Kedvezőtlen hírt kapunk a koronavírus-járvány megfékezésének svéd mintájáról. Összehasonlítva a 2020. év első hat hónapjának elhalálozásait az elmúlt 100 év elhalálozási számával, ebben az északi államban az idei első fél év több mint 6000 fővel kiemelkedett az elmúlt 100 év kimutatásaiból. A nyájimmunitás messze elmaradt a vártnál, a megszerzett 7,6% édes kevés az őszre várható második hullám leküzdésére. Tehát a svéd, „különutasként” kezelt védekezés, amelynek atyja az ország fő epidemiológusa, Anders Tegnell, végleges kudarccal zárult. A passzív védekezési módszer, amit a világ jóformán valamennyi országa ma is szorgalmaz – a távolságtartás, a szigorú higiénia, a maszka használat és a „maradj otthon!" felhívás –, akkor vezetne a Covid–19-járvány végleges megállításához, ha minden ember, szó szerint a világ 7,7 milliárd embere, betartaná legalább egy-két hónapon át. De sajnos úgy állunk ezzel, mint Arsen Dedić világszerte ismert: „Kad bi svi ljudi na svetu…” dalával, amely arról szól, ha minden gyermek és minden felnőtt nemet mondana a háborúnak, a világon eluralkodna a béke. Ez utóbbiban még a fennálló „nyájimmunitás” sem segített mind a mai napig.
A világ a nehezebben járható, úgy is mondhatnánk, veszélyesebb utat választotta a járvány leállítására, a soha nem látott gyorsasággal előállított védőoltást. A médiák többnyire öt ország öt védőoltásáról visszhangoznak, amelyek közül egy-kettő akár ez év őszére, de valamennyi a jövő év elejére először sürgősségi, legveszélyeztetettebb populáció számára kereskedelmi forgalomba kerülhet. Ez is elképesztő gyorsaság, ha tudjuk, hogy egy valamire való védőoltás kifejlesztésére és engedélyezésére eddig tíz évet vártunk.
Legkorábban, augusztus közepén, elsőként egy orosz hírügynökség jelentette be a Szputnyik V elnevezésű védőoltás gyártásának kezdését. Ezt a gyorsaságot a világ vezető szakemberei kétkedéssel fogadták, mondván, hogy az orosz szakemberek átugrottak néhány kötelező kísérletet, közülük is a leglényegesebbet: a nagy létszámú (30 000–40 000), emberekkel végzett teszteket és azok kiértékelését mind pozitív, mind negatív, azaz a mellékhatások számbavételének tekintetében. Az orosz tudósok azzal védekeznek, hogy ma már meghaladtuk a múlt technikai nívóját, az utóbbi évtized ugyanis olyan biotechnológiai eszközöket teremtett, amelyek akár tízszeresére felgyorsítják a kutatásokat. Messze vagyunk már attól a technikától – mondják –, ahogyan a BCG-védőoltást 13 év alatt létrehozták: a bacilus számára kedvezőtlen epekivonatban szaporítva éveken át, amíg a korokozó el nem vesztette virulenciáját. Hivatkoznak még a SARS elleni védőoltás fejlesztésén elért tapasztalatokra is. Putyin lányának beoltása a világ szemében se nem oszt, se nem szoroz a védőoltás megbízhatóságában. Mindent egybevetve, a szakemberek kétkedését csak egy átfogó, minden részletet felfedő tudományos publikáció közlése enyhítheti.
Másodikként engedélyezték Kínában az Ad5-nCOV elnevezésű védőoltást. Szintén keveset tudunk róla, még legtöbbet a China Dailly című pártlap árult el róla. Ezek szerint ötféle ellenanyaggal kísérleteznek, s ezek közül az egyik egy kémiailag gyengített vírust tartalmaz hatóanyagként. Ezt a szert 2036 önkéntesen tesztelték, káros mellékhatásról nem érkezett hír, de eredményességéről sem sokat tudunk. Az augusztus közepén érkezett jelentés szerint a kínai hatóságok hivatalosan elfogadták a fent megnevezett védőoltást kifejlesztő intézmény szabadalmi kérvényét. Nem sokkal később megtudtuk, hogy Szaúd-Arábiában megkezdték a klinikai kísérletek harmadik, azaz utolsó klinikai kísérleti fázisát a szabadalmazott kínai vakcinával. De Brazília, Chile és Oroszország is hajlik a kínai védőoltás széles körű tesztelésére.
Negyedikként szólunk a hozzánk legközelebb álló, az Európai Unió által is támogatott, immár 300 millió példányban lefoglalt oxfordi védőoltásról, amelyet az Egészségügyi Világszervezet is támogat, széles körű tesztelése az amerikai, európai és az afrikai kontinens több államában folyik egyidejűleg, ami elengedhetetlen a kontinensek klímájának eltérő jellege miatt. A Gyógykalauzban már hírt adtunk erről az ígéretesnek bizonyuló védőoltásról, amelynek nagy előnye, hogy várhatóan egyszeri oltást igényel, ritka mellékhatásai ismeretesek, és köznapi gyógyszerekkel is könnyen kezelhetők. Az oxfordi kutatok nyílt kártyákkal játszanak. Becsületesen beismerik, hogy az oltóanyag gyors fejlesztését az állatkísérletek kihagyása révén érték el, a WHO egyedi engedélyével. Véleményem szerint ez az oltóanyag áll a legközelebb mihozzánk, lévén, hogy európai országban élünk.
Végül említsük meg az USA-ban, a Pfizer és a Modena gyógyszergyárak fejlesztés alatt álló vakcinakészítményeit is, melyek már késői, III. szakaszú tesztfázisban járnak, és már néhány száz embert beoltottak vele. A koronavírus elleni védelemhez ez esetben két oltás szükséges. A cégek már az árat is megszabták, a két oltóanyag 15 dollárba kerül. Mint látjuk, a kutatások szélsebesen zajlanak, de a média híradásaival bánjunk csínján, minden ígéret ellenére szerintem csodaszámba megy, ha mi itt a balkáni államokban elkezdhetjük a veszélyeztetett populáció átoltását a jövő év februárjában-márciusában.
