Folytatódnak a kis- és középvállalkozásokat támogató gazdaságvédelmi intézkedések. Néhány héttel ezelőtt még maga a pénzügyminiszter is borúlátóan nyilatkozott ennek lehetőségéről, ám a múlt héten egyre több jel arra mutatott, hogy folytatódik a minimálbérek folyósítása, még ha nem is a teljes összegben.
Siniša Mali pénzügyminiszter szerdán adott nyilatkozatában a hazai médiának a tervezett intézkedésekről beszélt. A tervek szerint a kormány mai, csütörtöki ülésén dönt a gazdasági segélycsomagok folytatásának jogi keretéről.
A pénzügyminisztérium közleménye szerint a segélycsomag biztosítja a minimálbér 60 százalékának kifizetését augusztus és szeptember hónapokra, valamint egy hónapos haladékot is lehetővé tesz az adók és járulékok befizetésére a cégek számára.
– Ez alkalommal az állam 66 milliárd dináros segélycsomagot irányozott elő a kis- és középvállalkozások megsegítésére. Amennyiben azokat az adatokat vesszük alapul, amelyek alapján a júliusi minimálbért fizettük ki, akkor 50 ezer dolgozó szorulna rá az 155 euró értékű juttatásra, amit két hónapon keresztül kapnának – jelentette ki a pénzügyminiszter.
Mali kiemelte, a gazdasági segélycsomag második fordulója újdonságot is tartalmaz, aminek a papírmunka leegyszerűsítése mellett a pénz folyósításának a gyorsítása is a célja.
Siniša Mali (Fotó: Beta)
– Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, amelyek július folyamán is átvették a foglalkoztatottak számára kiutalt pénzt, nem szükséges újra bejelentkezniük az intézkedésre, mert automatikusan megkapják a 60 százalékos minimálbért a dolgozóik számára – hangsúlyozta a miniszter.
Az új gazdasági csomag a frissen alapított a cégeket is érinti. Azoknak a vállalatoknak, amelyek július 20-a után nyitották meg kapuikat, viszont feltétlenül szükséges az eddigiekben is ismert lépések megtétele. Ezeknek a cégeknek szeptember 15-éig kell átadniuk az adóbevallást, 2021. január 5-ére jegyzett futamidővel a jövedelem- és járulékadóra. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a vállalatok is, amelyeket a rendkívüli állapot bejelentése után hoztak létre, vagyis március 15-e után, ezért nem voltak jogosultak a gazdasági segélycsomagra.
A gazdasági intézkedés elindításának célja a munkahelyek megtartása, a cégek terheinek könnyítése a gazdaságilag igen passzív időszakban. A juttatások természetesen ismét kötelezettséggel is felruházzák a cégeket.
– Azok a kis- és középvállalkozások, amelyek igénylik a Szerb Köztársaság gazdasági intézkedéseit, kötelesek az elvárások teljesítésére is. Akik már igényelték a segélycsomagot, azok számára ismeretes, hogy nem élhetnek a felmondás lehetőségével az utolsó minimálbér kifizetését követő három hónapon keresztül. Az új gazdasági intézkedéssel ezt az időintervallumot meghosszabbítjuk az év végéig, tehát az a cég, amely él az állami segítséggel, nem adhat felmondást dolgozóinak az idén – mondta Mali.
A pénzügyminiszter hatásosnak tartja a gazdasági intézkedést, hiszen ennek köszönhetően a magánszektorba szinte a teljes foglalkoztatást sikerült megőrizni, és a munkavállalók száma legfeljebb 10 százalékkal csökkent. A kedvező eredmény jól látható abból az adatból is, hogy az év elejétől július 30-áig több fizetés lett kifizetve, mint a múlt év ugyanezen szakaszában.
Az ország gazdasági mutatói a világon uralkodó helyzethez viszonyítva kedvezőek, Szerbia jó úton halad a pénzügyi fellendülés felé. Az állam által indított 5,1 milliárd euró értékű gazdasági intézkedés már részben visszaáramlott az államkasszába, s jelenleg az sincs kizárva, hogy július végéig az eredetileg előirányzott költségvetési terv sem változik – fejtette ki a pénzügyminiszter.
Szerbia a jelenlegi gazdasági stabilitását a szakértelemmel vezetett pénzügyi politikájának köszönheti, aminek a segítségével a makroökonómiai stabilitást is elérte – tette hozzá.
– A nyugdíjaknak és a közszférában dolgozók bérének a kifizetése stabil, a polgárok tehát nyugodtak lehetnek, aggodalomra semmi ok. Az elvárásaink szerint hamarosan a magánszféra is megerősödik, és könnyebben néz szembe a járvány okozta kihívásokkal – mondta Mali.
A legrosszabb forgatókönyvet az ország azon megszorító reformoknak köszönheti, amiket 2014-ben kellett bevezetni.
– Az első negyedévben Szerbiának voltak a legkedvezőbb mutatói egész Európában, számításaink szerint az sem lehetetlen, hogy ezeket a kedvező tendenciákat az év végéig tudjuk tartani. A mostani helyzet teljesen más, mint ami korábban, a válság ideje alatt uralkodott, hiszen akkor az ország rosszul állt anyagilag, és emiatt nem tudott megfelelően reagálni a válságra – nyilatkozta a pénzügyminiszter.
Mali beszélt az olyan további fontos beruházásokról is – például a napokban bejelentett Belgrád–Niš gyorsvasút megépítéséről –, amelyek jelentősen hozzájárulnak a gazdaság megszilárdulásához.
– Mindössze egy órára és húsz percre lesz szükségünk ahhoz, hogy Belgrádból Nišbe érjünk vonattal. Ez sokat jelent majd nemcsak a polgárok számára, hanem az ipar fejlődését illetően is, mert gazdaságstratégiai szempontból ez igen fontos közlekedési vonal lesz, amely új munkahelyek, gyárak megnyitásához fog hozzájárulni. Szerves része a Szerbia 2025 projektnek, aminek megvalósításától nem állt el az állam. Ezek szerint a tervek szerint mindössze öt év múlva Szerbiában az átlagfizetés 900 euró, a nyugdíj pedig 430 euró lesz – jelentette ki Siniša Mali.
