A járvány az élet minden területét átalakítja. A környezetvédelemmel és a klímaváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos trendek is megfordulhatnak. Jó és rossz irányban egyaránt. Aztán, hogy összességében mit hoz mindez, az már nehezen mérhető fel.
Az úgynevezett zöldtechnológiák fejlődése és széles körű elterjedése a járvány következtében kialakuló gazdasági nehézségek miatt jelentősen lelassulhat. Azt szokták mondani, hogy bolygónk fellélegezhet, mert csökkent a károsanyag-kibocsátás, kevesebbet utaznak az emberek. Ugyanakkor áttételesen viszont mégsem légezhet fel a bolygó. Az is lehet, hogy a környezetszennyezés hosszú távon továbbra is súlyosbodik.
Annak függvényében, hogy a döntéshozók milyen irányban gondolkodnak a következő hónapokban és években, a trendek teljesen megfordulhatnak, az életünk bizonyos szegmenseiben a pozitív trendek is megerősödhetnek. Az otthonról végzett munka például kétségtelenül azzal az előnnyel is jár, hogy a foglalkoztatottak nem utaznak tömegesen a lakhelyüktől a munkahelyükig, és mivel ezt általában káros anyagokat kibocsátó gépkocsikkal teszik, csökken a környezetterhelés.
AZ EU DÖNTÉSÉRE VÁRNI KELL
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) a tervek szerint a következő öt évben beruházásainak több mint a felét a zöld gazdaságba történő befektetések támogatására fordítaná. A párizsi klímamegállapodás által kitűzött célok elérését tartanák szem előtt, 2025-re ugyanis az EBRD összes beruházásának több mint 50 százalékát arra kell irányítani, hogy támogassák azon országok zöld gazdasági fellendülését, amelyekben az EBRD működik, figyelembe véve a koronavírus világjárvány következményeit – jelentette be az EBRD a napokban. A bank a pénzügyi szektor és az energiarendszerek „zöldebbé tételét”, az ipar szén-dioxid-mentesítését, a fenntartható városok létrehozását, valamint a kommunikációs és élelmiszer-ellátó rendszereket kizöldítő projekteket támogatná, valamint az úgynevezett „természeti tőke” megőrzését.
Különös figyelmet szentelnének a „zöld digitális” megoldásoknak és az energiahatékonyság szerepének növelésére. A jelentős beruházások célja az lenne, hogy 2025-ig évente 25–40 millió tonnával csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Mindez igencsak jól hangzik, viszont árnyalja némileg a körülmény, hogy az erről szóló döntést legkésőbb 2022-ig kell meghozni. Azt pedig, hogy a következő két évben a koronavírus továbbterjedése és a vele kapcsolatos váratlan fordulatok milyen mértékben befolyásolják ezeknek a terveknek a megvalósíthatóságát, nagy kérdés marad.
A bank ellenőrizni fogja az összes befektetést, hogy megbizonyosodjon arról, hogy azok összhangban állnak-e a párizsi klímamegállapodással, valamint az érintett országok éghajlat-védelmi terveivel, figyelembe véve prioritásaikat. Az iránymutatások kidolgozása során azt tartották szem előtt, hogy mind a 38 ország hatékonyan elérhesse az éghajlat- és környezetvédelmi célokat. A zöld gazdasági átmenet új tervéről az EBRD igazgatótanácsa döntött, és a bank elvein alapul, amelyeket a 2015. évi párizsi éghajlati csúcstalálkozó előtt fogadtak el. A bank részvényeseinek az október 7-ei és 8-ai közgyűlésen kell szavazniuk erről.
EKÖZBEN A VALÓSÁGBAN
Eközben a valóságban az emberiség hamarosan eléri az 1,5 °C átlag hőmérséklet-emelkedést, amely a Párizsi egyezmény szerinti határérték. Az atmoszférában lévő szén-dioxid-szint 15 millió éve nem volt ilyen magas. Az ENSZ illetékes ügynöksége által publikált új klímajelentés szerint a Föld a következő öt évben eléri vagy túl is lépheti a Párizsi Egyezményben megszabott értéket.
A Greenpeace a napokban arra figyelmeztetett, hogy egyes államok felfoghatatlan összegeket fognak elkölteni válságkezelés címén, de egyáltalán nem mindegy, hogy a problémák megoldására vagy újratermelésére fordítják-e a közösség forrásait. A világ legnagyobb független természetvédelmi és környezetvédelmi szervezete szerint közgazdasági értelemben is sokkal jobban járnánk, ha a problémák megoldására koncentrálnánk. Amikor a vírusról még szó sem volt, a múlt év második felében, tovább folytatódott a megújuló energia drasztikus árcsökkenése.
A zöldítés folytatása érdekében nem csak a tagállamok felől nehezedik nyomás az EU döntéshozóira. Hasonló értelmű nyilatkozatot tett közzé a napokban több nemzetközi zöldszervezet is. Sürgetik, hogy az Unió hozzon létre egy nem kevesebb mint 1,5 ezer milliárd eurós beruházási és garanciaalapot a zöld fejlesztések támogatására. Azt is követelik, hogy az EU alakítsa át az eddigi támogatáspolitikáját. Vonja meg a dotációt a magas szén-dioxid-kibocsátású és potenciálisan szennyező ágazatoktól, valamint garantálja, hogy nem kerül uniós pénz az új környezeti feltételek között életképtelen ágazatokba, és minden állami forrást, illetve kölcsönt kössön nagyon szigorú klíma- és környezeti feltételekhez.
Ha hinni lehet a tudományos álláspontnak, akkor most az atmoszférában lévő széndioxid mennyisége 15 millió éve nem látott csúcson van. A szintén tudományos felfogás szerint akkor ember még nem élt a Földön, pontosabban, majmok voltunk. Sajnos félő, hogy ismét azzá válunk, de az sem kizárt, hogy azok is maradtunk.
