2021. március 6., szombat

Hasonlóan, hátrányos helyzetből

A választásokról nagyjából egyformán tudósított a többségi és a kisebbségi sajtó – Háttérbe szorult a tartományi megmérettetés

Hogyan tudósítottak a kisebbségi médiumok a választások előtt és azt követően? Ezzel a kérdéssel foglalkozott a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete (NDNV) a Zoom platformon megtartott csütörtöki konferenciája, melyen a vajdasági nemzetiségek sajtótermékeinek hozzáállását vizsgálták az ezzel kapcsolatos publikáció megjelenése kapcsán, a kiadvány
szerzőinek hozzászólásaival. Smiljana Milinkov, a Bölcsészettudományi Kar Média Tanszékének asszisztense, az elemzés egyik készítője véleményének adott hangot: a kisebbségi média tudósítása nem különbözött lényegesena többségi médiában látottaknál.

Ezt lehet szerencsétlen körülményként is kezelni, tette hozzá, hiszen jellemzően meghatározott politikai szervezetek voltak jelen a híradásokban a többségi és a kisebbségi sajtó esetében
is. Ami a hírek tartalmát illeti, elsősorban a közlemények átadására, a
nyilatkozatok közlésére szűkültek ezek a beszámolók, meglehetősen kevés volt az elemző céllal létrehozott tartalom, állapította meg. A politikusok kihasználták a tisztségüket arra, hogy a kampányban megjelenhessenek a médiában, sok olyan esemény, látogatás volt, amelyről nehezen lehetett eldönteni, a tisztségből fakadó kötelezettségről vagy egyszerű kampányrendezvényről volt-e szó. A szakértő szerint megfigyelhető volt még egy trend: az elmúlt választások során a legkevesebbet a vajdasági tartományi parlamenti voksolással foglalkozott a média. Mint mondta, a kampány szinte egészét a köztársasági és helyi megmérettetésre építették a pártok, ezt követte a média is a tudósítások
során. Elemezte azt is, hogy milyen volt a nemek közötti megoszlás, s megállapította, hogy a nők számára garantált képviselőhelyektől függetlenül a beszámolókban még mindig lényegesen többször szólaltak meg férfiak.
A nemzeti tanács által alapított magyar nyelvű kisebbségi médiával foglalkozott a tanulmányban Pressburger Csaba, annak szerzője.
A konferencián bírálta azokat a törvényes megoldásokat, amelyekkel a nemzeti tanácsokra ruházták át a kisebbségi sajtó alapító jogait, ez a megoldás ugyanis szerinte nem garantálja az adott sajtótermék szabadságát és a szerkesztőség integritását. A Magyar Szó napilap igazgatásáról szólva elmondta, annak igazgató- bizottságának
tagjai kétharmad részét független jelölteknek kell alkotniuk, szerinte azonban e függetlenség sem vehető biztosra akkor, ha a kinevezést a nemzeti tanácsnak kell jóváhagynia.
Megállapította, hogy nem kezdődött meg az új, 2020 elején elfogadott médiastratégia alkalmazása a magyar médiában, magyar nyelvű médiastratégia pedig jelenleg sajnos nem létezik,
még 2016-ban lejárt ugyanis a
korábbi.
A Dinko Gruhonjić, az NDNV programigazgatója által moderált beszélgetésen Šinković Norbert, az egyesület elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az ősz nem a legszerencsésebb a kisebbségi újságírás szempontjából, hiszen a vajdasági közszolgálati médiában mintegy száz munkatársunk maradt váratlanul szerződés nélkül. Közölte, hogy az NDNV a továbbiakban is figyelembe veszi, hogy a kisebbségi sajtónak legalább annyi gonddal meg kell küzdenie, mint a többséginek, s a jövőben is célja lesz segíteni az azokban dolgozó kollégák professzionális fejlődését, munka jellegű nehézségeit is.