Bár az ismert NBA-edzők zöme játékosi pályafutással is dicsekedhet, mi több, egyesek kimondottan sikeresek voltak, mégsem ritkaság, hogy a kispadra olyanok üljenek, akik kosarazóként alig, vagy nem is szerepeltek. A leghíresebb bizonyára a Boston egykori mestere, Red Auerbach, és ide sorolható Charles Jerome „Chuck” Daly is, aki 90 éve a mai napon született, és előbb a főiskolai ligákban szerzett nevet, majd a Detroit Pistonsszal két bajnoki címet nyert, végül őt illette a megtisztelés, hogy az 1992-es barcelonai olimpián az egyetlen igazi amerikai Dream Teamet irányítsa a könnyűszerrel megnyert aranyéremig.
Chuck Daly 1930. július 20-án a pennsylvaniai Kane városkában született Earl és Geraldine Kane gyermekeként. Az elemi és a középiskolát is ott végezte, az egyetemi tanulmányait pedig a ferencesek St. Bonaventure magánegyetemén kezdte, de egy év után átment a Bloomsburg egyetemre, ahol 1952-ben szerzett oklevelet. Ezután két évet szolgált a hadseregben, egy évre rá pedig a Punxsutawney középiskolában kezdte meg az edzői pályafutását, amely negyvennégy éven át tartott. Első munkahelyén nyolc évig maradt, majd magasabb szintre váltott, és college-edző lett a híres Duke-on. Hat éven át volt ott segédedző, 1969-től 1971-ig a Boston College, majd hat éven át a Pennsylvania egyetem vezetőedzője volt. College és egyetemi szinten kilenc különböző titulust nyert, előzőleg a középiskolák bajnokságain tíz figyelemre méltó eredménye volt. A Penn-nel nagyszerű 125:38-as mérleget jegyzett, és külön sikerként jegyezték, hogy túlnyomórészt saját nevelésű játékosokkal szerepelt.
Daly huszonkét éves tapasztalattal került az NBA-be. Három évig a Philadelphiában segéd volt, majd első önálló munkája a Clevelandben kudarcot vallott. Onnan jutott a Detroithoz, amely korábban soha nem tudott pozitív mérleget felmutatni az alapszakaszban, Dalyval azonban zsinórban kilencszer jutottak be a rájátszásba. 1988-ban a Lakers ellen bukták el a nagydöntőt. 1989-ben visszavágtak a Lakersnek, 1990-ben pedig a Portlandet verték a döntőben. A legjobb edzői idénye az 1988/89-es volt, amikor az alapszakaszban és a rájátszásban a 99 meccsből a Detroit 80-at nyert meg.
A pályafutás csúcsa a Dream Team volt, azután tv-kommentátor lett, a New Jersey és az Orlando csapatánál eltöltött két-két év – bár négyből háromszor is eljutott a rájátszásba – már nem az nagykönyvbe való teljesítménynek számított. Daley az NBA-ben 1075 meccsen irányított, amiből 638-at megnyert.
A kilencvenes években Daly már betegeskedett, és 1999-ben, az Orlando kispadjáról vonult nyugdíjba. Tíz évvel később, 2009 márciusában hasnyálmirigyrákot állapítottak meg nála, amelynek következtében két hónap múltán, május 9-én 78 éves korában hunyt el a floridai Jupiterben.
Chuck Daly kétszer került be a Halhatatlanok Csarnokába. Előbb 1994-ben az edzői pályafutása elismeréseként, majd 2010-ben, immár posztumusz, a Dream Team közös elismeréseként. Az NBA-ben róla nevezték el az edzői életműdíjat.
