A szerbiai gazdaság a szokásos kezekben marad. Siniša Malinak, a jelenlegi szerbiai pénzügyminiszternek felajánlották funkciója meghosszabbítását az új kormány összetételében. Véleménye szerint ez egy visszautasíthatatlan ajánlat volt, ezért értelemszerűen elvállalta – írja a Beta.
A pénzügyminiszter szerint a jövő évi választások kiírására legkésőbb április 3-án kerül sor. Elvárásai szerint ez a rövid időtáv hatékonyabb munkavégzésre készteti a minisztereket.
– A koronavírus-elleni harc nem nagy kihívás a fejlett gazdaságú országok számára, ahol folyamatosan új gyárak nyílnak, az államkassza pedig tele van. Ilyen háttérrel könnyebb kórházközpontokat építeni, az egészségügyi dolgozók fizetésének megemelése sem jelent akadályt, de harcolni is könnyebb az általános emberi jogokért, a jogállamért, és küzdeni az ipar erősítéséért – mondta Mali.
A pénzügyminiszter a szerbiai gazdaság felfutását is megemlítette. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslései szerint Szerbia még néhány évvel ezelőtt a gazdasági növekedés terén leggyengébben teljesítő európai ország volt.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
– Ez a kedvezőtlen helyzet megváltozott napjainkra. Az IMF előrejelzése szerint Szerbia az idén már az első helyet foglalja el Európában a gazdasági növekedés, pontosabban a csökkenés mértékét illetően. Aleksandar Vučić elnöknek ambiciózus tervei vannak, azt szeretné, ha ezt a státust jövőre is megtartanánk – jelentette ki Mali.
Szerbia a nehéz világgazdasági körülmények közepette is kitart a juttatások növelése mellett. A minimálbér 6,6 százalékkal, a nyugdíj 5,9 százalékkal emelkedik január elejétől, s a napokban a közszféra dolgozói béremelésének aránya is napvilágra kerül.
Említésre kerültek a tetemes államadósságok is. Mali szerint ezt teljes ellenőrzés alatt tartják, Szerbiának az adóssága sokkal kisebb, mint sok más országé.
– Az államadósság GDP-arányosan 57 százalékos, ez véleményem szerint egyáltalán nem sok, főleg ha számításba vesszük, milyen jelentős, 5,8 milliárd értékű gazdasági intézkedéseket volt kénytelen az állam foganatosítani a járványhelyzet miatt – mondta a pénzügyminiszter.
Mali szerint minden szerbiai lakos számára kedvező jel az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (DFC) érdeklődése az ország iránt. Ennek köszönhetően minden valószínűség szerint több külföldi beruházó érkezik a jövőben.
– A gazdasági reformok mihamarabbi véghezvitele ezért is jelentős, nem várhatunk komoly beruházókat fejlett közlekedési infrastruktúra nélkül, rendezett pénzügyi rendszer nélkül. Jelenleg a gazdasági feltételekről, a kamatlábakról, a hitelek törlesztési határidejéről tárgyalnak a DFC-vel – mondta Mali.
A Szerbia 2025 projekt továbbra is kitűzött cél. Az ígért tervek szerint öt év múlva a szerbiai havi átlagbér eléri a 900 eurót, az átlagnyugdíj pedig a havi 470 eurót.
A pénzügyminiszter hangsúlyozta az ország jelentős aranytartalékait, amely hozzájárulhatna a felelősségteljes gazdasági politikához, megszilárdíthatná a dinár helyzetét, és fegyverként szolgálna az infláció ellen.
– Az arany rekordárakat ér el világszínvonalon. Az infláció szerbiai mértéke, a dinár árfolyama, amely egy világválság közepette sem változik, sokat elárul az ország stabil gazdasági helyzetéről – jelentette ki Mali.
