2021. január 18., hétfő

Védelem egy életen át

A védőoltásokról felnőttkorban sem szabad megfeledkeznünk

Illusztráció (Fotó: Getty Images)
Illusztráció (Fotó: Getty Images)

A közelmúltban figyelemre méltó egészségügyi előadást tartottak Szabadkán, a központi témája a védőoltások hatékonysága volt. Elhangzott, hogy a védőoltási programok nem új keletűek, és majdnem minden évben bővülnek. A védőoltással megelőzhető fertőzések a mai napig világszerte elterjedtek.

Csecsemő- és gyermekkorban megkapjuk a tuberkulózis, gyermekparalízis, diftéria, tetanusz, szamárköhögés, kanyaró és a rubeola elleni védőoltásokat. A legtöbben azt gondolják, hogy ezek egy életen át teljes védelmet nyújtanak, ám olyanok is vannak, akik úgy vélik, hogy egyáltalán nem hatékonyak. A vakcinációval szerzett immunitásunk nem életre szóló, bizonyos fertőzések ellen felnőttkorban is szükséges védekezni. Ezt nemcsak a saját egészségünk védelmében kell megtennünk, hanem a környezetünk érdekében is. Az oltásellenesek hajlamosak a vakcinákat olyan betegségekkel összefüggésbe hozni mint az epilepszia vagy a sclerosis multiplex. Manapság egyre több betegségről derül ki, hogy genetikailag meghatározottak.

Kilencvenezer kanyarós Európában

Mint ismeretes, a védőoltások hatása nem tart életünk végéig, ezért a gyermekkorban kapott oltásokat ajánlatos felnőttként is megismételni. Ilyen a tetanusz, torokgyík, a szamárköhögés elleni oltás. Ha valaki nem vészelte át a fertőzést gyermekkorban, akkor felnőttként mindenképpen szükséges védőoltással védekeznie a kanyaró, a rózsahimlő, a mumpsz és a bárányhimlő ellen.

Manapság azt gondolnánk, hogy nagyszüleink idejéből ismert betegségek, mint a szamárköhögés vagy a kanyaró, már a múlté. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint tavaly 90 000 kanyaróval fertőzött beteg volt Európában. Az Amerikai Egyesült Államokban 2012-ben több mint 41 000 ember fertőződött meg szamárköhögéssel. Azokban az országokban, amelyekben a védőoltások szabadon választhatók, az átoltottság mértéke nem elég magas ahhoz, hogy a védettség visszaszorítsa a kórokozót. A betegségek is könnyebben terjednek. Akik nincsenek tisztában egy fertőzés veszélyével, azok arra is képesek, hogy úgynevezett kanyarópartikat vagy bárányhimlőpartikat tartsanak. A szülők összejöveteleket szerveznek fertőző beteg gyerekeknél egészségesek számára, hogy ők is elkapják a fertőzést, miközben nem számolnak a betegség veszélyes következményeivel.

A leggyakoribb fertőzések

A rubeola vagy rózsahimlő a kombinált oltás része. Ez a betegség sem tűnt el Európából. A vírus melegágya Lengyelország, ahol az oltatlan a fiúk között szabadon áramlik a vírusfertőzés. Családtervezés előtt mindenképpen ajánlott, hogy már korábban, a várandósság előtt felvegye a védőoltást a kismama, mert a rubeola nyolcvanszázalékos magzati károsodást okozhat, ha az anya a terhesség ideje alatt fertőződik meg.

A szamárköhögés az újszülöttek rettegett betegsége. A védtelen csecsemőket saját szüleik, nagyszüleik fertőzhetik meg, ezért javasolt családtervezéskor a család oltása. A várandós anyát és környezetét influenza ellen is ajánlatos oltani, mert a betegség súlyos következményekkel járhat az anya fertőzése révén.

A bárányhimlő az egyes esetekben fellépő szövődmények miatt kockázatos betegség, hiszen a gyermekeken kívül a várandós nőkre és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A bárányhimlő miatt a terhesség első három hónapjában fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki a magzatnál.

A pneumococcus baktérium leggyakrabban középfülgyulladást, tüdőgyulladást okoz, de véráramfertőzés útján kisgyerekeknél és időseknél akár gennyes agyhártyagyulladáshoz vezethet. Influenzaszezonban a pneumococcus baktérium elleni védőoltás elsősorban a vírusfertőzés felülfertőződésének megelőzése érdekében indokolt, az influenza elleni oltással együtt.

A hepatitisz vírusok májgyulladást okoznak. A hepatitisz A emberi érintkezéssel, széklet útján étellel és itallal terjed. A vírus még a fagyasztásnak is ellenáll, így akár a szennyezett vízből készült jégkocka vagy fagylalt is veszélyes lehet. A hepatitis B vérrel, nyállal, testnedvvel terjed, és a fertőzöttek közül nagyon sokan csak akkor észlelik a betegséget, amikor már májbetegségük krónikus, visszafordíthatatlan károsodást okoz. Az idült májgyulladás leggyakoribb későbbi következménye a májrák.

A meningococcus baktérium okozza a fertőző, gennyes agyhártyagyulladást, súlyos esetben több szervet érintő vérmérgezést (szepszist). Cseppfertőzéssel terjed, különösen fogékonyak rá a csecsemők, serdülők és a fiatal felnőttek.

További ajánlások

Célszerű beadatni a kullancs terjesztette agyvelőgyulladás elleni védőoltást is. A kullanccsal nemcsak az erdőkben, hanem a városi parkokban, kertekben is lehet találkozni. Ezzel a védőoltással megelőzhető az a súlyos agyvelő- és agyhártyagyulladás, amely 200 ember közül 1–4-nél halált, 5-nél maradandó bénulást okozhat.

A humán papillómavírus – röviden HPV – méhnyakrákot, női és férfi nemi szervek rosszindulatú vagy jóindulatú hámelváltozását okozó, elsősorban szexuális úton terjedő vírus. A védőoltás nem helyettesíti a rendszeres nőgyógyászati és urológiai szűrést. Azoknak a fiataloknak, akik felveszik az oltást, továbbra is el kell járniuk az éves szűrővizsgálatokra.