Alkotni érdemes

Az íráshoz fotógaléria kapcsolódik, amely ITT érhető el. 

A globalizáció napjaink egyik legtöbbet vitatott jelensége, amely egyszerre hordoz lehetőségeket és veszélyeket. Erről szólt a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság idei tudományos tanácskozása is, amelyet a Magyar Tudomány Napja alkalmából tartottak Újvidéken. A rendezvény központi témája a globalizáció társadalmi hatásai volt, s egyben a délvidéki magyar tudományosság egyik legfontosabb éves találkozójaként szolgált.

Szalma József, az MTA doktora, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság elnöke elmondta, hogy a választott téma időszerűsége és sokrétűsége miatt érdemes volt tudományos párbeszédet kezdeményezni.
 

– A globalizáció fogalma ellentmondásos. Egyszerre rejthet előnyöket és kockázatokat. Egyesek szerint a lokalitásban, a helyi értékekben rejlik az ellensúlya, hiszen a társadalom működéséhez ezek járulnak hozzá leginkább – mondta. Hozzátette, hogy a globalizáció nem csupán társadalmi, hanem technológiai és tudományos értelemben is meghatározó folyamat. Az elektronikus média révén ma pillanatok alatt jutnak el az információk a világ bármely pontjára, ami korábban elképzelhetetlen volt.

Szalma kiemelte, hogy a tanácskozás célja nem csupán a globalizáció előnyeinek és hátrányainak mérlegelése volt, hanem annak vizsgálata is, miként fordítható a folyamat a közösség javára.

Az eseményen megemlékeztek a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulójáról is. Szalma Jószef felidézte, hogy Széchenyi István egyévi jövedelmét ajánlotta fel az akkor még csak formálódó Tudós Társaság javára, ezzel megteremtve a magyar tudományos élet intézményes alapjait. 

– Ez a gesztus ma is példaként szolgálhat mindazok számára, akik hisznek a tudás és az alkotás erejében, hiszen a tudomány iránti elhivatottság és a közjóért végzett munka időtálló értékek – tette hozzá.

A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság idén fennállásának 25. évfordulóját ünnepli.

– Az elmúlt negyed évszázad során több mint ötven kötetet jelentettünk meg, amelyek a tudomány számos területét ölelik fel. A kutatók egyben tanárok is, akik a fiatalokat ösztönzik a tudás és az értékteremtés útján. A közösség pedig tudja, hogy létezünk – és ez önmagában is azt üzeni, hogy alkotni érdemes – zárta gondolatait az akadémikus.

A tanácskozás megnyitóján Szalma mellett ifj. dr. Bagi Ferenc, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora és a Tartományi Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Titkárság segédtitkára is köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy a konferencia 23. alkalommal történő megszervezése önmagában is komoly eredmény.

– A rendezvény különlegessége a multidiszciplináris jellegében rejlik. Míg sok konferencia egy-egy szűk témára koncentrál, itt a különböző tudományágak képviselői megismerhetik egymás munkáját, eszmét cserélhetnek, és új ötletek, projektek születhetnek. A modern kutatások gyakran több tudományágat ötvöznek, és több intézményben dolgozó szakemberek együttműködését igénylik – mondta dr. Bagi.

A professzor az elmúlt évtizedek technológiai fejlődését is felidézte.

– Fekete-fehér televízió, magnó, kazetta, az első számítógépek, az internet megjelenése, ma pedig a mesterséges intelligencia. Ezek az óriási változások mind a tudomány és a technológia előrelépésének köszönhetők – tette hozzá.

Bagi hangsúlyozta, hogy a konferencia nemcsak a tudományos párbeszédet, hanem a közösségépítést is szolgálja. 

– Lehetőségünk van megismerni egymás munkáját, ötleteket cserélni, új projekteket indítani. Ahogyan Szent-Györgyi Albert mondta: látni, amit mindenki lát, és olyat gondolni, amit senki sem gondolt még – ez a tudomány lényege.

A tanácskozásnak magyarországi vendégei is voltak, köztük Dr. Sándor István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára. Előadásában A globalizáció hatásai a magyar magánjogra címmel a nemzetközi események és változások hatását vizsgálta a magyar civil és polgári jogra.

– Kutatásom középpontjában az áll, hogy az elmúlt évek nemzetközi történései miként alakították a magyar magánjogot, különösen a kereskedelmi jog és a társasági jog területén. Két fő szempontból közelítem a témát: egyrészt az elkerülhetetlen nemzetközi hatások beépülését a magyar jogrendszerbe, másrészt azt, hogy az ilyen külföldi minták adaptálása során mire kell figyelni. Fontos, hogy a magyar magánjog ne pusztán szolgai másolata legyen a nemzetközi jogi példáknak, hanem az újdonságok átvételét mindig a helyi sajátosságok és az egyedi igények figyelembevételével valósítsuk meg – magyarázta a kutató.