2021. január 25., hétfő

Új világ

A címben említett fogalomhoz valahogy odakívánkozik a „szép” jelző, de sajnos jelenlegi perspektívából csak annyi tűnik valósnak, hogy újat hoz a jövő. A világgazdaságban a térszerkezetek átalakulása és az új növekedési tengelyek kialakulása állandó folyamatnak tekinthető. A világjárvány is jelentős hatást gyakorol most a folyamatokra. Amerika részéről a vezető szerep megtartására vonatkozó törekvés nyilván megmarad, de a hosszú távú trendek továbbra is egy úgynevezett eurázsiai világrend felé mutatnak. A folyamatok tükrében egyes régiók felértékelődnek. Így van ez a mi régiónkkal is.

Az egyik legfontosabb európai gazdasági korridor az Isztambul–Szófia–Belgrád–Budapest–Bécs–München–Stuttgart–Rotterdam vonalon húzódik. Belgrád ezen belül egy több irányból nézve is regionális központ lehet, annak összes előnyével és természetesen hátrányával is. A rengeteg előny és hátrány közül fő előnyként kiemelhető, hogy ez meghozhatja a térség várva várt gazdasági felemelkedését. A hátrányok közül pedig talán az emelhető ki, hogy a regionális hatalmak és a világhatalmak is próbálnak mind nagyobb befolyást szerezni, ami nemkívánatos folyamatokat gerjeszthet.

KORSZAKVÁLTÁS

Szokás az eltelt félezer évet atlanti időszaknak nevezni, amit az eurázsiai dominancia követhet. De a verseny még nincs lefutva. Az atlanti rend agóniája elhúzódhat, s a folyamat akár a visszájára is fordulhat, nem várt események következtében.

A geostratégák már a múlt században is hirdették, hogy a világhatalmi pozíció az Eurázsia feletti befolyással erősíthető és tartható csak meg. 2013-ban Kína meghirdette az Övezet és Út kezdeményezést, amely lényegében olyan stratégia, melyen keresztül békés gazdasági módszerekkel növelné befolyását ebben a térségben. Megkezdődött egy összetett hálózatnak a kiépítése, mely minden irányban rugalmasan bővíthető, és lényegében akár mindenki számára előnyös lehet, akinek nem Kína visszaszorítása a célja.

A most kirajzolódni látszó, úgynevezett eurázsiai korszakban szűkebb és tágabb térségünk jelentősége felértékelődik. Hatékony és célzott közös fellépéssel a kedvező folyamatok felgyorsíthatók, az előnyök meghatványozhatók lennének.

Az már világosan látszik, hogy az áru egyik fő elosztóközpontjává a görög Pireuszi-kikötő lenne. Onnan az egyik fő irányban, Belgrádot és Budapestet érintve jutnak el vasúton vagy autópályákon nyugati irányban a hamburgi és a rotterdami kikötőkig, de az útvonal fordított irányban is stratégiai jelentőséggel bír. A kínai elképzelések szerint ebben a komplex hálózatban Varsó és Budapest amellett, hogy a szállítás hatalmas logisztikai központja lenne, a pénzügyi, szolgáltatási, kulturális és intellektuális együttműködések kiemelt csomópontjává is válhat.

A TERVEKET FELÜLÍRHATJA A VÍRUS TERJEDÉSE

Az utóbbi hónapokban a gazdaság állapotát a járványhelyzet határozza meg, amit előre senki sem tervezett be a stratégiáiba. A növekedést vagy épen visszaesést, valamint a kilátásokat nem annyira a gazdasági szereplők viselkedése determinálja, hanem az éppen aktuális járványhelyzet, illetve az arra adott kormányzati reakciók.

A gazdaság állapota nagyon hasonlít a betegségben szenvedő ember szervezetéhez. A súlyos eseteket lélegeztetőgépre kell tenni, a puszta túlélés érdekében. Az orvosi kezelés analógiája alapján mondhatjuk, hogy ahogy a koronavírusnak nincs hatékony és tömegesen alkalmazható ellenszere, úgy a gazdasági bajok gyógyítása érdekében is csak tüneti kezeléssel próbálkoznak, bízva a „beteg” immunrendszerében.

Bizonyos ágazatokat súlyosan érint a helyzet, más ágazatok könnyen kiheverik, sőt profitálnak is. Összességében azonban egy klasszikus válsághoz hasonlítható helyzet van kialakulóban, a tüneti kezelésnek köszönhetően minálunk egyelőre enyhe lefolyással.

A gazdaságpolitikának nincs korábban kipróbált és jól bevált terápiája. Az intézkedések inkább tüneti kezeléseknek tekinthetők. A tüneti kezelések nem tudják megszüntetni magát a betegséget, de esélyt adnak a szervezetnek, hogy maga küzdje le. A tavaszi nehéz időszakot követően abban bíztunk, hogy javulás várható, és volt is egy jobb időszak, de most ismét egy nehéz tél elé nézünk gazdasági szempontból is.

A járvány újabb hullámának megérkezésével erősödik az a felismerés, hogy a gazdasági kilábalás mégsem lesz olyan gyors, mint azt korábban reméltük. Az elmúlt néhány év növekedési ütemeit előrevetítve tűnhetett úgy, hogy Ázsia mindenkit le fog körözni. A látszat ellenére nem biztos, hogy ez így is lesz. Kína lett a világ műhelye, és ez azért nagyon gyorsan nem rendezhető át. A tavaszon sokan vizionáltak, hogy visszatérünk az önellátáshoz, megszűnnek a hosszú szállítási láncok. Azóta azonban ezek a folyamatok nem erősödtek fel. Kisebb visszarendeződés a szolgáltató ágazatban figyelhető meg, mely a legnagyobb elszenvedője a válság okozta helyzetnek. A tél eseményei határozzák majd meg döntően, hogy milyen lesz a világ a jövőben.

Sajnos a címből is hiányzó „szép” jelzőt egyelőre még mindig nem lehet megelőlegezni. Nem mellékesen meg lehet viszont jegyezni, hogy a Kínát, Japánt és Dél-Koreát is magába foglaló, vasárnap aláírt egyezmény értelmében hamarosan vámok szűnhetnek meg az eddig egymással is versengő ázsiai országok között, háttérbe szorítva az Egyesült Államokat. A 15 aláíró a világ GDP-jének és össznépességének 30-30 százalékát adja, és összesen 2,2 milliárd fogyasztót érnek el piacaikon.