A Vajdasági Közegészségügyi Intézet múlt keddi járványügyi jelentése szerint egy hét alatt megduplázódott a tartomány területén az aktív koronavírus-fertőzések száma, míg az azóta eltelt időszakban a hét nappal korábbi mutatókhoz képest háromszorosára növekedett. A kedden közzétett jelentés értelmében jelenleg 1700 aktív fertőzést tartanak nyilván Vajdaságban, egy héttel ezelőtt még 516 volt ez a szám. Újvidéken 975 az aktív esetek száma.
A vasárnap és a hétfő között eltelt 24 órában 244 új fertőzést jegyeztek Vajdaságban, ebből 162-t Újvidéken. A 45 tartományi önkormányzat közül 44-nek a területén jegyeznek fertőzést – egy héttel ezelőtt még 36 területén tartottak nyilván fertőzöttet, két hete pedig 32-nek a területén. Újvidéket követően Nagybecskereken és Mitrovicán a legsúlyosabb a járványhelyzet, derült ki a Vajdasági Közegészségügyi Intézet közleményéből, amelyben arra is emlékeztettek, hogy szeptemberben és szinte egész októberben folyamatosan csökkent a tartományban az aktív fertőzések száma, majd október 20-án újfent növekedni kezdett. A Szabadkai Közkórház közleményének értelmében az Észak-Bácskai Közigazgatási Körzetben 23 aktív fertőzést tartanak nyilván, 22-őt Szabadka területén.
Ami az országos mutatókat illeti, a keddi járványügyi jelentés értelmében hivatalosan 10.962 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 1878 eredménye volt pozitív, a pozitivitás aránya 17,13 százalék. Lélegeztetőgépen 49 páciens van. A hivatalos jelentés szerint az említett 24 óra alatt 11 páciens hunyt el a betegség szövődményeinek a következtében, ezzel az elhunytak száma 844-re növekedett, a halálozási arány 1,65 százalék – ugyanennyien egy nap alatt legutóbb a július 19-ei jelentés értelmében hunytak el. A járvány kezdete óta a legtöbb elhunytat július 10-én jegyezték, ekkor a járványügyi jelentés szerint 18-an haltak meg. Jelenleg 1397 személyt kezelnek kórházban. A járvány kezdete óta 1.363.619 koronavírustesztet végeztek el az országban, ebből 51.083 eredménye volt pozitív.
AZ EGYENSÚLY A KULCS
Zoran Radovanović epidemiológus, nyugalmazott egyetemi tanár értékelése szerint talán Szerbiában is érdemes lenne megfontolni a szigorúbb korlátozások foganatosítását, főleg ha figyelembe vesszük, hogy a rosszabbodó járványhelyzet miatt szinte mindenhol Európában „be-, vagy lezárják” az országokat. „A maszkviselés és a kijárási tilalom között még számos, a vírus terjedését lassító intézkedés létezik. Érdemes lenne például megfontolni az éjszakai klubok nyitvatartási idejének a korlátozását, úgy, hogy azok legkésőbb 20 óráig működhessenek” – fejtette ki Radovanović az N1 Tv-nek nyilatkozva, ugyanakkor a járványhelyzet összes részlete ismeretének a hiányában nem óhajtotta mélyrehatóbban körbejárni az esetlegesen alkalmazható intézkedések témáját.
– Még ha nem is ismerem az összes járványügyi mutatót, a józan ész azt diktálja, hogy korlátozni kell az éjszakai klubok nyitvatartási idejét. Egészen más téma a vendéglátóhelyek kérdése, ha ezeket bezárnák, vagy korlátoznák nyitvatartási idejüket, a tulajdonosaiknak és az alkalmazottaknak nem lenne miből megélniük, ám a szurkolói, vagy akár a politikai szférával összefüggésbe hozható éjszakai klubok tulajdonosai biztosan nem mennének tönkre. Mindenhol a világon az egyensúlyra törekszenek, igyekeznek olyan intézkedéseket alkalmazni, amelyek képesek megőrizni úgy az egészségügyi rendszert, mint a gazdaság stabilitását. Szerbiában a járványgörbe meglehetősen meredeken ível felfelé, mindenféleképpen indokolt lenne új intézkedéseket foganatosítani, valamint betartatni a jelenleg hatályosakat. Továbbra is fontosnak tartom a minél tömegesebb tesztelést, ennek a hatékonyságát bizonyítja a távol-keleti országok tapasztalata. Ha sok embert tesztelnek, sok fertőzésre fény derül és sok vírushordozót lehet elkülöníteni, így csökken azoknak a száma, akik a kórokozót terjesztik. Jó lenne mielőbb kidolgozni az érdemi COVID-ellenes stratégiát, hiszen a koronavírus egy ideig még biztosan körforgásban marad, egyik járványhullám fogja követni a másikat, vagyis meg kell tanulnunk együtt élni a kórokozóval, addig biztosan, amíg nem áll rendelkezésre hatékony védőoltás – fogalmazott Zoran Radovanović.
A szakértő egyetért azzal, hogy a bejelentések értelmében a törvénymódosítás megejtését követően az államhatalom kibővíti azoknak a felügyelőségi szerveknek a körét, amelyek megbüntethetik a járványügyi intézkedéseket be nem tartó polgárokat, valamint lehetővé teszi a pénzbírság-fizetési meghagyás kiállítását az említett vétséget elkövetők számára, ám azon az állásponton van, hogy ezt a vonatkozó törvény módosítása nélkül is meg lehetett volna tenni, például kormányrendeletek által. Ha pedig az államvezetés ragaszkodik a törvénymódosításhoz, azt réges-régen meg lehetett volna ejteni, amennyiben valóban a sikeres járvány elleni küzdelem a cél, jegyezte meg Zoran Radovanović.
HATÉKONYABB BÜNTETÉS-MEGFIZETTETÉS
A lakosságnak a fertőző betegségekkel szembeni védelmének a szabályait taglaló törvény módosítási javaslata november 10-én kerül a köztársasági parlament napirendjére, erősítette meg az N1 Tv-nek nyilatkozva Tamara Stojčević, a törvénymódosítást kidolgozó munkacsoport tagja. Amennyiben a parlament megszavazza a módosítási javaslatot, a járványügyi intézkedések betartását a kommunális milícia és a kommunális felügyelőség is felügyelheti, valamint pénzbírság-fizetési meghagyást állíthatnak ki, nemcsak a magánszemélyeknek, hanem azoknak a munkaadóknak is, akik nem gondoskodnak alkalmazottaik biztonságáról, taglalta Stojčević, mondván, a magánszemélyeket 5000 dináros pénzbírság fenyegeti, ha nem tartják be az intézkedéseket, míg a jogi személyek számára 50 ezer és 300 ezer dinár közötti pénzbírság lesz kiróható, mint eddig is, hiszen nem a büntetések összege módosul, hanem azok megfizettetése válik hatékonyabbá. Tamara Stojčević arra is figyelmeztette a lakosságot, hogy a magánszemélyeket nemcsak akkor büntethetik meg, ha zárt térben nem viselik a védőmaszkot, hanem akkor is, ha nem tartják be az egyének között előírt távolságot.
Milena Vasić jogász értékelése szerint végső ideje módosítani az említett törvényt, hiszen a járványügyi intézkedések be nem tartása miatt kiróható büntetések kapcsán számos kérdés és ellentmondásosság felmerült, de olykor az sem volt egyértelmű, hogy adott pillanatban mi minősül tilosnak. A legnagyobb gond az volt, hogy ugyanaz a magatartás miatt az adott személyt szabálysértési, de büntetőeljárásban is elmarasztalhatták, tette hozzá Milena Vasić, majd hozzátette: „A módosítás indokoltsága nem kérdéses, egyértelmű, mindenki számára érthető és átlátható szabályokra, illetve büntetésekre van szükség, amelyek szabályozzák a társadalom működését.”
