Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

Cserkész, történész és gyümölcsész

A horgosi Vass Zoltánt Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki

Gergely József

2020. november 8., 15:51

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

 Egyenruhában a kitüntetés után

Egyenruhában a kitüntetés után

Március 15-én, nemzeti ünnepünk alkalmából több vajdasági magyar közéleti személyiség és művész részesült állami kitüntetésben a közösség és hagyományaink erősítéséért. A horgosi Vass Zoltán cserkésztiszt Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült. A vírusjárvány miatt októberben került sor a kitüntetés átadására. Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának nevében Csallóközi Eszter főkonzul adta át az elismeréseket a díjazottaknak.

Vass Zoltán 1977-ben született, Horgoson él. Családja felmenőinek többsége az 1800-as években költözött Horgosra. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, a középiskolát Szabadkán, mint elektrotechnikus. A szakmájában12 évet dolgozott a magyarkanizsai Keramika csempegyárban. 2009-ben beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem történelem szakára. Alapszakos diplomáját 2013-ban szerezte meg, történész és technika szakon, majd elvégezte a történelem mesterképzést, kutatómunkájában dr. Hunyadi-Vas Gergely szegedi országgyűlési képviselő munkásságát dolgozta fel. Ezt kiegészítve 2018–2020 között elvégezte a történelemtanár képzést. 

A kétezres évek eleje óta tagja a Horgosi Termelők Klubjának. Szülei hagyományát folytatva gyümölcs- és szőlőtermesztéssel is foglalkozik. 2009-ben Palicson, a Kecskeméti Főiskola által szervezett szőlész-borász tanfolyamon gyarapította tudását. Alapító tagja a horgosi Juvenior Polgárok Egyesületének, és a Szent Orbán Borlovagrendnek. Nős, két gyermek édesapja. Szülei mindig is foglalkoztak mezőgazdasággal, ezzel szinte beleszületett a gazdálkodásba. Nagykorúvá válása óta hol fő, hol kiegészítő foglalkozásként folyamatosan foglalkozik mezőgazdasággal. 2018-tól a magyarkanizsai községi kanács tagja, jelenleg a mezőgazdasággal van megbízva.

 

„EMBERTÁRSAINK, ISTEN ÉS A HAZA SZOLGÁLATÁBAN”

Állampolgársági eskütételen a Vass család

Állampolgársági eskütételen a Vass család

Zoltán 1994 óta tevékenykedik a cserkészetben. Cserkésztisztként tudatos tervezésének és munkájának köszönhetően a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben újraindult a cserkészvezető-képzés. Megalkotta a cserkészek próbarendszerét, átszervezte a vezetőképző táborok munkáját. Erősítette az együttműködést más magyar cserkészszövetségekkel is. A szövetségen belül négy éven át vezetőtiszti vezetőképző tevékenységet látott el. A Vajdasági Magyar Cserkészszövetség terjesztette fel a rangos magyar állami elismerésre.

Kitüntetése kapcsán elmondta:

– Csak azt tettük, amit jónak gondoltunk és éreztünk. A legjobban főcserkészünk, Teleki Pál gondolatai hatottak a munkánkra: ,,Mindenkinek a maga helyén vannak fontos kötelességei, és bármilyen kicsik legyenek azok, fontos, hogy jól végezze azokat.” Mi sem tettünk mást, csupán ennek az idézetnek a szellemében azt, amit kötelességünknek éreztünk.

A vajdasági cserkészszövetség alapításától, az alapok lerakásától kezdve tevékenyen részt vettem a munkában. Új vezetőrendszert és próbarendszert dolgoztunk ki, különösen 2003-tól 2008-ig folytattunk nagyon intenzív munkát a mozgalomban. Az első megfeneklés után sikerült új életet lehelni a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségbe. Akiket akkor elindítottunk a mozgalom útján, ma már ők vezetik a szövetséget. 

Tájainkon a 90-es évek kezdetén szerveződött újjá a cserkészet a korábbi felderítő mozgalomból, amelyet vallásmentesen az állampárt pórbált ideologizálni, de az is gyerekkel foglalkozott. A 90-es években Muzslyán találtak egy régi cserkészkönyvet, amely alapján próbálták újjászervezni a mozgalmat, majd a Magyar Cserkészszövetség tapasztalataira építve éledt újjá Vajdaságban a cserkészmozgalom. 

Zászlóvivő a csapat élén

Zászlóvivő a csapat élén

Sajátos dolog volt, 1945-ben, majd 1956-ban sok cserkészvezető emigrált, akik tovább éltették nyugaton a klasszikus magyar cserkészmozgalmat, ahol a mai napig aktív működő mozgalmak vannak. A rendszerváltás után ezt a megőrzött lángot hozták vissza a Kárpát-medencébe, és a 90-es évektől szinte minden magyarlakta területen, így Vajdaságban is újra gyökeret vert a hagyományos cserkészmozgalom. 

A mozgalom vallási jellege megmaradt, hiszen a cserkészek három fő csapásiránya az embertársak, isten és a haza szolgálata. Nem valamelyik vallást preferálja a cserkészet, hanem a vallásos életet. Már 6–7 éves kortól kezdődhet gyerekkel való foglalkozás, ők a kiscserkészek. A 10–16 éves fiatalokból áll az igazi cserkészkorosztály. Őrsvezetőképzés 14 éves kortól működik. 6–10 fős őrsök alakulnak, élén az őrsvezetővel. A jó őrsvezető néhány évvel idősebb az őrs tagjainál, korban közel áll hozzájuk, de már képzett fiatal, aki vezetni tudja a többieket. Megtanulják a közösségi munkát, a rendet, a fegyelmet, és nevet, zászlót, indulót, csatakiáltást választanak maguknak, mindez összekovácsolja az őrsöt. 

Jelen pillanatban csak támogatói szerepet tudok játszani a szövetségben. A VMSZ politikusaként nem lenne etikus, ha a Vajdasági Magyar Cserkészszövetségben funkciót töltenék be, a pártpolitikai élet nem fér bele a szövetség munkájába. A cserkészszövetség minden magyar fiatal előtt nyitott, politikamentes szervezet. 

A cserkészmozgalom Horgoson már 26 éves múltra tekint vissza, Magyarkanizsán most van felfejlődőben, alakulóban egy cserkészcsapat, két éven belül tömegesebbé válhat a szervezet. Eddig az őrsvezetők képzése folyt, innentől kezdve a munka sokkal látványosabbá és a közösség számára jelentősebbé válik.

MEZŐGAZDÁSZ TÖRTÉNÉSZ

– Történészként és történelem tanári diplomával eddig nem dolgoztam. Elektrotechnikusként 12 évet dolgoztam, munka mellett folytattam a tanulmányaimat, levelezőként, a mesterképzést pedig nappali tagozaton végeztem el Szegeden. A VMSZ-be 2015-ben léptem be, 2018-tól vagyok az önkormányzat alkalmazásában. Jelenleg a községi tanácsban a mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozom. 

Cserkészekkel természetjárás közben

Cserkészekkel természetjárás közben

Megkérdezhetnék, hogy mit keres történelem tanár a mezőgazdaságban. Tradicionális családi gazdaság a miénk Horgoson, beleszülettem a gyümölcskertészetbe. Öt generációra visszamenőleg a családunk termeszt gyümölcsöt, szőlőt, szilvát, meggyet stb. Nekem is van két hektár szőlőm meg egy hold szilvaültetvényem.

A borászat dédnagyapámig vezethető vissza, aki az akkori horgosi borvidékről tudósította a Borászati füzeteket. Annak idején a filoxéra pusztítása után a szőlőtelepítéseket Horgos környékén a homokvidékre tolta át, ő szervezte meg a nagyparcellás betelepítést. Horgoson mindig volt szőlő, de valamikor jobbára csak saját részre termesztettek szőlőt, és nem folyt árutermelés.

Napjainkban a bor helyett egyre inkább a szőlőt kell eladni, bor formájában ugyanis nagyon nehéz értékesíteni. Az utóbbi években, különösen az utóbbi tíz évben tapasztalható kivándorlás egyik következménye, hogy az a korosztály, amely a borkultúrát egyre inkább kezdte magává tenni, kivándorolt. Ezeknek az embereknek, fiataloknak egy része úgy döntött, hogy a rajnai rizlinget inkább a Rajna mentén kóstolgatja. Sokan vándorbotot fogtak a falunkban is, főleg Németországban keresik a boldogulást. 

Beszűkült a borfogyasztó piac, ettől kezdve a szőlő az, amit el tudunk adni. Sajnos a szerbiai bortörvény sem segíti a családi gazdaságokat, hogy bortermeléssel foglalkozzanak. Nagyobb tőkére, befektetésre lenne szükség, és olyan előírásokat kellene betartani, ami csak akkor lehetséges, ha valaki nagyobb méretekben és főállásban készít bort. Magyarországon látjuk, hogy megvannak a szintek, egy-egy gazda hová tud bekerülni a piaci rendszerbe, mint őstermelő el tudja adni a bort. A nagyokra vonatkozik a törvény, amit mindenkinek be kell tartani.

A pálinkatörvényünk is olyan, hogy nehéz betartani, ha valaki törvénytisztelő. Nagyon kemény pálinkatörvényünk volt 2009-óta, csak a profik fértek bele. Céget, kisipari vállalkozást kellett alapítani, mezőgazdasági termelőként nem lehetett pálinkát főzni. Ráadásul innen kezdve a vállalkozónak nem csak maga után kellett fizetni az adókat, járulékokat, hanem még a pálinkára kivetett jövedéki adót is. Mindennek a tetejébe még egy technológust is alkalmaznia kellett, aki felügyeli a pálinkafőzés folyamatát és ügyel a minőségre. Ilyen körülmények között rengeteg pálinkát kellene értékesíteni, hogy a legálisan működő pálinkafőzde haszonnal tudjon gazdálkodni, és akkora jövedelmet valósítson meg, amiből minden költséget lefedhet. 

A gyakorlatban ez a pálinkatörvény életképtelen volt, ezért enyhítettek az előírásosokon. Innen kezdve a törvény azt mondja, hogy a saját magam által megtermelt gyümölcsöt lepárolhatom, de nem adhatom el, kizárólag egy olyan cégnek, amely pálinkafőzésre van regisztrálva, de csak alapanyagként vásárolhatja meg az én pálinkámat. Ez Közép-Szerbiában működik, hagyománya van, hasonlóan ahhoz, ami vidékünkön 30–40 éve működött a bor estében. A palicsi borgazdaság a kistermelőktől megvette a bort. A szerbiai szilvatermelő lefőzi a pálinkáját, hordókban tárolja a pincében, és amikor szüksége van pénzre, elad a pálinkából egy bizonyos mennyiséget, nem megy a bankba hitelért. Vajdaságban ez nem működik. 

Alapító tagja vagyok a Szent Orbán Borlovagrendnek, amit 2011-ben alapítottunk. A Horgosi Termelők Klubjának. Az 1800-as évek óta, öt-hat generáción keresztül foglalkozik a családom gyümölcstermesztéssel. A saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy egyre költségesebb, egyre munkaigényesebb megtermelni a piac által igényelt minőségi gyümölcsöt. Megköveteli az intenzív öntözést, az apám volt az első, aki alkalmazta a csöpögtető öntözőrendszert, egy magyar szakkönyv átlapozása után. De mára már ez a rendszer elavultnak számít, ma a mikro szórófejes öntözés sokkal hatékonyabb, nem dugul el és automatizált. Ha talajt öntözik nem a növényt, nem kell permetezni az öntözés után, ez a legpraktikusabb öntözési módszer.

Az önkormányzatban a mezőgazdasággal vagyok megbízva, a saját tapasztalataimra tudok alapozni. Az önkormányzat a költségvetésből a lehetőségekhez mérten támogatja a gazdákat, minden évben vannak pályázatok a gazdaságfejlesztésre. Amellett, hogy a gazdáink szép számban pályáztak sikeresen a Prosperitati alapítványnál, az önkormányzat évről évre jelentős összeggel segíti a gazdákat különböző pályázatok útján, hogy jobb, több és minőségesebb árut tudjanak előállítani – mondta Vass Zoltán.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége