A jövő év folyamán életbe kellene lépniük azoknak a „zöld folyosóknak”, amelyek biztosítják a régió állampolgárainak, hogy Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia határain igazolvánnyal is átkeljenek – írja a szarajevói média. A bosnyák sajtó a mini-Schengennek is nevezett megállapodás akciótervére hivatkozik, mely szerint az említett országok között életbe lép a vagyon, az áru, a szolgáltatások és az emberek szabad áramlása.
Mint ismeretes, a régió kereskedelmi és gazdasági összefogásának alapjairól egy évvel ezelőtt tárgyalt Aleksandar Vučić szerb államfő, Edi Rama albán kormányfő és Zoran Zaev, Észak-Macedónia kormányfője. Az Újvidéken megtartott találkozón megfogalmazott célokat azóta egy akciótervben foglalták össze, amely immár öt balkáni állam kereskedelmi, gazdasági és emberjogi együttműködésének a módját határozza meg. A dokumentum az egyes területekre vonatkozó érvényesítési határidőket is tartalmazza.
Az ütemterv szerint a régió országai először a romlandó élelmiszer esetében könnyítenének a vámeljárásokon, biztosítva ezzel a gyümölcs- és a zöldségfélék, illetve a hústermékek gyorsabb átszállítását a határaikon. Az elképzelés szerint első lépésként az időkorlát nélküli vámolási lehetőséget vezetnék be a határátkelőkön. Ennek értelmében a szállítók mindennap bármikor elvégezhetnék a vámeljárásokat – emlékeztet a terv részleteire a Független Bosznia-Hercegovina portál.
A weboldal elemzői kiemelték, hogy az akcióterv értelmében az öt balkáni országnak ki kellene jelölnie azokat a határátkelőhelyeket is, amelyeken egyszerűsített eljárással léphetnének át az állampolgáraik. 2021-től 2022-ig viszont már véglegesíteni kellene azt a rendszert, ami az igazolvánnyal való határátlépést szavatolná Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia és Észak-Macedónia között.
2022-ben a régióban kidolgoznák azt a rendszert is, amely lehetővé tenné az ápolók és nővérek, orvosok, fogorvosok, gyógyszerészek, építészmérnökök és állatorvosi sebészek okleveleinek kölcsönös elfogadását. A későbbiekben pedig az állampolgárok alapvető szabadságjogainak fejlesztése értelmében megalapoznák minden más oklevél elismerését is.
A terv előirányozza azt is, hogy 2022 és 2024 között megszülessen az az egységesített fizetési rendszer, amely akadálymentes pénzáramlást biztosítana az államok között. Az akcióterv 2023-ra időzítette a közbeszerzési eljárásokat lebonyolító szervek együttműködésének megvalósítását, amely által a minőségi tanúsítványokat is kölcsönösen elismerik a mini-Schengen államai.
A célok megvalósításának határideje azonban nagyban függ a vámeljárások korszerűsítésének folyamatától – mondta Nemanja Vasić, a bosnyák külkereskedelmi kamara alelnöke. Kiemelte, hogy a vámhivatalok ma is a régi rendszer alapján működnek, és nehezen fogadják el a változásokat.
– Már korábban is voltak kísérletek a fejlesztésekre, de a vámhivatalok mindig az eljárás lassítását kérték, azzal az indokkal, hogy egyes esetekben továbbra is szükség van a 10 napos eljárásra. Emellett egy évet kérnek az átszerveződés lebonyolítására is. A gyorsított eljárások ugyanis nem állnak az érdekeikben, több okból kifolyólag, s ezek közül az egyik a korrupció – állítja Vasić.
Szavai szerint az akciótervben megfogalmazott határidők teljesíthetők, hisz a reálisan felmért időszakokat az Európai Unió is elfogadta, és ennek értelmében meg is követeli betartásukat – hangsúlyozta a bosnyák kamara alelnöke.
Az említett ütemterv a felsoroltak mellett egyebek között előirányozza azt is, hogy 2024-re a régiónak egységes piaca legyen. Erre az időre el kellene érni azt is, hogy az öt balkáni ország mindegyike biztosítsa a széles sávú internetet a háztartások 95 százalékában, 2023 végére pedig minden szerb, bosnyák, montenegrói, albán és észak-macedóniai ipari nagyvárost le kell fedni az 5G hálózattal is.
