2024. április 27., szombat

Termeljünk gyógynövényt!

Nem a járvány az egyedüli ok nagyszüleink gyógymódjainak elsajátítására

Az elmúlt hónapok során az egészségi állapotunk megőrzése központi szerepet kapott életünkben a koronavírus-járvány kitörése miatt. Egyes források szerint a vitaminok mellett a gyógynövények iránt is fokozódott az érdeklődés, olyannyira, hogy többen is elgondolkodtak a gyógynövénytermesztésről.
Az újvidéki biotermékeket forgalmazó üzletekben az elárusítókat arról kérdeztük, tapasztaltak-e valami változást a keresletben. A legtöbb helyen ugyanazt válaszolták: a járvány kitörésekor az emberek szinte megrohamozták az üzleteket, az élelmiszerek közül válogatás nélkül mindent felvásároltak, viszont a gyógynövények iránt nem nőtt meg a kereslet. Néhány boltban ugyanakkor kiemelték, a gyömbér és az édesgyökér az immunrendszer erősítő hatása miatt egy rövid ideig nagyon kelendő volt. A piacokon a gyógyfűárusok beszámolója sem különbözött említésre méltóan: kereslet van a gyógyfüvek iránt, de nem éreznek drasztikusabb fogyasztást a járvány ideje alatt.

FOKOZÓDÓ ÉRDEKLŐDÉS

A törökkanizsai Mihók Szilvia már hosszú ideje az adai piac állandó vendége. Nyolc éve foglalkozik gyógynövény-készítményekkel, saját termékeit Naturalis Handmade Cosmetic néven árulja. Kínálatában szappan, tea, tinktúra, kenőcsök, több fajta méz, olajos, alkoholos kivonatok is vannak. Minden terméket a családja segítségével készíti, a növényeket a természetben gyűjti, illetve otthoni kertjében termeszti. Szülei és nagyszülei még gyerekkorában avatták be a gyógynövények felhasználásának titkaiba – a felmenők nem éltek az orvosságokkal.
Elmondása szerint a járvány kitörése óta, egy picit, mintegy 10 százalékkal megnövekedett a kereslet, leginkább a szervezet ellenállóképességének erősítését szolgáló termékek fogynak jobban.
– Enyhén növekszik a gyógynövények iránti kereslet, de ez független a járványtól. Egyre többen nyitnak a természetes termékek irányába. Megjelent egy tudatos vásárlói kör, aki odafigyel az életminőségére, megbízik a gyógynövények hatásában, sőt olyanok is vannak, akik igyekeznek mellőzni az orvosságokat – mondta Szilvia.


A gyógynövények iránt általában idényjellegű az érdeklődés, télen jobban viszik a gyulladáscsökkentő, vagy a megfázásra alkalmas termékeket. Fájdalomcsillapító hatása miatt viszont mindig aktuális a fekete nadálytő, de igen keresettek a méregtelenítő hatású termékek, például a csalántea-kivonat is.
– A növények körülbelül 80 százaléka valamilyen gyógyhatással rendelkezik, de minden amit túlzásba viszünk, akár méreg is lehet. Nem kell külföldről beszállítani a hangzatos márkanevű termékeket sok pénzért, mert a környezetünkben egész évben megterem minden olyan gyógynövény, amire szükségünk lehet, például a csalán, a dió, a cickafark, az orbáncfű, a kakukkfű, a zsálya, a kamilla és a hárs is. A galagonya szív- és érrendszeri problémákra alkalmazható, a medvehagyma tisztítja a vérereket, de erősíti az immunrendszert is. Hasonló a tulajdonsága mint a fokhagymának, csak sokkal erősebb – közölte a füvesasszony.
Szilvia megállapítása szerint a legfelkapottabb tinktúra a tyúkhúr, ez az a tipikus gyógynövény, amit sokan kikapálnak, pedig erősíti és energiával tölti fel a szervezetet. Igen közkedvelt a sportolók körében is, mert növeli a fizikai aktvitást, tisztítja a vérereket, csökkenti a koleszterinszintet, a vesét a homoktól, az epét a kőtől.
– A tinktúra gyógynövénykivonat, esszencia, belső használatra alkalmas, néhány cseppet kell vízben feloldva meginnunk. Az elkészítésük időigényes, 2-4 hétig áztatjuk a növényeket alkoholban, például almapálinkába, és naponta rázzuk a növényeket, szűrjük a vizet – osztotta meg velünk a fortélyokat Szilvia.
Szavai szerint a körömvirágkrémet régen öreganyáink úgy készítették, hogy leszedték a friss körömvirágot, zsírban megsütötték, leszűrték, de ezzel az eljárással elég rossz minőségű krémet kaptak, mivel a növény egyes alkotóelemei károsodtak. Beszélgetőtársunk hidegen sajtolt napraforgóolajba áztatja és hagyja napon állni a körömvirágot, majd szűréskor keveri össze a növények aktív részeit, az arányok pedig attól függnek, hogy milyen problémára készül a kenőcs. A gyógynövénytermelő szerint a betegségre úgy is gondolhatunk mint az egészség hiányára.
– A cél mindig a betegség elkerülése kell hogy legyen, naponta tenni kell az egészségünkért. Heti több alkalommal járjunk ki a természetbe, a napi félóra séta már nagyon sokat segít. Óvakodjunk a permetezett termékektől és a hús mennyiségére is figyeljünk oda – osztotta meg tanácsait Szilvia, aki azt is hozzátette, hogy a járvány talán jó lesz arra, hogy újraértékeljük a körülöttünk lévő világot és az örökös rohanás helyett ismét az igazán fontos dolgokra figyeljünk.

AZ ELFELEDETT IPARÁG

A gyógynövények iránti érdeklődés előretörése már a járvány előtti években is szemmel látható volt, jegyezte meg Szabó Tamás magyarkanizsai élelmiszeripari mérnök. Néhány évvel ezelőtt a zöldségpiacokon a klasszikus árun, például a krumplin, paradicsomon, paprikán, hagymán kívül alig volt valami más, napjainkban viszont nem lepődünk meg, ha kakukkfüvet, szurokfüvet (oregánó), levendulát is látunk az asztalokon.
– A járvány megjelenésekor Kispiac környékén megnövekedett az érdeklődés a szegfűszeg iránt. Sokan jöttek be a faluról és több üzletben is keresték ezt a fűszernövényt, amely egyébként nagyon jó gyulladásokra és nagyszüleink is rágták a különféle bajok ellen. Az emberek igyekeztek védeni magukat ahogyan tudták, egyesek gyulladáscsökkentő hatása miatt kezdték el a zsályateát fogyasztani – mondta a szakember.
Szabó Tamás véleménye szerint az emberek nyitásához a természetes gyógymódok és növények iránt jelentősen hozzájárult az interneten található egészségközpontú portálok népszerűsége. Szavai szerint közvetlen környezetében egyre többen és egyre intenzívebben kutatnak a természetes gyógynövények iránt, alkalmanként gyűjt magának, illetve a kertjében termel.


– Azt a korszakot éljük, amikor újból fel kell térképeznünk mi áll a rendelkezésünkre és azt mire tudjuk felhasználni. A füvesemberek eltűntek és a tudás jelentős része is velük elveszett. Sokan kutatnak most, köztük én is e tudás után, nem is tudjuk mennyi érték van körülöttünk. A pásztortáskából salátát lehet csinálni, de legtöbben gyomnak nézik és kikapálják, a nyárfa virágjából teát készíthetünk, alándzsás útifű a darázscsípésre jó, a körömvirág az égési sérülésekre, és még hosszasan lehet sorolni, hogyan megyünk el az értékes növényeink mellett – mondta Tamás.
Beszélgetőtársunk tanácsa szerint a gyógynövényeket olyan helyen gyűjtsük, ahol nincs intenzív emberi tényező, lehetőleg kerüljük az autóút szélét. Egy udvar viszont már alkalmas lehet arra, hogy cickafarkot, levendulát, bazsalikomot, fekete berkenyét ültessünk.
– Van kereslet a gyógy- és fűszernövényekre, termelésük pedig nem túl összetett feladat, hiszen többnyire igénytelen növények. Nem kell nekik jó minőségű föld, sem túlzottan különleges feltételek, csupán kapa és idő. Bánát egyébként ideális hely a gyógynövények termelésére. Amíg létezett a Menta gyár, termeltek is kamillát, mentát, de nagyon jók a feltételek a szurokfű, csicsóka, articsóka számára is. Azonban tönkrement a gyár és a mechanizáció is odaveszett. A termelőgeneráció kihalt és a tudás is eltűnt. Az egész terület azóta sincs rendesen kihasználva szervezetlenség miatt – mondta a szakember.
Az ország azonban külföldről szállítja be azokat a gyógynövényeket, ameyek itthon is megteremnek, s bár az elvárt követelményeknek megfelelnek, de minőségben mégis alulmaradnak. Tamás szerint az itthoni termelést ismét fel lehetne lendíteni, mert piac és igény is van rá. Addig is, a legjobb ha magunknak termeljük, vagy a természetben gyűjtjük a gyógynövényeket, illetve felvásároljuk az utca füvesasszonyától – ha még találunk ilyet.
A gyógynövények iránti kereslet valóban megélénkült – még ha nem is a járvány ennek a kiváltó oka. A termelés elindulásáról még nem beszélhetünk, pedig minden feltétel adott ehhez Vajdaság területén, csak bátor vállalkozókra van szükség a vidéken az elfeledett iparág ismételt beindításához.