Fontos telefonszámok Vajdaságban

Vajdasági Közegészségügyi Intézet 021/4897-800, 064/8028-894 és 064/8028-895 Zombori Közegészségügyi Intézet 025/412-888 és 062/1956-866 Pancsovai Közegészségügyi Intézet 013/322-965 és 062/886-9721 Mitrovicai Közegészségügyi Intézet 022/610-511, 064/8092-911 és 064/8092-938 Szabadkai Közegészségügyi Intézet 024/571-333 és 064/1009-276 Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 0230/421-102, 062/8833-841 és 062/8833-877 Nagybecskereki Közegészségügyi Intézet 023/566-345 és 069/210-1102

Bővebb információkért kattintson ide

RÁFORDÍTÁSOK

Balkanizáció és fragmentáció

Tóth Péter

2020. szeptember 22., 14:19

Kommentek száma 0 

Nouriel Roubini akkor vált igazán híressé, amikor utólag kiderült, hogy egyike volt azon ritka közgazdászoknak, akik figyelmeztettek a 2008-as válság kitörésére, miközben még senki sem hitt benne. Azóta is időről időre közzéteszi gondolatait az előttünk álló kockázatokról. Elméletileg azt is mondhatnánk, elég csak borúlátó jóslatokat megfogalmazni, aztán ha még netalán be is jönnek, az ember még híres is lehet. Roubinit azonban ennél sokkal komolyabban kell venni, hiszen jóslatai nem légből kapottak, hanem a felismerhető trendek alapján, tudományos alapokon megfogalmazott meglátások eredményei. Már a koronavírus kitörését követően Roubini úgy vélte, a most kibontakozó folyamatok elvezethetnek a deglobalizációhoz, miközben a pandémia tovább gyorsítja a balkanizáció és a fragmentáció irányába mutató, már korábban is felismerhető trendeket.

Van rá esély, hogy a járvány utáni világunkat is a korlátozások fogják jellemezni az áruk, a szolgáltatások, a tőke, a munkaerő, a technológia, az adatok és az információ áramlása terén. Ez már megmutatkozott az orvosi eszközöket gyártó és a gyógyszeriparban, valamint az élelmiszeriparban. A kormányzatok jobb híján exportkorlátozásokat és más protekcionista intézkedéseket vezettek be, válaszul a válságra.

Béremelés nehéz időkben

A szerbiai polgárok a nehéz időszak ellenére a nyugdíjak és a bérek emelésében bíznak. Konkrét összegek, százalékok azonban még nincsenek, csak a jövő évi minimálbért határozták meg. Januártól 32 126 dinár lesz a szerbiai nettó minimálbér, ez 6,6 százalékos növekedésnek felel meg. A munkaadók szerint a most meghatározott szint is magas a rendkívüli körülmények között. Szerbiában 350–370 ezren dolgoznak minimálbérért, amelyből igen szerényen lehet csak megélni. A munkáltatók számára az adómentes jövedelemrészt 16 300 dinárról 18 300 dinárra emelik januártól.

A korábban meghatározott merész célok a kormány tagjai szerint továbbra is érvényesek. A munkaügyi miniszter hangsúlyozta, hogy továbbra is a bérek és a nyugdíjak 2025-re betervezett emelése a kormány célja. Korábban azt ígérték, hogy az átlagfizetés addigra Szerbiában 900 euróra nő, az átlagos nyugdíj pedig eléri a 440 eurót. A nyugdíjszámításnál a svájci modellt alkalmazzák, ami azt jelenti, hogy 50 százalékban a bérek és 50 százalékban az infláció alakulása határozza meg a növelés mértékét.

Szerbiában az első negyedévben 5 százalékos GDP-növekedést jegyeztek, a második negyedévben pedig 6,5 százalékos csökkenést. Mivel nem vezettek be újabb korlátozásokat, abban bízhatunk, hogy a harmadik negyedévben kitart, illetve ismét erőre kap a lendület, az évet pedig pluszban vagy minimum, úgynevezett pozitív nullán zárhatjuk. Közismerten a mezőgazdaság adja a GDP mintegy 10 százalékát, ami viszonylag nagy arány. Mivel jó kukoricatermés ígérkezik, remélhető, hogy az agrárium is hozzájárul a recesszió elkerüléséhez. A mezőgazdasági miniszter szerint az országnak a következő két évre elegendő élelme van. Az idei kukoricatermés értéke pedig akár az egymilliárd eurót is elérheti. Szerbia egész területén átlagban 8 tonnára számítanak hektáronként. Kukoricát az idén 995 ezer hektáron termesztenek.

Mélyreható társadalmi változások

Vannak olyan vélemények, és valóban vannak arra utaló jelek is, hogy a demokráciával szembeni ellencsapások is erősítik a kibontakozóban lévő trendeket. A populista vezetők pozícióit egyrészt erősítheti, ha ellenségképet tudnak felrajzolni, másrészt gyengítheti az, ha a gazdasági eredmények nyomán csökken a lakosság életszínvonala. Az amerikai elnökválasztás időpontjához közeledve a kíbertérben zajló háború fokozódása várható.

A koronavírus-járvány rámutatott, hogy még több forrást kell az egészségügyi rendszerre fordítani. A társadalom elöregszik, így az egészségügyi kiadásoknak a jövőbeni finanszírozása továbbra is egyre nagyobb igényeket támaszt. Erre stabil forrásokat kell találni, mert különben komoly társadalmi megrázkódtatásokhoz vezethet.

Várható fejlemény még, hogy a vírusválság idején tapasztalt, az ellátási láncokat érő sokkhatások kivédése érdekében a fejlett gazdaságok cégei visszaköltöztetik a kihelyezett termelésüket a világ alacsony munkaerő-költségű régióiból a magasabb költségű piacokra. Az automatizáció üteme is jelentősen felgyorsulhat. A munkaerőpiacon pedig ennek a folyamatnak is trendfordító hatása lehet.

A szomszédos országok tapasztalatai azt mutatják, megtörténik, hogy a gazdaság szereplői és a politikusok elbízzák magukat, amikor azt gondolják, hogy enyhe korlátozásokkal a járvány kordában tartható. Komoly átoltottságra nemigen van esély 2021 tavasza vagy nyara előtt, ezért kérdéses, mi jön még a télen.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége