Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A múlt hírnökei a borítékokon

Százéves a szabadkai bélyeggyűjtők egyesülete

Szalma Brigitta

2020. november 15., 17:39

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Manapság már egyre kevesebbet és egyre kevesebben térnek be a postára azért, hogy kézzel írott levelet vagy képeslapot adjanak fel szeretteiknek. Bármilyen küldeményről is van szó, a csomagok, a levelek és a képeslapok címzésénél nem feledkezhetünk meg a bélyegről sem. A bélyeggyűjtés mondhatni, nem újkeletű hobbi, hiszen már az 1800-as évek végén is voltak olyanok, akiknek ez volt a szenvedélyük. Tudták azt, hogy az első bélyeggyűjtő egyesületet az Osztrák–Magyar Monarchia területén 1870-ben alapították Dubrovnikban? Igaz, hogy ez csak rövid ideig létezett, ám később a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság több nagyobb városában alakultak bélyeggyűjtő egyesületek, köztük Szabadkán is. A szabadkai bélyeggyűjtők egyesületének története 1920. november 8-án kezdődött. A százéves évforduló kapcsán Ljudevit Vuljković Lamić bélyeggyűjtő, az egyesület titkára mesélt lapunknak.

Ljudevit Vuljković Lamić (Szalma Brigitta felvétele)

Ljudevit Vuljković Lamić (Szalma Brigitta felvétele)

– Zágrábban 1896-ban alapították meg a horvát bélyeggyűjtők társaságát. Az egyesület munkájáról csak néhány dokumentum és jegyzőkönyv maradt fenn. Az első világháború kitörése után megújult az egyesület, amelyhez később a szarajevói, a zimonyi, az eszéki, a mostari, a vinkovci kirendeltségek is csatlakoztak. Az akkor Zágrábban tanuló szabadkai egyetemisták és főiskolások is érdeklődtek a bélyeggyűjtés iránt, így 1919. október 16-án a szabadkai kirendeltségként lettek ennek a társaságnak a tagjai. Egy idő után a szabadkai bélyeggyűjtők úgy döntöttek, hogy egyesületbe tömörülnek. Abban az időben orvosok, ügyvédek, gazdag iparosok, gyártulajdonosok gyűjtötték a bélyegeket. Végül 1920. november 8-án dr. Jovan Milekić, dr. Aleksandar Magarašević és Nyilasi Ödön tizenkét társukkal együtt megalapították a horvát bélyeggyűjtők egyesületét Szabadkán. Ezt egy levéltári dokumentum is bizonyítja. Amikor átadták a város nagykapitányának a kérelmet, abban feltüntették, hogy miként alakult meg az egyesület, és azt is belefoglalták a dokumentumba, hogy nincs hol találkozniuk, így magánházakban jönnek össze. Amikor azt kérték tőlük, hogy írják meg az alapszabályokat, új néven, Bácska Bélyeggyűjtők Társaságaként adták át azokat. Ezt 1921. április 9-én fogadta el az SZHSZ Királyság Belügyminisztériuma. Erről a Neven című lap számolt be. A társaság tagjainak köszönhető, hogy egyre többen kezdtek el bélyeget gyűjteni a városban. Később, 1921-ben kiadták a Bačka filatelija című szaklapot. Mindeddig nem találtam belőle egy példányt sem. Az egyesület tizenötéves évfordulójáról a Bácsmegyei Napló is megemlékezett, és az ehhez kapcsolódó írásban olvashatjuk, hogy 1921-ben két számot adtak ki a Bačka filatelija lapból – mesélte Ljudevit Vuljković Lamić.

A palicsi állatkert a bélyegeken

A palicsi állatkert a bélyegeken

A továbbiakban azt is elmondta, hogy a szabadkai bélyeggyűjtők általában az akkori Füredi cukrászdában gyűltek össze. Fischer László 1929-től egy állandó rovattal jelentkezett a Bácsmegyei Naplóban. Majdnem minden vasárnapi számban az utolsó oldalt az európai és a jugoszláviai bélyeggyűjtésnek szentelte. Ezek az írások egészen 1941-ig jelentek meg. 

Barokk festők alkotásai a bélyegeken

Barokk festők alkotásai a bélyegeken

– Új tagok is csatlakoztak a társasághoz. Vannak adatok arról, hogy 1935-ben és 1936-ban bélyegkiállítást tartottak. További hat kiállításról vannak információk, csak nem tudjuk, hogy hol és mikor tartották őket. Ezután, 1936-ban a Jugoszláv Bélyegszövetség Szabadkán tartotta meg a negyedik kongresszusát. Ez alkalommal kiállítást is tartottak. Az 1936-os kiállítás egyik védnöke I. Aleksandar Karađorđević fia, Andrej, Svetislav Rajić, a Dunai Bánság bánja és Ivan Ivković Ivandekić, Szabadka akkori polgármestere voltak. Az akkori közlekedési miniszter, Mehmed Spaho is eljött a kiállításra. A bélyeggyűjtők az egyesület megalakulásának húszéves évfordulójára, 1941-ben is szerettek volna egy kiállítást szervezni, de a háború közbeszólt. Ebben az évben a Bácsmegyei Naplóban közölt írások is megszűntek. Egy másik érdekesség, hogy Dobó István bélyeggyűjtő szaküzletet nyitott a mai Szabadkai Városi Könyvtár épületében. Véleményem szerint ez az üzlet a mostani Amerikai Kuckó helyén lehetett. Ugyanez a Dobó István 1941 december 1-jétől elkezdte kiadni a Bélyeghíradó című szaklapot, amelynek tizenhárom száma látott napvilágot. A háború nem fékezte meg a bélyeggyűjtést. Ezután 1942-ben három szabadkai, köztük Sima Mučalov, Schiller Mihály és Markus Vladimir részt vettek a Kistex kiállításon Budapesten. Erről a Bélyeghíradó 1942-ben megjelent második száma is részletesen beszámolt. Ebből az időszakból a szabadkai magyar nyelvű újságokban különböző hirdetéseket találunk, főként magyarországi gyűjtőktől. Sok család a háború idején vagy azután eladta a bélyeggyűjteményeit, hogy pénzhez jusson. Ezután, 1946-ban a szabadkai bélyeggyűjtők is kiadtak egy lapot. Március 10-én adták ki az első próbaszámot, és egészen 1949 májusáig minden hónapban megjelent a Filatelistički pregled, amely 36 számot élt meg. Egy időben magyarul is kiadták – tudtuk meg Ljudevit Vuljković Lamićtól.

A Ludasi-tó a borítékon

A Ludasi-tó a borítékon

Később tréfásan megjegyezte, hogy megvan neki a Filatelistički pregled és Bélyeghíradó összes száma, így könnyű volt megírnia a szabadkai bélyeggyűjtők társaságának történetét egy olyan időszakról, amikor még nem is élt. Azt is elmondta, hogy 1950. augusztus 1-je óta tagja a társaságnak, és még mindig őrzi a tagsági könyvét.  A szabadkai bélyeggyűjtők egyesülte az elkövetkezőkben is igen aktív volt. A felszabadulás napja (1944. oktober 10-e) alkalmából kiadtak egy bélyeget félülnyomattal. Napjainkig összesen 128 pecsétet és 50 borítékot adtak ki. Igyekeztek megemlékezni a városhoz kötődő jeles évfordulókról is. Kiállításokkal, bélyegkiadással foglalkoztak.

A jugioszlávia zsidók szakrális épületei soroztban a szabadkai zsinagóga is helyet kapott

A jugioszlávia zsidók szakrális épületei soroztban a szabadkai zsinagóga is helyet kapott

– Az egyesület egyik legismertebb közreműködője Gustav Matković festő volt. Több rajzot készített borítékra, és pecséteket is készített nekünk. A kutatók nem tudtak ezeknek a létezéséről. Engem 1964-ben választottak meg az egyesület titkárának. Egészen 1993-ig tevékenykedett az egyesület, de még mindig nem váltottak le. Még mindig nálam van az egyesület pecsétje.  Az egyesület Szabadkához kapcsoldódóan 17 sorozat bélyeget adott ki 1970-től napjainkig. Először 1991-ben vettem részt a bélyegkiadásban. Ezután, 1993-ben kezdtem el kiadni őket, és azóta írok a bélyeggyűjtésről. Nem tevékenykedek bélyeggyűjtőként, nem szoktam bélyegeket vásárolni. A százéves évfordulóra egy kiállításra készülök, és ki fogom adni a város bélyeggyűjtő egyesületéről szóló könyvet is – osztotta meg velünk terveit Ljudevit Vuljković Lamić.

Az első, Szabadkához kötődő bélyegsorozatot 1970-ben adták ki. Ez a sorozat A barokk festők reprodukciói a XVII. és a XVIII. század között nevet kapta. A hetvenes években a Palicsi-tó is rákerült a posta bélyegjeire 1979-ben, Az ember környezetének védelme című sorozatban. A többi között a szabadkai Városháza épülete, annak vitrázsai, a szabadkai Zsinagóga épülete is rákerült a Szerbiai Posta bélyegeire. Még a palicsi Állatkert lakói, az oroszlán, a jegesmedve, a Humboldt-pingvin és a japán makákó is visszanézett ránk egy-egy bélyegről. Ezenkívül 2013-ban két szabadkai diák is öregbítette a város hírnevét. Az Európa öröme rajzpályázat nyertesei, Kávai Rita, a Jovan Jovanovć Zmaj Általános Iskola és Sarić Noel, a Széchenyi István Általános Iskola tanulóinak rajzai kerültek fel a Szerbiai Posta bélyegeire. Kávai Ritát Grubanov Martinek Emília tanítónő, Sarić Noelt pedig Eva Francišković tanítőnő készítette fel a pályázatra. A teljesség igénye nélkül ezeket a bélyegeket is láthatjuk majd november 9-én, a szabadkai bélyegegyesület százéves fennállásáról megemlékező kiállításon.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége