Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

A szülőfalu harangszója mindenkit hazahív

Tóba egykor virágzó kis falu volt, ma buszjáratuk sincs

Kecskés István

2020. november 13., 18:36

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

A bánáti Tóba soha nem volt nagy település. A legtöbben a múlt század hatvanas éveiben éltek a faluban: ezerötszázan. Az egykori dohánytermesztők utódai mégis egy virágzó közösséget építettek ki maguknak. Az elmúlt harminc évben azonban minden megváltozott. Tóba ma Magyarcsernye község legkisebb települése. A lakosok száma nem éri el a négyszázat.

Tóba napjainkban (Kecskés István felvétele)

Tóba napjainkban (Kecskés István felvétele)

– A hatvanas években volt a falu a legtömegesebb: akkor mintegy 1500 ember élt itt. De akkor megindult a migráció a vajdasági városok, főleg Szabadka, Újvidék és Magyarkanizsa irányába. Jelenleg Szabadkán több tóbai él, mint ahányan itt maradtunk. A délszláv háború is elvándorlási hullámot gerjesztett. Sokan a katonai behívók elől külföldre távoztak, ugyanakkor az anyaország által elfogadott honosítási törvény 2011-ben egy újabb kivándorlási hullámot indított el, és a lakosság számához viszonyítva sok ember élt az állampolgárság kérelmezésének a lehetőségével és külföldön keresi a boldogulást – mesélte Balázs Dezső tanácselnök.

Mint minden bánáti faluban, itt is a munkalehetőség hiánya a legfőbb oka a fiatalok elvándorlásának.

– A mezőgazdasági tevékenységen kívül nem igazán van munkalehetőség. Magyarcsernyén is bezárták a cukorgyárat, az egykori termelőszövetkezetek csődbe mentek, vagy helyesebben fogalmazva, csődbe juttatták őket. A megélhetés szempontjából egyedül azok a gazdák képeznek kivételt, akik nagyobb mennyiségű földet művelnek. A többi ember pedig máról-holnapra él – nyilatkozott a tanácselnök.

Talán enyhe túlzással azt lehet mondani, hogy a falu minden második háza üresen áll. Egy részük pedig már az enyészet martalékává lett, összedőlt, vagy lebontották. Az elvándorlás miatt a lakosság etnikai összetétele – a magyarság kárára – is változott. De a faluban élők háromnegyed része továbbra is magyar.

Fontos, hogy a magyarcsernyei Petőfi Sándor Általános Iskola kihelyezett tagozataként Tóbán még vannak alsós tagozatok. A tanítás két nyelven folyik. A két kombinált magyar tagozatnak összesen nyolc tanulója van, a szerb osztályba öten járnak. Az idén tíz óvodásuk van, a velük való foglalkozás két nyelven folyik.

– Eddig még mindig sikerült kieszközölni, hogy legalább ilyen formában megmaradjon a tanítás. Ugyanis az iskolaépület elég jó állapotban van, csak kevés a tanuló. Az idén három magyar ajkú gyerek indult első osztályba. Egy magyar családból, egy vegyes házasságból és egy roma család is magyar osztályba íratta a gyerekét – számolt be Balázs Dezső.

Szántó Tivadar és Balázs Dezső halászmesterek keresztjével (Kecskés István felvétele)

Szántó Tivadar és Balázs Dezső halászmesterek keresztjével (Kecskés István felvétele)

Mostanában egyre több bánáti asszony jár külföldre idős személyeket gondozni. Ördög Szilvia Ausztriába jár dolgozni.

– Ebben a korban, mint én is, már nem kalandvágyból vagy karrierépítés miatt vágtunk neki ennek a munkának, csupán az anyagi vonzata miatt. Mivel itt a megélhetőség nagyon rossz, szinte képtelenség munkát találni. A négytagú kis családom Európa három országában van. Magyarországon a lányom, én Ausztriában, a férjem, a másik lányom pedig Szerbiában vannak. A környékről elég sokan, mintegy húszan-harmincan vagyunk, akik ugyanezt a munkát külföldön, ki Németországban, ki Ausztriában végzi – mesélte beszélgetőtársunk.

A vajdasági műkedvelők körében a tóbai színjátszók most is elől járnak. Az idén március 18-ára tervezték bemutatójukat, de az a járvány miatt elmaradt. Közben szeretnék felújítani az otthonukat is, amely jogilag nem az övéké.

– Egyre nehezebb fiatalokat bevonni a munkába. Itt is, mint mindenfelé elvándorolnak a fiatalok és az a csapat, amely már húsz évvel ezelőtt kialakult és ide jár az otthonba, még összetartó. De a fiatalokat viszont nagyon nehéz bevonni. Fogyatkozunk itt is és nagyon nehéz olyan darabot választani, hogy mindenkit szerepeltessünk – mesélte Szántó Tivadar, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervező-titkára.

Az itthon maradt tóbai lakosságnak az egynegyede nyugdíjas. Sokan egyedül maradtak, mert a fiatalok elköltöztek.

– Az idősebb fiam, Attila befejezte az állatorvosi egyetemet Budapesten, ott nyitott ambulanciát és ott dolgozik. A fiatalabbik fiam, István Pozsonyban kapott munkát. Én ebben a faluban születtem. Harminc-harmincöt évvel ezelőtt ez egy virágzó kis falu volt tisztességes, szorgalmas emberekkel, ahol az emberek nagyon sok jószágot tenyésztettek, magvakat termesztettek. A vidéken mindenféle mag, a virágoktól kezdve, a kultúr- és az olajnövényekig megtermett és azokat külföldre szállították. De sajnos ennek vége van. Mikor jött ez a háborús világ, minden megváltozott. Sok fiatal elment a háború elől. El kellett menniük azért is, mert nincs életföltétel. Nincs munka és nem tudnak családot alapítani – magyarázta Pálinkó Ödön nyugdíjas.

A mostani helyzetben talán az időseknek a legnehezebb. A faluban egy élelmiszerbolt van (a napokban csukott be a másik), buszjárat nincs, az orvos pedig hetente két alkalommal jön Magyarcsernyéről. A kocsmát a helybéliek nem is annyira hiányolják.

– Még Ödönnek nem operálták meg a szemét, addig ő motorral elment Magyarcsernyére, hogy ne kelljen helyben mindent drágán megvenni. Most nagyon nehezen oldjuk majd meg – mesélte Pálinkó Piroska.

A szülőfalu harangszója persze mindenkit hazahív. Ha nem is minden évben, de legalább háromévente sokan hazajönnek a tóbai elszármazottak találkozójára. Azokon a napokon megkétszereződik a falu lakosságra. 2021-re tervezik a hetedik találkozót. Bíznak benne, hogy sikerül majd megtartani. Azt is remélik, hogy addigra új köntösben várja a hazalátogatókat a Szentháromság temploma.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége