Huszonhárom évvel ezelőtt, 2003. március 12-én gyilkolták meg Zoran Đinđićet, Szerbia kormányfőjét, az akkori Demokrata Párt vezetőjét a kormány épületének udvarán. A gyilkosság után néhány órával a szerb kormány szükségállapotot hirdetett az országban, és eljárást indított a zimonyi bűnözői klán tagjainak elfogására, miközben a Belügyminisztérium Különleges Műveleti Egységének (JSO) tagjait gyanúsították meg a merénylet elkövetésével. A Szablya fedőnevű rendőrségi akcióban több ezer személyt állítottak elő, majd ennek eredményeként 2003 augusztusában 44 személy ellen emeltek vádat a gyilkosság megszervezésében való részvétel miatt. A bírósági eljárás már ugyanabban az évben, december 22-én megkezdődött. A belgrádi Körzeti Bíróságon az eljárás négy évig tartott: 2007. május 23-án a bíróság bűnösnek találta a vádlottakat, és összesen 378 év börtönbüntetésre ítélte őket.
Zvezdan Jovanovićot, a JSO tagját 40 év börtönbüntetésre ítélték Đinđić miniszterelnök meggyilkolásáért, ahogyan Milorad Ulemeket, a JSO parancsnokát is, a gyilkosság megszervezéséért. Szerbia miniszterelnökének meggyilkolásának megrendelőit a mai napig nem leplezték le.
Nata Mesarović bírónő, aki a Különleges Bíróság tanácsának elnöke volt, amikor kimondták az ítéletet Zoran Đinđić gyilkosaira, a NIN hetilapnak adott interjújában kiemelte: a vádiratban nem szerepelnek a felbujtók, de néhányuk kiléte feltárható lenne. Szavai szerint Đinđić meggyilkolása kétségtelenül politikai indíttatású volt, és a merénylettel Szerbia alkotmányos rendjére is támadást mértek.
– A bíróságot a vádirat köti, és csak abban az ügyben hoz ítéletet, ami a vád tárgyát képezi, abban pedig nem említették a felbujtókat és az ösztönzőket. Senki sem foglalkozott ezzel a főtárgyalás előtt sem, de hogy miért nem, ezt a kérdést másoknak kell feltenni – mondta Mesarović a minap megjelent interjújában, amelyben arra is rámutatott: nem hiszi, hogy a kilencvenes évek párhuzamos szolgálatai inaktívvá váltak volna, véleménye szerint azok ma is nagyon erősek és befolyásosak.
Zoran Đinđić a 2000. októberi, rendszerváltóként kikiáltott események egyik elindítója volt, az akkori, 18 pártot tömörítő Demokratikus Ellenzék (DOS) egyik karizmatikus vezetője. Kormányfőnek 2001. január 25-én választották meg. Slobodan Milošević bukását követően az ország első demokratikusan megválasztott miniszterelnökeként írt történelmet.
Temetésén, 2003. március 15-én a világ számos állami vezetője vett részt.
Tegnap a polgárok, szimpatizánsok és egykori politikai párttársai – köztük a Đinđićet követő volt kormányfő, Zoran Živković –, valamint a Demokrata Párt, a Szabadság és Igazságosság Pártja és a Szociáldemokrata Párt tagjai az emlékezés virágaival és gyertyákkal hajtottak fejet a demokratikus folyamatokat elindító politikus emléke előtt, örök nyughelyénél a belgrádi Új Temetőben. Ez idő alatt a gyilkos merénylet helyszínén – ahol a mai napig emléktábla utal a gyilkosságra – Đuro Macut és kormányának tagjai koszorút helyeztek el.
A megemlékezés azonban több helyszínen is folyt. Zoran Đinđićre emlékezett a Ljuba Davidović Demokrácia Fejlesztéséért Alapítvány, valamint a Friedrich Ebert Alapítvány is, amely ez alkalomból tegnap Belgrádban, a Kulturális Dekontamináció Központban Beszéd, ami nem történt meg címmel vitafórumot szervezett.
Szerbia több gimnáziumának végzősei ez alkalommal a korszerű társadalomban bekövetkezett változásokról és kihívásokról beszélgettek. A Belgrádi Filharmónia pedig ma tart koncertet a politikus emlékére.
Nyitókép: Beta
