a többi – adott hangot elkeseredésének a 25 éves tapasztalattal büszkélkedő tulajdonos.
